• 1890. június 26-án egyhangúlag döntötte el a képviselő testület „alapfokú iparos tanonciskola” létrehozását. Egy 1884-es törvény előírta minden mesterember számára, hogy köteles tanoncait iskolába beíratni, utánuk meghatározott díjat fizetni. Az új iparos tanoncoktatás a Fő téren található római katolikus iskolában kapott helyet. Pályázatot írtak ki, melyre 3 tanító jelentkezett: Platz Ede Nagyfalváról, Moór Károly Hárspatakról és Pum Károly helyből. Pum Károlyra esett a választás. 1921. évi nyugdíjazásáig látta el a feladatot, Kern József lett az utóda.

 

  • 1890. június 26-i testületi gyűlésen határozat született arról, hogy a jövőben Szentgotthárd nagyközség lesz. Több rendeletet, köztük a piac működését szabályzó rendeletet hozták meg ekkor.

 

  • 1890. augusztus 25-én született Schwartz Elemér a burgenlandi Vörösváron (ma: Rothenturm). A család hamarosan Nagyfalvára költözött, ezért Szentgotthárdra járt gimnáziumba. Ekkor került kapcsolatba a ciszterci renddel, ahova 1907-ben lépett be, és 7 évvel később szentelték pappá. Tanári, majd nyelvész doktori címet szerezett. 1948-ig hazánkban tanított, ekkor elbocsátották. Belgiumba, a Leuveni Egyetemre hívták, ahol még tíz évig volt professzor. Élete során mintegy 400 cikket és könyvet írt, köztük többet a környékünkről: A rábalapincs-közi nyelvjárás hangtana (Bp., 1914.); A nyugatmagyarországi német helységnevek (Bp., 1932.) Neve szerepel a Magyar Életrajzi és a Magyar Katolikus Lexikonban. Rendes tagja volt a Szent István Akadémiának, meghívott tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Würzburgban halt meg 1962. január 21-én. Kívánsága szerint a Nürnberg közelében levő Seligenportenben található ciszterci monostorban temették el.

 

  • 1890. augusztus 31-én Pum Károly lett az új iparos tanonciskola tanára és igazgatója. Az újonnan szervezett iskola helye a Fő téren a katolikus elemi iskolában lett. Három pályázó közül esett Pum Károly tanítóra a választás. 1858-ban született a közeli Németújváron. 1878-ban a helyi római katolikus iskolában kezdett dolgozni, ahol egyike lett a magyarosítást lelkiismeretesen végző 3 tanárnak, ezért a német származású, de magyar érzelmű pedagógus több kitüntetést kapott. Karmestere volt az egyházi és dalos egyletnek, parancsnoka a tűzoltóknak, alelnöke, elnöke, majd díszelnöke az Asztaltársaságnak. 43 éven keresztül itt tanított, 1938. október 12-én hunyt el, a szentgotthárdi temetőben nyugszik.

 

  • 1890. november 28-án határozták el a Szentgotthárdon jó érzésű hazafiak a Magyar Asztaltársaság megalakítását. December elejére Tomcsányi Lipót gyógyszerész elkészítette az alapszabályzatot. Részt vettek a magyarosítás nemes tevékenységében. Összejöveteleiket a Vám vendéglőben (ma: Hunyadi u. 22. a Kaszagyár mellett, a volt Hunyadi vendéglő) tartották. 1900-ban 186, tíz évvel később pedig 378 tagjuk volt. Minden évben karácsony előtt az összegyűlt pénzen ruhákat vásároltak a szegény gyermekek részére. Három évtizedes hazafias tevékenység után 1920-ban az asztaltársaságból alakult a Szentgotthárdi Magyar Közművelődési Egyesület, az SzMKE.

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:204
E heti látogatók:1556
Havi látogatók:6028
Összes:324732
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!