• 1935. január 1-jén Kisfalud és Talapatka egyesüléséből Máriaújfalu néven új község keletkezett. (Az öregek elbeszéléséből tudjuk, hogy a két falu vitatkozott az új település nevéről: mindkettő a saját nevét akarta tovább vinni.) Négy évvel később önálló elemi iskola nyílt a településen.
  • 1935 januárjában Rábafüzesen megalakult a Magyarországi Német Népművelési Egyesület helyi csoportja.

 

  • 1935-ben vitéz Szabó József zsidai iskolaigazgató és méhész több mint 50 környékbeli társával megalapította Szentgotthárd és Vidéke Méhészkörét. Két évvel később a szombathelyi mézexport vásáron már 105 mázsa akácmézet adtak el, amiért aranyérmet és dicsérő okleveleket is kaptak. Mintegy ezer méhcsaládjuk volt. Teherautót vásároltak, hogy akácosokhoz vihessék a méheket, mert az akácméz keresettebb volt, mint a hajdina. Az akácméz elsősorban külföldre, Svájcba, Németországba és Angliába került, a hajdinamézet pedig a mézeskalácsosok és kekszgyárosok keresték.

 

  • 1935. április 10-én a közbiztonsággal kapcsolatos határozatot hozott a helyi képviselő-testület. Ekkor a település lakosainak száma 3258 fő volt, és mintegy 350 lakóház volt, emiatt legalább 8 fő tűzoltót és éjjeliőrt volt köteles a község alkalmazni. Az éjjeliőrök a külterületen voltak szolgálatban úgy, hogy kétóránként be kellett járniuk a területüket. Emellett a vasút, a dohány-, a selyem- és a kaszagyár, valamint a fűrészüzem külön őrt volt köteles biztosítani.

 

  • 1935. május 26-án szentelték föl a zsidai temetőben Zsida és Zsidahegy első világháborús halottainak emlékkeresztjét. A két szomszédos település lakói által állíttatott emlékkeresztre két oldalon 9-9 fő hősi halott nevét vésték. A sors úgy hozta, később még további neveket kellett felírni, akik a II. világháború áldozatai lettek.

 

  • 1935. július 1-jén megjelent Az Utas könyve, benne a magyar városok, gyógy- és üdülőhelyek, valamint a nyaralásra alkalmas községek leírása. A 650 oldalas, fényképeket is tartalmazó kiadvány a vendéglátást, turisztikát igyekezett fellendíteni hazánkban. A benne szereplő településeknek fizetniük kellett a megjelenésért. Megyénkből 15 helység járult hozzá a kiadásához, járásunkból Szentgotthárd mellett Gasztony és Rábagyarmat is szerepelt, pontosan megadva a kínált szolgáltatásaikat.

 

  • 1935. szeptember 14-én vásárolta meg a soroksári Textilipari Rt. 222.000 pengőért a selyemgyárat. Az 1899-es alapító Bujatti testvérek addigra meghaltak, 1925-ben Hermann, 1933. december 13-án Ferenc György.

 

  • 1935-ben készült el Bory Jenő 2,29 m magas Szent Bernát-szobra műmárványból. A műalkotás évtizedekkel ezelőtt Székesfehérvárra került.

 

  • 1935-től a helyi református közösség külön fiókgyülekezetbe tömörült.

Népszerű írásaink

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:196
E heti látogatók:1548
Havi látogatók:6020
Összes:324724
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!