Tekintse meg Szentgotthárd értékeit!

Tekintse meg Szentgotthárd értékeit!

Kiállításaink összegyűjtve

Kiállításaink összegyűjtve

Mi történt 2021-ben?

Mi történt 2021-ben?

Évfordulók 2021-ben

Évfordulók 2021-ben

Időszaki kiállítások

Az elmúlt évek időszaki kiállításait bemutató összefoglalók

"A tárgyak társadalmi funkciót töltenek be, ezért társadalmi jelentés hordozói."

Több, kisebb önálló kiállításban mutatjuk be Szentgotthárd múltját, történetét.

Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században
Állandó kiállítás a múzeumban

Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században

Szentgotthárdon a XIX.-XX. század fordulóján sok gyárat alapítottak. A Hunyadi úton egész gyárfüzér alakult ki. Ezek a gyárak a XXI. századra vagy megszűntek, vagy átalakultak. A kiállítás célja emléket állítani Szentgotthárd egykori, ma már nem létező gyárainak, ahol Szentgotthárd és térsége lakóinak jelentős része dolgozott.

Kiállítás összefoglalója
A szentgotthárdi csata
Állandó kiállítás a múzeumban

A szentgotthárdi csata

A Szentgotthárdi Történelmi Napok előestéjén, 2014. július 31-én nyílt kiállítás a színház aulájában a szentgotthárdi csata 350. évfordulóján. Metszetek, térképvázlatok, a csata szereplőinek ábrázolása mellett egy interaktív terepasztal is a kiállítás része, fő attrakciója volt. A megnyitó estéjén mutatta be Fűzfa Balázs irodalomtörténész Csuk Ferenc Szentgotthárdi csata című kötetét.

A megnyitó bemutatása
130 éve született Pável Ágoston
Múzeumunk névadója

130 éve született Pável Ágoston

A szentgotthárdi Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeumban Pável Ágoston néprajzkutató születésének 130. évfordulója alkalmából kiállítással tisztelegtek emléke előtt. A megnyitó ünnepségen megjelent dr. Simon Endréné Pável Judit, a tudós lánya is, és itt vehették át jutalmukat azok a diákok, akik nyertek az évfordulóra kiírt pályázaton.

A kiállítás bemutatója

A 2001-ben felszámolt szentgotthárdi Kaszagyár csaknem 100 évig megbízható munkahelye volt Szentgotthárd és környéke lakosainak. Gyártmányai közül a mezőgazdasági kéziszerszámok (kasza, kapa stb.) a mai napig a megbízhatóság és tartósság fogalmát jelentik. Említést érdemel az itt gyártott kard és tőr, amelyekkel olimpiákon vettek részt sportolóink.

A kiállítás anyagát részben a Kaszagyár még meglevő épületeiből szereztük, a fényképek nagy részét a gyár régi dolgozói ajánlották fel, a gépmodellek a III. Béla Szakközépiskolából származnak. Mivel a város családjainak nagy részének van emléke a gyárral kapcsolatosan, a  kiállítás megnyitóján való részvétel egyben az emlékek felelevenítését is lehetővé tette.

A szentgotthárdi Kaszagyár rövid története (Összeállította: Csuk Ferenc)

Báró Wieser József gyáros, Széll Kálmán közvetítésével 1902 nyarán kiváltotta a kaszagyártáshoz szükséges engedélyeket. A gyárat 2001. január elsején felszámolták.

Az üzem Szentgotthárdi Első Magyar Kasza- és Sarlógyár néven szerepelt 1918-ig. Az üzem működéséhez szükséges kaszagyártó gépeket Mondseeből hozták.

Wieser József először a malomcsatorna kiépítésébe kezdett, megerősítette azt. A csatorna vize által meghajtott turbina kezdetben 120 lóerőt biztosított. 1943-ban már 390 lóerő volt a teljesítménye. Az itt termelt villamos energia hajtotta a gyár gépeit, majd a Bekes csörötneki vizierőművel közösen Szentgotthárdot és a környező kilenc települést látta el árammal.

A termelést indító szakmunkások mind külföldről érkeztek. 1904 elején 50-60 fős, az év nyarán már százfős létszámmal dolgozott a gyár. Köztük csak néhány magyar segédmunkás szerepelt. Még 1912-ben is gondot jelentett a magyar szakemberek képzése, betanítása.

1917-18-ban iparvasút létesült a vasútállomástól a gyárig. Beállítottak egy 80 lóerős turbinát. Megépítették a ma múzeumként szolgáló ún. Stájer-házat, a külföldi szakemberek itt tartására.

Az l. világháborúban hadiüzemmé alakult a gyár: lópatkókat gyártottak. 1914 után a kasza és sarlógyártás mellett világhírű vívópengét, kapát, ásót, lapátot, fűrészt is kezdtek gyártani . A világháború után az addig gyártott lópatkók gépeit átalakították kerti szerszámok gyártására. Az 1930-as években termékek bővítésével már fűrészeket, fogókat, késeket, szecska- és répavágó késeket és vívópengét gyártottak, amit elláttak védjegyekkel is.

A ll. világháborúban ismét hadiüzemmé alakult a gyár. A Kaszagyár tulajdonosa és vezetője 1945-ben külföldre távozott, ezért a gyár addigi formájában megszűnt.

1945 április nyolcadikán már 153 dolgozó vette fel a munkát. A fő termékek továbbra is a kasza, sarló, kapa és a vívópenge lett. A környéket továbbra is a gyár erőműve látta el árammal. 1948-ban megvásárolták a Lipp-féle bankot kultúrotthonnak. 1951-ben szabadtéri színpadot építettek hozzá, majd 1958-ban az udvarát is kiépítették nyári rendezvények számára.

1952-ben profilváltásra kényszerült a gyár: egyre több egyszerűbb mezőgazdasági gépet készítettek. 1963-ban a Szentgotthárdi Kaszagyárat összevonták a szombathelyi és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárral. Végső profilként a régi kéziszerszámgyártás mellett a talajművelő gépeket, a gyümölcsosztályozókat, a sertés és malac önetetőket gyártottak. Ekkor kezdték alkalmazni a légkalapácsokat a régi farkas kalapácsok helyett. 1975-ben újabb termékszerkezet átalakítás indult. Az addigi termékek mellett vetőgépeket, nagyüzemi nyúl- és báránytartás berendezéseket, ketreces tojóházi berendezéseket is gyártottak.

A nyolcvanas évekre a gyár a Rába Vagon és Gépgyárhoz került. Gyökeres változás kezdődött. A termelt villamos energia már nem tudta ellátni a gyárat, a csatorna fenntartása gazdaságtalanná vált, ezért betemették.

A privatizáció bekövetkezése után a gyárat 2001. január elsejétől felszámolták.

Mi a honismeret?

"A honismeret fogalom lényege a kifejezés értelmében rejlik. A hon szavunk a haza régies szinonimája (gondoljunk csak a honvéd vagy az otthon szavunkra). Ebből következik, hogy a honismeret azt a célt szolgálja, hogy minél otthonosabban érezzük magunkat szülőhelyünkön, lakhelyünkön – vagyis honunk egy szegletén – kisebb nagyobb darabján, végső soron az egész hazában. Különösen fontos ez nálunk magyaroknál, ahol az ország és a nemzet nem esik egybe."

Honismereti Szövetség

Honismereti Szövetség

www.honismeret.hu

Gyakran ismételt kérdések

A válasz megtalálásához, kérem olvassa el az oldalunkon található: "Hogyan tudok segíteni a honismereti klubnak?" -cikket.

Rólunk írták

Legfrissebb híreink

Szeretné segíteni a Honismereti Klub munkáját?

Szeretném segíteni!
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:96
E heti látogatók:1093
Havi látogatók:4619
Összes:267114
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!