• 1920 januárjában úszta át a Dunát Doborgaznál (Csallóköz) Frühwald István orvostanhallgató, és szökött így Magyarországra. Az I. világháborúban a keleti fronton esett orosz fogságba. Az omszki táborban maga ápolta a sebesülteket, mikor kiütéses tífuszjárvány tört ki. Szinte csoda, hogy nem fertőződött meg. Szabadulása után szülővárosában, Pozsonyban folytatta az orvosi tanulmányait. Magyar érzelműként hamarosan menekülnie kellett, ekkor választotta a veszélyes és jéghideg folyót. (Hat hónap múlva a trianoni döntés kettévágta a falut.) Budapesten folytatta, majd fejezte be az egyetemet. 1924-ben került Szentgotthárdra, 5 évvel később javaslatára nyílt meg hazánkban elsőként az iskolaszanatórium. Orvosi hivatása mellett közel 20 évig egészségtant tanított a gimnáziumban. 1952-től Eger városában élt és dolgozott, ott is hunyt el 1978. április 30-án.
  • 1920. június 5-én tiltakozó népgyűlést tartottak a kegyetlen és méltatlan trianoni döntés ellen, mely rendkívül nehéz időszakot hozott a térség számára. A település nyugati szélét határ zárta le. A helyi ipar és kisipar elveszítette a megrendeléseinek jelentős részét, de gond volt az alapanyagokkal is. A mezőgazdaság helyzete sem volt jobb. Mindez egyik napról a másikra következett be. A gimnázium tanulói sem jöhettek az újonnan kijelölt határon túlról. Szentgotthárd település határállomás lett.

 

  • 1920 júniusában a trianoni döntés értelmében Rábafüzes plébániáját egy új országhatár választotta el a falutól. Ezért a szentmisék, keresztelések, elsőáldozások és bérmálások alkalmából át kellett járniuk a híveknek Szentkeresztre (ma: Heiligenkreuz) a templomba, míg temetni onnét jött át a plébános. Ez a helyzet 16 esztendőn át állt fenn, míg Grősz József szombathelyi püspök a bécsi érsekségnél eljárt az ügyben.

 

  • 1920. október 1-jétől nevezte ki Illyés Károlyt a csörötneki és pásztói ciszterci erdők erdőgondnokának Békefi Remig apát. A feladatot 1941-ig kiemelkedő szakmai munkával végezte, gazdálkodását a szentgotthárdi apáti erdőfelügyelő, Kalász Elek ellenőrizte. 1933-ban kezdeményezte Alsórönökön egy fűrészüzem létesítését, mely 1934 tavaszától már működött. 12 évig volt a Dalárda alelnöke. 1889. november 17-én született Erdélyben. 1956. augusztus 30-án halt meg. (Fia, az Európa-szerte elismert dr. Illyés Benjamin 1935. április 9-én született. Iskoláit Szentgotthárdon kezdte. Nyugdíjasként szakmatörténeti tanulmányokat írt a többek között a Szentgotthárdi Erdőgondnokságról.)

 

  • 1920-tól az iskolaköteles koron túli írni és olvasni nem tudók részére ingyenes tanfolyamot szerveztek. A Szentgotthárdi Első Magyar Kasza- és Sarlógyár vezetése élen járt az analfabetizmus leküzdésében, támogatták munkásaik gyermekeinek iskolába küldését.

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:188
E heti látogatók:1540
Havi látogatók:6012
Összes:324716
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!