• 1900-as év eseményei

    • 1900. szeptember 1-jén került Marót (Mathiasz) Artúr a gimnáziumba pályakezdőként. 12 évig tanárként, majd 1912-től 23 évig, egészen a nyugdíjazásáig igazgatóként dolgozott. Az első világháború alatti és utáni zavaros, nehéz időszakra estek ezen évei. Lelkes szószólója volt a dalnak és zenének. 1903-1904-es tanévben megalakította a gimnázium énekkarát és az ifjúsági zenekart. Újraélesztette a Dalos Egyletet, 18 éven át karnagyként, 3 évtizedig elnökként vezetve azt. Vezette a tűzoltók zenekarát, elnöke volt a Kaszinónak, titkára a Nőegyletnek. 14 éven át írta és szerkesztette a Szentgotthárd c. hetilapot. A nagy tiszteletben álló, fáradhatatlan tanárt, igazgatót, karnagyot és újságírót dísztagjává választotta az iparos kör. A gimnázium igazgatói irodájában nemcsak példamutató szellemisége, de arcképe is jelen van a mai napig. Portréját kollégája, Ivánka László készítette. Torontál megyében. Máriaföldén született 1877-ben, 79 évesen, 1956-ban Szentgotthárdon halt meg. A régi temetőnkben nyugszik. Nevét évtizedek óta a Zsida és Rábakethely városrészek közötti utca viseli.

     

    • 1900. december 3-i keltezéssel indult a selyemgyár segédkönyvében a bevételek és kiadások vezetése. A könyvet aknarepesz találatok érték, mégis jól látszik benne, milyen pontosan feljegyezték napról napra, hónapról hónapra, évről évre azt, hogy mikor kik dolgoztak, kik voltak a beszállítók, de még a légiriadók időpontját is. Az utolsó adat 1945. június 4-én az volt, hogy az oroszok elvitték a pénztárban levő összesen 218 010,18 pengőt.

     

    • 1900 decemberében alakult meg Szentgotthárdon a Vöröskereszt Fiók Egylete.

     

    • 1900 decemberének elején ünnepelték a Szentgotthárdi Magyar Asztaltársaság megalakulásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból Fodor Árpád gimnáziumi tanár szerkesztésében humoros formában meg is jelentették az elmúlt egy évtized történetét. Fodor Árpád 1898 és 1910 között volt krónikása, éltetője az asztaltársaságnak.
  • 1901-es év eseményei

    • 1901. május 31-én született Marosborszegen Gubicza Ákos. Műegyetemre járt, amikor a trianoni igazságtalan döntést követően tagja lett az alakuló Rongyos Gárdának. Elsősorban nekik, az önkéntes felkelőknek - akik fegyvert is ragadtak - köszönhetjük, hogy Sopronban és környékén népszavazást írtak ki. Az eredményét tudjuk, így maradhatott magyar a város. A Rongyos Gárda tagjai közül többen életüket áldozták az elcsatolt, ma burgenlandi területeken. Szombathelyen, a megyeházán márványtábla hirdeti hősiességüket. Gubicza Ákos alig múlt 20 éves, amikor a közeli Hohenbrüggnél, Fehring mellett fejlövést kapott. A régi temetőbe temették, aminek megszüntetésekor - három évtizeddel később - átkerült az új sírkert hősi parcellájába, ahol felújított, védett sírja megtalálható.
    • 1901 februárjától kezdődött el fokozatosan a termelés a Bécsben élő, de olasz származású Bujatti fivérek: Hermann, Tódor és Ferenc György alapította Selyemgyárban. A céget közkereseti társaságként jegyezték be a szombathelyi törvényszéken 1899. október 28-án. A kezdetekkor a 121 szövőgépet Svájcból, a hernyóselymet Olaszországból vásárolták. Hamarosan az utcáinkra is ültetett szederfák leveleinek segítségével helyben is megtanulták a selyemhernyók nevelését, mely tevékenység jövedelmet jelentett az azzal foglalkozóknak.
    • 1901. szeptember 28-án, az Első Magyar Asztaltársaság 10. jubileumán méltó ünnepséget tartottak a Vám vendéglőben. A közel 50 fő jelenlevő előtt először Kováts Antal elnök kért szót, majd elénekelték a szózatot, utána vers majd a Himnusz következett.
  • 1903-as év eseményei

    • 1903 áprilisában elkészült a gát.

     

    • 1903 júniusában indult meg a kaszagyárban a rendszeres üzem. A nyersanyag Svédországból és Stájerországból érkezett.

     

    • 1903. augusztus 29. - Dr. Varga Gábor alapítványt hozott létre 700 korona értékben „a gimnázium jó magaviseletű, szegény sorsú, különösen a magyar nyelvben jó előmenetelt tanúsító” diákja részére „tekintet nélkül a vallásra, melyhez tartozik”. Ez nagyon szép és nemes gesztus volt részéről, amit hamarosan, kisebb mértékben többen is követtek. Páratlan emberi nagyságát mutatja, hogy azután tette mindezt, amikor elsőszülött fia, Tivadar 3 évesen, 1903. július 10-én meghalt.

     

    • 1903. október 25-én, Deák Ferenc születésének századik évfordulóján méltó ünnepséget tartottak Szentgotthárdon.
  • 1904-es év eseményei

    • 1904. február 22-én jelent meg Cseley József tanár műve: Emlékirat a gimnázium állami kezelésbe vételéhez. Cseley József 1868. május 11-én született Cselejen. 1893-tól, tehát az első 15 évben volt rajztanár a gimnáziumunkban. Ezen idő alatt tornatanári képesítést is szerzett, mert szüksége volt erre az intézménynek. 1908-tól elhelyezték. A szentgotthárdi csatát ábrázoló alkotása a Műcsarnokban volt látható. Festett oltárképeket is, pl. Piliscsabán, Hévízen és Keszthelyen. Sokoldalúságát mutatja, hogy Az utolsó Zrínyi című színdarabját Szentgotthárdon elő is adták. 1930. augusztus 4-én halt meg Budapesten.

     

    • 1904. július 30-án este 10 óra körül gyulladt ki az óragyár. Délután 16,30-kor az első emeleti iroda melletti olvasztószobában, a kályha mellett tűz keletkezett, amit a dolgozók észrevettek és eloltottak. Valószínűleg a délutáni tűz oka lehetett az estinek. A helyi tűzoltókon kívül még 12 környező település tűzoltói (Nagyfalva, Horvátfalu, Rábakeresztúr, Németlak, Badafalva, Rábafüzes, Alsószölnök, Kethely, Tótfalu, Kisfalud, Háromház és Talapatka) és civilek segítettek. Emberfeletti küzdelmükkel sikerült megakadályozni, hogy a tűz továbbterjedjen a szomszédos dohány- és selyemgyárakra.

     

    • 1904. augusztus 18. meghalt lipováczi Desits Gyula. 1869-ben nyitott ügyvédi irodát a községben. 1874-től a körjegyzőség élére került. Nagy érdemeket szerzett, különösen a gimnázium és a selyemgyár létrejötte érdekében. Ferenc Józseftől 1898-ban magyar nemességet, 1903-ban pedig tanácsosi címet kapott. Képviselő testületi tag volt. Feleségével együtt magánvagyonukból is példamutatóan támogatták a település fejlődését. Valéria lánya lett dr. Vargha Gábor felesége. Halála után a jelenlegi József Attila utcát róla nevezték el, a városháza dísztermében pedig arcképét helyezték el. 1839-ben született.

     

    • 1904. augusztus 25-én a Sopronban megrendezett ipari vásáron báró Wieser József, a Kaszagyár alapítója a kaszakészítés folyamatáért a gépgyártás kategóriában I. díjat kapott. Ez nagyon kimagasló eredmény volt a rangos vásáron a fiatal gyártól.
  • 1905-ös év eseményei

    • 1905. február 1-jén Dr. Kiss Elemért főszolgabíróvá választották. 1874-ben született Bihar megyében. 1902. január 1-jétől lett először szolgabíró, majd három év múlva főszolgabíró. Elnöke volt a Katolikus körnek, a Rokkant és Önkéntes Tűzoltó, valamint a járási Lövész Egyletnek. 1914-től megszervezte a helyi és az őriszentpéteri Vöröskereszt Fiók Egyletét és tartalék kórházát. Több mint 3 évtizeden át aktív képviselőként tagja volt pl. a gimnáziumot 1924-ben megmentő küldöttségnek. 1930. január 30-án díszpolgári címet kapott. 70 évesen, 1944. január 13-án hunyt el városunkban. A gasztonyi temetőben, családi sírban nyugszik.
  • 1906-os év eseményei

    • 1906. április 22-én Kohn Fülöp bécsi óragyáros Szentgotthárdon járt. A vállalkozó 1.600.000 korona tőkebefektetéssel újraindította az 1904 nyarán leégett óragyárbana termelést. A korábbi tanulók dr. Vargha Gábornál jelentkezhettek munkára, kérve felvételüket.
    • 1906. június 27-28. közt zajlott gimnáziumunkéletében az első szóbeli érettségi. Az írásbeli vizsgákat ezt megelőzően május 17-18-19-én tartották. A 17 érettségire jelentkező diákból 13 fő tett eredményes vizsgát, 3 fő bukott meg javítóra, 1 pedig ismétlőre. A sikeres vizsgázók közül 3 diák jogi, 2 tanári, 1 gépészmérnöki, 1 papi, 1 állatorvosi és 1 katonai pályán tanult tovább.
    • 1906. június 29-től dr. Vargha Gáboraz ismert és fáradhatatlan ügyvéd és képviselő lett a zirci apátság jogtanácsosa.
    • 1906. július 20-án elfogadták Szent-Gotthárd nagyközség nevének egybeírását. 1183 után településünk nevének jelölése a kezdeti latinos írásmódot követően többször változott, „németesedett”. Egyes források szerint már 1808-tól, mások közlése alapján csak 1836-tól írták kötőjellel, ami 1906-ban megrövidült, egyszerűsödött.
    • 1906. július 29-én alakult meg a Szépítő Egylet. Első elnöke dr. Vargha Gábor volt, aki számos javaslatot tett. Indítványozta, hogy vezessenek be díjat a temetői sírhelyekért, ami a sírkert rendben tartására fordítódik. Parkosítást végeztek a Vajda Ödön téren (ma Liget) és a Rába folyó mellett. Személyes jó példával járt elöl, a saját házai előtti teret is parkosította. Dr. Vargha Gábor fáradhatatlan képviselőként a testületi üléseken javasolta a városrendezést, így sikerült elérniük a Széll Kálmán tér, a vásártér és a három fő utca burkolatának javítását és a csatornázást. A harmincas években a város vette át az egyesület vezetését.
    • 1906. október 29-én, II. Rákóczi Ferenc újratemetésének napján nálunk is megszóltak a harangok. A zirci főapát elrendelte, hogy „a szertartás hosszán a rendi harangok hirdessék, mily dicső hamvakat tesznek a haza megszentelt földjébe.”. A fejedelem, az édesanyja, Zrínyi Ilona, a Bercsényi család és a többi törökországi száműzetésben meghalt magyar földi maradványait ekkor helyezték el Kassán a Szent Erzsébet templom alatt épített kriptában.
    • 1906. november 30-án halt meg Hambek Alajos. Szentgotthárdon született 1825-ben. 1848-ban a Klein kávéházi toborzáskor önként jelentkezett katonának. A 45. zászlóaljban szolgált, százados lett. Világos után büntetésül osztrák gyalogezredbe sorozták be közlegénynek. 1854-ben 500 forinttal váltotta ki a város. Ügyvédként tanult Bécsben. Előbb szolgabíró volt, majd 1871-tól járásbíróként dolgozott szülőhelyén. Első elnöke lett a Szabadelvű Párt helyi szervezetének. Sírja a szentgotthárdi temető díszparcellájában ma is látható.
  • 1908-as év eseményei

    • 1907/1908 telén lehetett először szervezetten és biztonságosan korcsolyázni Szentgotthárdon. A gimnázium bocsátotta ehhez a település részére a sportpályáját, ahol korcsolyapályát készítettek. A testedzést a Szentgotthárdi Sport Egylet szervezte.

     

    • 1908. január 1. - A tűz miatt újraépített óragyár 600 fő dogozót foglalkoztatott.* 1908. február 12-én a képviselők megszavazták, hogy 4000 korona költséggel szolgalakás épüljön a gimnázium mellé. Az épület július elsejére elkészült.

     

    • 1908. május 2. - Vajda Ödön apát Szentgotthárd díszpolgára lett.

     

    • 1908. május 2. - A szentgotthárdi nőegylet gyűjtést rendezett a gyermeknap megünnepléséhez.

     

    • 1908. május - Az előző évben a Széll Kálmán telepen megnyílt, 70 főt foglalkoztató Pharmacia dobozgyárban felszámolás kezdődött el.

     

    • 1908 júliusában minisztériumi kitüntetést kapott az 1890 óta működő ipari tanonc iskola. Első igazgatója Pumm Károly volt. 

     

    • 1908-ban épült Máriaújfalu központjában a kis kápolna, melynek oltárképén Szent Péter és Szent Pál látható.
  • 1909-es év eseményei

    • 1909. január 11-én dr. Vargha Gábor a község helyettes bírája lett.
    • 1909-ben vezette be Kutrucz Dezső az ismeretterjesztő előadásokat. 1896-tól nyugdíjazásáig, 1911-ig volt a gimnázium harmadik igazgatója, az első, aki hosszabb ideig vezette az intézményt.
    • 1909 szeptemberétől dolgozott Németújváron a katolikus iskolában Luka Ferenc, ahol a magyar nyelv sikeres oktatásáért több kitüntetést kapott. A Trianoni döntés után 1921-ben került Szentgotthárdra. Kántortanítóként a katolikus Cecília Énekkarnak és a Dalos Egyesület Férfikarának lett karnagya. Bevezette a Betlehemjárást, advent idején 5-5 fiú tanuló házról házra járva énekkel és mókázással készítette elő a karácsonyi hangulatot. 1936-tól igazgatóhelyettes volt az elemi iskolában. 1889-ben született.
    • 1909 szeptemberétől kezdtek Rábatótfaluban is magyar nyelven tanítani.
  • 1910-es év eseményei

    • 1910. június 12-én választották meg egyhangúlag a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet lelkészének Czipott Gézát. Ünnepélyes beiktatása július 31-én volt a gimnázium tornacsarnokában, mert ekkor még nem volt templomuk. Czipott Géza óriási feladatot kapott, mindenekelőtt templomot kellett építtetnie közössége számára. Desits Gyuláné volt a legjelentősebb adományozó. 1912 októberére készült el a templom, 1925-ben a gyülekezet háza, majd iskolája, s végül Rábafüzesen iskola és tanári lakás. Mindezt alig 20 év alatt érte el úgy, hogy közben zajlott az I. világháború és Trianon. Czipott Géza Mártonhelyen (ma: Mastjanci) született 1882-ben, és Szombathelyen halt meg 1930. szeptember 19-én.
  • 1911-es év eseményei

    • 1911. január 25-én az ismert budapesti művész, Jászai Mari lépett föl színtársulatával Szentgotthárdon.
    • 1911 márciusában állandó mozgóképszínháznyílt. „Szentgotthárd a moziváros” - írta a helyi sajtó.
    • 1911 márciusától naponta 10 bérkocsi közlekedett a vasútállomás és a központ között, jól mutatva Szentgotthárd fejlődését, mely az 1872-es vasúttal indult.
    • 1911. május 1-jén Torinóban rendezték meg a világkiállítást. Az olasz király a magyar pavilonban nyitotta meg a nagyszabású eseményt. Hazánk első óragyára, a Szentgotthárdi Nemzeti Óragyár - melynek dolgozói 500.000 órát készítettek el egy év alatt – aranyérmet kapott.
    • 1911. július 3-án hunyt el Zircen Vajda Ödön, aki 1891-ben lett a magyarországi ciszterci rend főapátja. Bőkezűen támogatta az elemi iskola bővítését és a gimnázium építését. Számos egyházi épületet újíttatott fel a környékünkön, köztük a kethelyi templomot és plébániát, az istvánfalvi és gyarmati templomokat, valamint a szentgotthárdi kolostort. Támogatta a magyarországi ciszterci rend történetét bemutató emlékkönyv megírását. 1908-ban megkapta településünk díszpolgári címét, róla nevezték el a Ligetet, 1925-ben pedig a cserkészcsapat választotta névadójának. 2019-ben bekerült a Szentgotthárdi Halhatatlanok Aranykönyvébe. 1834. január 29-én Kaposváron született.
    • 1911. július 16-án volt az evangélikus templom alapkőletétele az akkori Desits, ma József Attila utcában. Az óragyár Svájcból érkező 100 mestere és hívő családjaik részéről igény jelentkezett az önálló egyházközség létrehozására. Özvegy Desits Gyuláné - aki szintén svájci származású evangélikus volt - vásárolta meg magánvagyonából a telket a gyülekezet számára. Az építkezés szervezésére és az új hitközösség vezetésére Czipott Géza evangélikus lelkészt Pápáról Szentgotthárdra helyezték.
    • 1911. szeptember 11-én Rábakethelyen született Zöld Ádám. Édesapja Zöld Ferenc gimnázium tudós tanáraként öt gyermekét, köztük egyetlen fiát is ide íratta. Az apát a fronton szerzett sérülései miatt a hadifogság után 1922-ben nyugalmazták. Ádám 1930-ban érettségizett Schillinger Antal osztályában, majd a megyeszékhelyen elvégzett jegyzői tanulmányai után szülőfaluja segédjegyzője lett. 1950 júniusában őt tették felelőssé a kitelepítések lassú lebonyolítása miatt, ezért disszidált. Az NSZK-ban kapott munkát. Amikor az 56-os forradalomról értesült, nyolc magyar társával együtt úgy döntöttek, hazajönnek. November 3-án Hegyeshalomnál lépték át a határt, a harcokban nem vettek részt. Csehimindszentre került a család, 1957 májusában a Csabrendeken, a munkahelyén tartóztatták le. 1959. május 15-én a bántalmazások következtében meghalt. A rákoskeresztúri temetőben nyugszik a ma már védett sírjában.
    • 1911. november 21-én Szentgotthárdon született Hodászi Ede. Helyben tett kitűnő érettségi vizsgát, majd egy évtizeddel később matematika tanárnak hívták szeretett gimnáziumába, ahol 6 évig tanárként, 6 évig igazgatóhelyettesként, 21 évig pedig igazgatóként irányította az intézményt. Igazgatása alatt sikerült megvalósítani a diákotthont és az iskolaszanatóriumi oktatást. Hiába hívták többször is magasabb beosztást ígérve, hű maradt az intézményhez, diákjaihoz és szülővárosához. Itt hunyt el 1995-ben.
  • 1913-as év eseményei

    • 1913-ban kapott új oltárt Rábatótfaluban a Szent Flórián kápolna.

     

    • 1913. február - A selyemgyár részvénytársasággá alakult.

     

    • 1913. február - Szentgotthárdi Football pálya létrehozására részvényeket bocsátottak ki.

     

    • 1913. július 6. - „Kórházat Szentgotthárdnak” - dr. Varga Gábor felhívása a lakossághoz.

     

    • 1913-i őszi szentgotthárdi vásáron 1600 marhából 1200-at megvásároltak, ebből 800 db került külföldre.

     

    • 1913. december 8-án volt az első vetítés az Uránia mozgóképszínházban, az azóta is ugyanazon épületben működő moziban. Két volt óragyári munkásé, Edelson Leoé és Hülle Kataliné az érdem. 1932-től pedig elkezdték a hangosfilm játszást. A vetítések mellett a kezdetektől színi és műkedvelő előadásokat, valamint hazafias ünnepeket is tartottak az épületben.

     

    • 1913 - Dr. Vargha Gábor I. Ferenc Józseftől magyar királyi udvari tanácsos címet kapott.
  • 1914-es év eseményei

    • 1914 januárjában a híres 1664-es győzelem 250. évfordulója alkalmából Bécs 14. kerületében utcát neveztek el Szentgotthárdról „Sankt-Gotthard- Strasse” .
    • 1914. június 27-én Csörötneken született Kuntár Lajos újságíró, könyvtáros, népművelő, a Szentgotthárd helytörténeti monográfia szerzője. A Vasi Honismereti Közlemények főszerkesztője. 1958-tól haláláig a Vasi szemle szerkesztőbizottságának volt a tagja. 1998-ban Szentgotthárd várostól díszpolgári címet kapott. Szombathelyen hunyt el 2005. október 31-én.
    • 1914. szeptember 27-én, 2 hónappal az első világháború kirobbanása után jelent meg utoljára a Szentgotthárd újság. Kiadója 20 éven át Wellisch Béla helyi nyomdász volt. 1895. december 1-én jelent meg először az újság. 1901.szeptember 8-tól Mathiász Artur gimnáziumi tanár (majd 1911-től igazgató) lett a lap a szerkesztője. A nyomdászok bevonulása és az általános papírhiány miatt történt a megszűnése.
    • 1914. november 25-én született Rábatótfaluban Gáspár Károly. Gimnáziumunk tanulója volt. 1941-től tanítóként dolgozott Perestovában, majd szülőfalujában. Később iskolaigazgató lett Felsőszölnökön és Szentgotthárdon. Egész életében kitartóan gyűjtötte főleg a szlovénok helytörténeti értékeit. 447 db-ból álló gyűjteményét a városnak adományozta, mely a Pável Ágoston Múzeum bázisa lett. 1982. február 17-én halt meg, sírja városunk díszsírhelyén található.
    • 1914 óta volt a Szentgotthárdi Magyar Királyi Dohánygyár főorvosa dr. Fehér Samu. Az első világháború alatt a helyi vöröskereszes kórház főorvosaként dolgozott. Emellett ellátta az ókörtvélyesi és csörötneki körzeteket is. Rendkívüli munkabírású ember volt. 1870. április 21-én született Sopron megyében, Beleden.
  • 1915-ös év eseményei

    • 1915. május 17-től a világháború miatt liszthiány alakult ki az országban, így a környéken is, ami miatt a pékek egy időre kénytelenek voltak bezárni üzleteiket.
  • 1916-os év eseményei

    • 1916. április 2-án szentelték fel az új temetőt. Tóth József és felesége, Boros Mária egy szép fakeresztet állíttatott saját költségén.
    • 1916. június 5-án Kalocsán született Wolf János, aki később városunkban élt és dolgozott. Monográfiánk elkészítésének egyik kezdeményezőjeként és a Sport és testedzés fejezet társszerzőjeként is emlékezünk rá. Képviselőként és a Főtéren élő lakosként mindnyájan ismertük őt.
    • 1916. június 19-én 150 koronát szavaztak meg arra, hogy az előző évben elhunyt Széll Kálmán miniszterelnök, járásunk évtizedeken keresztül tevékeny országgyűlési képviselőjének a portréját megfessék.
    • 1916. augusztus 2-én a Nagyboldogasszony templomból négy harangot, a Temetőkápolnából az 1776-os 121 kg súlyút és a Schlössl kápolnáét vitték el háborús célra.
    • 1916. október 29-én kezdeményezte dr. Vargha Gábor Bujatti Hermann díszpolgárrá választását, melyet a testület egyhangúlag elfogadott. Két testvérével a Selyemgyár alapítójaként került kapcsolatba városunkkal, ahol rövidesen több mint 900 fő, főleg női munkaerő számára teremtettek kenyérkereseti lehetőséget. Ő volt az Rt. ügyvezetője. Emberbaráti tevékenysége kortársai fölé emelte azon cselekedete nyomán, hogy az első világháború idején saját költségén biztosított a vöröskeresztes kórház számára épületet és berendezést a gyára területén. 1925. november 9-én hunyt el Bécsben.
  • 1918-as év eseményei

    • 1918.január 10-én báró Wieser József fiaira : Kurtra és Frigyesre íratja ajándékozási szerződéssel a kaszagyárat, amit ő alapított 1902.július 15-én "Szentgotthárdi Első Magyar Kasza és Sarlógyár " néven.

     

    • 1918.december 3-án kezdték meg a földet igénylő leszerelt katonák összeírását. A község vezetése gabonát vásárolt és osztott ki az ellátatlanok megsegítésére.

     

    • 1918-ban Oltár Egylet alakult.
  • 1919-es év eseményei

    • 1919. augusztus 22-n halt meg 25 évesen Entzbruder Dezső, aki gimnáziumunk tanulója volt pár hónapig. Sárváron született 1894. június 30-án.
    • 1919. szeptember 30-án született Kovacsics József statisztikus Vasszentmihályon. A helyi gimnázium tehetséges tanulója volt. Felső tagozatosként már meghatározó résztvevő volt az Árpád Cserkészcsapat munkájában. Statisztikus és demográfus, ELTE professzor lett, aki számos országos kiadvány mellett 80. születésnapjára adta ki a Belügyminisztérium a Szülőfalum Vasszentmihály és környéke című könyvet. 2003 karácsonyának másnapján, 83 évesen halt meg Budapesten.
    • 1919-ben megalakult a Szentgotthárdi Hangya fogyasztási és értékesítési szövetkezet. Emeletes bérházuk a Vajda Ödön tér (ma Szabadság tér) sarkán állt.
    • 1919 óta a szentgotthárdi szolgabíróságon dolgozott Horváth Pál. Munkája mellett a helyi kaszinó alelnöke, tagja a testnevelési bizottságnak, a tűzoltó egyletnek, a katolikus körnek és más humánus és kulturális megmozdulásoknak volt aktív tagja. 1876-ban született Muraszombaton.
    • 1919-ben született Gasztonyban Kránitz József, a monográfia Városunk 1945-1975 közt fejezetének szerzője. 6 éves, amikor jobb kézfeje összeroncsolódott. Cseléd édesanyja minden tőle telhetőt megtett, hogy taníttatni tudja legidősebb gyermekét.1939-ben helyben kitűnő érettségi vizsgát tett. 1947-től a Szentgotthárdi telekkönyvi hivatalban dolgozott. 1951-től a közigazgatásban  dolgozott, 1959-ben jogi doktori címet szerzett. 1967- 69 közt,  amikor a Mártírok utca kiépítése kezdődött tanácselnök volt. Körmendre, majd Sárvárra került. 1988.augusztusában halt meg, temetése szeptember 2-án, végakaratának megfelelően nagy részvét mellett Szentgotthárdon volt.
  • 1920-as év eseményei

    • 1920 januárjában úszta át a Dunát Doborgaznál (Csallóköz) Frühwald István orvostanhallgató, és szökött így Magyarországra. Az I. világháborúban a keleti fronton esett orosz fogságba. Az omszki táborban maga ápolta a sebesülteket, mikor kiütéses tífuszjárvány tört ki. Szinte csoda, hogy nem fertőződött meg. Szabadulása után szülővárosában, Pozsonyban folytatta az orvosi tanulmányait. Magyar érzelműként hamarosan menekülnie kellett, ekkor választotta a veszélyes és jéghideg folyót. (Hat hónap múlva a trianoni döntés kettévágta a falut.) Budapesten folytatta, majd fejezte be az egyetemet. 1924-ben került Szentgotthárdra, 5 évvel később javaslatára nyílt meg hazánkban elsőként az iskolaszanatórium. Orvosi hivatása mellett közel 20 évig egészségtant tanított a gimnáziumban. 1952-től Eger városában élt és dolgozott, ott is hunyt el 1978. április 30-án.
  • 1921-es év eseményei

    • 1921. január 13-án született Csákányi László, a népszerű színművész Güssingben (Németújváron). Gimnáziumunk tanulója volt. 54 filmben szerepelt, eljátszott számtalan színházi szerepet, szinkronizált, operettet és sanzont énekelt. 1992. november 3-án halt meg Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található. Utolsó filmszerepét halála évében játszotta a Koltay Róbert rendezte „Sose halunk meg” című filmben, melyet levetítettek 2013 decemberében, amikor a 100 éves filmszínházunk felvette a nevét. Lánya, Csákányi Eszter, az ismert színész és Koltay Róbert rendező is megtisztelték jelenlétükkel az ünnepnapot.
    • 1921. április 5-én, délután 16 óra után lépte át Ausztria felé a magyar határt IV. Károly király, s visszatért családjához Svájcba, ahol önkéntes száműzetését töltötte. A szentgotthárdi állomáson is nagy tömeg jelent meg fogadására. A király és kis létszámú kísérője abban a kocsiban utazott, amely előtte évben a párizsi tárgyalásokra vitte az Apponyi Albert vezette magyar küldöttséget.
    • 1921. május 21-én egyhangúlag szavaztak igennel a helyi képviselők gróf Apponyi Albert díszpolgári címére, melyet dr. Vargha Gáborterjesztett elő. A kitüntetés indoklása szerint az 50 éves politikai tevékenysége révén ő tette a legtöbbet az ország nyugati szélén a magyar nemzeti önállóság mellett és az igazságtalan trianoni döntés ellen. Apponyi gróf egyidejűleg számtalan magyar várostól szintén megkapta a címet, melyet a Budapesten szervezett ünnepségen vett át a 75. születésnapja alkalmából. 1846. május 29-én Bécsben született, és 87 évesen, 1933. február 7-én hunyt el Genfben. A Mátyás templomba temették el.
    • 1921. augusztus 18-án született Szentgotthárdon Takács János a később nemzetközileg is elismert élelmiszer-higiénikus. 1939-ben érettségizett Csákányi László osztálytársaként. 1953-tól 20 éven át vezette a Közvágóhíd Laboratóriumát, közben 1964-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Vendégkutatóként 1968-ban járt Németországban, 1972-től egyetemi tanár. 1979. november 7-én halt meg Budapesten. Az Állatorvosi Egyetem saját halottjának tekintette.
    • 1921. augusztus 29-én érte a végzetes fejlövés Gubicza Ákos 20 éves népfelkelőt Hohenbruggnál, a közeli Fehring és Jennersdorf közt. A fiatal főiskolás önkéntesként harcolt a Rongyos Gárdában az igazságtalan trianoni döntés miatt. Neki és hős társainak köszönhető, hogy Sopronban és környékén népszavazást rendeltek el, s a többség akarata szerint magyar maradhatott a város. A megyeháza falán márványtábla őrzi a 6 hős gárdista emlékét. A szentgotthárdi temető díszparcellájában nyugszik. Sírja védettségét kérvényezte polgármesterünk.
  • 1923-as év eseményei

    • 1923.február 24-én városunkban született Táncos Tibor színész

     

    • 1923. március 28. - A szentgotthárdi járás csendőrparancsnoka kérvényt ír a laktanya építéséért.

     

    • 1923. április 24. - A közoktatási minisztérium 16 középiskolát, köztük a szentgotthárdi gimnáziumot is be akarta záratni. Dr. Varga Gábor vezetésével kitartóan és eredményesen küzdöttek, s a gimnáziumunk megmenekült a bezárástól.

     

    • 1923. május - Elkezdődött a munka a helyi Selyemszalag gyárban.

     

    • 1923. szeptember - A hadiárvák, hadiözvegyek és az 50-100%-os hadirokkantak kedvezményes tűzifát kaptak.

     

    • 1923. december 27. - A meglévő 100 kg-os lélekharang mellé egy 500 és egy 200 kg-os harang beszerzéséről döntöttek, az összeg nagyobb részét közadakozásból gyűjtötték össze, a többit a költségvetés biztosította.

     

    • 1923-ban tett fogadalmat az Árpád-cserkészcsapat. Szentgotthárdon ők voltak az első cserkészek, alapítójuk Feldmár Mózes tanító volt.

     

    • 1923-ban Rábatótfaluban a település 21 fő I világháborús hősi halottja emlékére emlékmű készült. Alkotója Kallós Ede volt. A szobor 600 dolláros költsége az Amerikában és a faluban élők közös adakozásából jött össze.
  • 1924-es év eseményei

    • 1924 áprilisában a Trianon utáni területvesztések miatt az országgyűlés több gimnázium bezárásáról határozott, mely a helyi középiskolát is érintette volna. A település dr. Vargha Gábor országgyűlési képviselő és dr. Kiss Elemér főszolgabíró vezetésével összefogott. 1924. május 2-án, első alkalommal Dr. Vargha Gábor, dr. Kiss Elemér, Csencz József és Székely Ernő személyesen vitte el a gimnázium működéséről szerkesztett emlékiratot a minisztériumba. Június 20-án újabb „látogatást” tettek Budapesten. Sikeres közbenjárásuk megmentette az intézményt a bezárástól, sőt a minisztérium megemelte a támogatását.
    • 1924. május 21-én meghalt Békefi Remig apát, egyháztörténész, a MTA tagja, a történelmi nagy Magyarország utolsó zirci apátja, a rend újjászervezője és naggyá tevője. 1911-ben Vajda Ödönt követte e poszton. Szerkesztette a Ciszteri Rend Emlékkönyvét, „a ciszteri rend Magyarországban 1142-1896 „ című részt ő írta. Szentgotthárdi vonatkozású munkája az 1884-ben megjelent Kethely és környékének néprajza. Egri ravatalánál Négyesy László akadémikus, zirci temetésén pedig egykori diákja, Kleisberg Kúnó miniszter búcsúzott tőle. 1858. augusztus 3-án született Hajmáskéren.
    • 1924. július 15.rábakethelyi plébániát a Szentgotthárdhoz csatolták.
    • 1924-ban lett a szentgotthárdi Adóhivatal főnöke Szigethy Sándor.
    • 1924-ben Szentgotthárdon lett állomásfőnök jágfai Gömbös Ferenc. Az 1928 januári fegyverbotránynál erélyesen viselkedett.1929. december 1-én 25 éves MÁV szolgálataiért kitüntetésben részesült. Tiszteletbeli tagja volt a keresztény Munkásifjak Egyesületének, dísztagja a Szentgotthárdi Kerékpáros Egyletnek. 1886-ban született Celldömölkön.
    • 1924-ben osztatlan bizalommal választották meg Günsberger Izidort a helyi izraelita hitközség elnökévé. 1873-ban Szentgotthárdon született. Édesapja halála után egyedül vezette a jelentős forgalmú gabona nagykereskedést. 50 évesen 1923.novemberében alapította a helyi Kereskedelmi Bankot.
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:182
E heti látogatók:315
Havi látogatók:1921
Összes:239025
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!