• 1896 januárjára készült el a Magyarországi Cziszterczita Rend Millenniumi Emlékkönyve, mely a rend 1142-1896 közti történetét tekintette át. Az igényes kiadású, nagy formátumú, több mint 500 oldalas könyvet a rend feje, Vajda Ödön főapát felkérésére dr. Békefi Remig szerkesztette. Fő alapelv volt, hogy hazai legyen minden „íziben”. Az egyes fejezeteket dr. Békefi Remig, Kassuba Domonkos, dr. Werner Adolf, Inczédy Dénes, Szenczy Győző, dr. Piszter Imre, Szabó Otmár és Lővárdy Alajos írta. A címlapot Benczúr Gyula, az emlékkönyv belső művészi díszítését Háry Gyula festőművész tervezte.
  • 1896. január 12-én megalakult a Kerékpár Egylet. Szívesen fogadták a környékről is a kerékpározókat. Első elnöküknek dr. Vargha Gábort, Szentgotthárd nagy tekintélyű képviselőjét, ügyvédjét kérték fel. Az egyre népszerűbb kerékpárosok kék-fehér egyenruháját helyi szabó készítette el, melyet a versenyeken és a bemutatókon viseltek.
  • 1896. január 20-án volt az Első Magyar Óragyár alakuló gyűlése, ahol 500 korona értékben részvényeket jegyeztek. A szükséges tőke felét a genfi Haller bank, másik részét a Magyar Leszámító és Pénzváltó Bank nevében elnöke, Széll Kálmán állta azzal a feltétellel, hogy Szentgotthárdon kell létrehozni a gyárat.
  • 1896. március 7-én alakult át a 2 hónappal korábban létrehozott Kerékpáros Egylet egyesületté, 40 taggal. Részletes alapszabályt készítettek. Okiratba foglalták a testi erőt előmozdító egyéb sportágak, így a torna, a teke, az evezés, a vívás gyakorlását. Az egyre népszerűbb új sportág tagjai kék–fehér magyaros szabású formaruhát viseltek, melyet egy helyi szabó készített el számukra.
  • 1896. március 15-én volt a forradalom és szabadságharc 48. évfordulója. Szentgotthárdon és szerte az országban ekkor, a millennium évében volt először lehetőség nyilvánosan megtartott megemlékezésekre. Nagyon készült a Dalos Egylet az ünnepnapra, mely kiválóan sikerült, a dalárda kitett magáért.
  • 1896. május 2-án az Első Magyar Asztaltársaság emlékezett meg először Szentgotthárdon a Millenniumról. 5 évvel korábban alakultak, és már akkor eldöntötték - mert az évfordulójuk egybeesett az ezer éves ünneppel -, hogy e kettőt méltó módon együtt ünneplik meg.
  • 1896. május 3-án tartották a januárban megalakult Kerékpáros Egyesület első egyenruhás kivonulását. A korabeli fényképek tanúsága szerint nagy érdeklődés, figyelem kísérte ezt a kerékpár sport népszerűsítését szolgáló összejövetelt.
  • 1896. május 4-én volt az óragyár alapkőletétele az akkor Nagyfalvai (ma Hunyadi) utcában, a Dohánygyár nyugati oldalán. A területet Vajda Ödön főapát jutányos áron engedte át a befektetőnek. Az Első Magyar Óragyár Rt.-t januárban alapították 250 ezer korona alaptőkével. Júliusban már megérkezett Svájcból az első 70 órásmester. Rendkívül jól szervezett volt az építkezés, augusztus 30-ra termelésre készen állt a kétemeletes épület.
  • 1896. május 31-én ünnepélyes keretek közt szentelte föl Vajda Ödön főapát a Széll Kálmán téren álló, restaurált Mária szobrot.
  • 1896. július legelején volt a Szentgotthárdi Villamos Rt. alakuló gyűlése. A tőkét az osztrákok biztosították. A központi villamos telep építéséről november elején döntöttek. A következő év szeptemberétől lett először világítás, ami ekkor még csak 5 ív- és 19 izzólámpát jelentett, viszont így is óriási lépés volt, mert mindössze a megyeszékhely járt előttünk. A korabeli újságok azt írták: karácsonyi és újévi meglepetés volt az elektromos világítás.
  • 1896. augusztus 20-án, a millennium évében az állami és az egyházi ünnepnapon kerékpár ünnepet is tartottak a január 12-én egyesületté alakult, egyre népszerűbb kerékpározók. Alapszabályukban rögzítették „a testi erőt előmozdító egyéb sport gyakorlatokat”, ezért támogattak minden sportágat a vívástól a korcsolyázásig. 9 évvel korábban volt az első vasparipa ünnep Szentgotthárdon.
  • 1896. augusztus 30-ára termelésre készen állt az akkor Nagyfalvainak nevezett (ma Hunyadi) utcában az óragyár. Az Első Magyar Óragyár Rt. alapítása ugyanezen év januárjában volt 250 ezer korona tőkével. Az alapkövét május 4-án rakták le, s a jól szervezett építkezés nyomán az akkori technológiával, főleg emberi erővel 4 hónap alatt készen állt a kétemeletes épület.
  • 1896 szeptembere óta omnibusz közlekedett a vasútállomás és a tőle egy jó kilométerre a település központjában levő Arany Korona szálló és vendéglő között Hittaller Ede tulajdonos jóvoltából. A helyiek által röviden Korona néven említett vendégfogadó szerepelt egy 1786-os térképen, az emeletét 1858-ban építették rá. Helyszíne volt a helyi társasági rendezvényeknek, szobáiban pihenhettek a városba érkezők és az azon áthaladók egyaránt. Vendéglőjében nem maradt éhes senki sem, udvarán az állataikat is ellátták.
  • 1896. november 1-jén történt meg Szentgotthárd bekapcsolása a telefonhálózatba.

Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:44
E heti látogatók:1060
Havi látogatók:2753
Összes:235180
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!