• Az 1350. szeptember 5-i okiratban szerepel először a Kedhely település, mert jobbágyai fellázadtak Péter szentgotthárdi ciszterci apát ellen. Ennél korábban is élhettek itt emberek, elnevezése egyértelműen a keddi napokon tartott heti vásáraira utal: Kedhel, Kethel. Plébániáját 1493-ban alapították. 1605 után, míg nem volt újra temploma Szentgotthárdnak, a hívek onnan is Kethelyre jártak. A török pusztítások idején a temploma és korábbi iratai megsemmisültek, ezért csak 1671-től vannak meg az anyakönyvek. 1734-1878 között, 144 évig, amíg a heiligenkreuzi ciszterek irányították az apátságot, németesítették nevét Markt-ra, de „nach St.Gotthard”-ként is jelölték. A XVIII. század utolsó éveiben Kéthelynek hívták, mert a település ügyeit 2 helyen intézték. 1907-ben lett Rábakethely a neve a postai forgalom megkönnyítése végett, mert hazánkban több ilyen nevű település létezett. 1931-ben temploma belsejét Kovács József esperes restauráltatta. További információk.

  • 1550-1556 között Johannes Betha nevű Szent-Gotthárdon működő ciszter papot mint „Maximilián király physikusa” említik. Ekkor még megyénkben nem volt orvos, a gyógyítást azok a papok végezték, akik ismerték a botanikát és a növények gyógyító hatásait.

  • 1605. október 15-én Tieffenbach ezredes és városparancsnok Rudolf nevű vezére a Bocskai-felkelő Némethy György kuruc vezér lovasainak közeledtére a monostort és templom együttesét felrobbantotta. A clastrum kazamatáiba előzőleg puskaport hordtak, és azt gyújtották fel. Leégett a francia ciszterek által 1184-től épített első templomunk és a település nagy része. Ezután 70 évig a hívek Kethelyre jártak istentiszteletre, míg Széchenyi György kalocsai érsek 1676-1677-ben felépíttette a jelenleg is álló ún. magtártemplomot (ma színház). 1734-ben járt itt először Franz Anton Pilgram, aki a heiligenkreuzi ciszterek megbízásából barokk templomunk tervezője lett. Látta és felmérte a régi romokat, és méretei alapján valódi királyi épületnek nevezte azt: hossza 90 m, szélessége 42 m volt. (Barokk templomunk méretei: hossza 50,3m, szélessége 17,5 m.)

  • Az 1665. évtől kezdődött meg fokozatosan a török dúlás után lakatlanná vált környékbeli területekre, főleg a Rábától délre a vendek, horvátok, legnagyobb számban pedig a stájer németek betelepülése. A mai napig maradtak fenn erre utaló családnevek, szlávok pl. a Doncsec, Holec, Mikos, német pedig Lang, Bauer.

  • 1670 körül épült Nagyfalván (ma: Mogersdorf) az Anna kápolna, a katonák temetőjétől keletre. E helyen temették el az 1664-es szentgotthárdi csatában elhunyt magas rangú császári és török tiszteket. A mai napig minden évfordulókor török delegáció is érkezik tisztelegni hőseik előtt.

  • 1705. december 13-án volt Szentgotthárd mellett Vak Bottyán és Hannibal Heister közt a kuruc vezér rajtaütésszerű, gyors támadásával és győzelmével végződött híres csata, melyre II. Rákóczi Ferenc fejedelem is büszke volt. A hős generális harcát a Vak-Bottyánrul való ének így örökítette meg:
    „Fölgyűve aztán Rába mellékire,
    Szálla Szentgotthárdnak híres mezeire,
    Országunk prédáló rácokat ott veré,
    El bé Stiriába üldözé fegyvere.”
    Ez az ütközet rövid idő alatt már a második volt, és a megművelt földeken jelentős károk keletkeztek a lovasok átvonulásai és a csaták miatt.

Népszerű írásaink

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:51
E heti látogatók:704
Havi látogatók:2478
Összes:222600
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!