Értéktár

Szentgotthárdi református templom

2021.02.05
2021.02.05
Sisakné Páll Klára, Horváth Zsuzsanna
  • Települési Értéktár
Mathiász A. utca 8.
Szentgotthárdi református templom

Kertvárosi környezetben, a III. Béla és a Mathiász utca sarkán építette fel a helyi református közösség a templomát 1998 és 2002 között. A városban korábban alacsony volt a kálvinista vallású családok száma, így a hívek Körmend anyaegyházához tartoztak, amelynek evangélikus (=lutheránus) vezetői voltak. A szentgotthárdi evangélikus templom felépítése (1912) után a református (=kálvinista) vallásúak is ott tarthatták saját istentiszteleteiket.

1939-ben kezdődött önálló egyházközséggé szerveződésük; presbitériumot választottak, amelynek olyan neves szentgotthárdiak lettek a tagjai, mint pl. dr. Ónody Zoltán, járásbírósági elnök vagy Vakarcs Kálmán néprajzkutató, gimnáziumi tanár. 1940-től a Levente Otthonban (volt Kultúrház épülete, Kossuth L. u. 7.) tartották istentiszteleteiket. 1948-ban ugyan kapott a református közösség egy telket a Hunyadi utcában, de nem fogtak építkezéshez, hanem a Kossuth L. u. 8.-ban alakítottak ki imatermet.

A gyülekezet lélekszáma a rendszerváltozás után az Őrségből és Erdélyből érkezett kálvinista vallású hívekkel megerősödve kezdett növekedni. 1992-ben új presbitérium alakult, amely célként tűzte ki a templom felépítését. Az építkezés terveit a szombathelyi Gáspár Mérnöki Iroda készítette, a munkák Szabadi István lelkipásztor és Juhász Sándor gondnok felügyelete alatt folytak. A tervező figyelembe vette a gyülekezet klasszikus elképzelését a templomról, a környezetbe jól illeszkedő épületegyüttes jött létre.

A nyugati oldalon elhelyezkedő félköríves apszis nagy színes üvegablakai bevilágítják a belső teret. Körben a falon és a szószéken művészi gonddal elkészített fafaragásokon láthatjuk a református vallás jelképeit (pelikán, csillag, korpusz nélküli kereszt, bárány stb.). Alkotójuk Vincze Zoltán. A fából készült kazettás mennyezet legszembetűnőbb eleme a csillag, amely alatt található az Úrasztal. Az épület formája, a kalotaszegi hímzett terítők és a fafaragás motívumai is az erdélyi népművészet hatását mutatják.

A templomhajó keleti, bejárat fölötti falát a Magyarországi Református Egyház címere díszíti. A címer központi alakja a kék pajzson jobb lábával zászlót tartó bárány, amely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és Újszövetség jelképe. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, de a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi. A hamvaiból újjászülető főnixmadár a hányatott sors allegóriája.

A templom kb. 120-130 fő számára biztosít ülőhelyet, nemcsak istentiszteletek, hanem kulturális rendezvények alkalmával is. A parkosított kertben levő épületben imaterem és szolgálati lakás is van. A szentgotthárdi egyházközséghez (lelkipásztora 2004-től Sisakné Páll Klára) tartoznak a Rába-völgyi és szlovén falvak református hívei Gasztonytól Felsőszölnökig.

A 2002-ben átadott templom és parókia a helybeli református közösség első méltó saját helye az istentiszteletek, bibliaórák megtartására. Az egyszínűre meszelt falak a kálvinisták puritánságra való törekvését mutatják, miközben a művészi fafaragások, a kazettás mennyezet az alkotók művészi tehetségét jelzik.

Források:

Harangtorony
Az előtérből
Apszis
Mennyezet
Kereszt
Krisztus-jelképek
A bejárat feletti fal
Címer
Alapkőelhelyezési okirat
Emléktábla

Népszerű írásaink

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:39
E heti látogatók:1055
Havi látogatók:2748
Összes:235175
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!