Tekintse meg Szentgotthárd értékeit!

Tekintse meg Szentgotthárd értékeit!

Kiállításaink összegyűjtve

Kiállításaink összegyűjtve

Mi történt 2021-ben?

Mi történt 2021-ben?

Évfordulók 2021-ben

Évfordulók 2021-ben

Időszaki kiállítások

Az elmúlt évek időszaki kiállításait bemutató összefoglalók

"A tárgyak társadalmi funkciót töltenek be, ezért társadalmi jelentés hordozói."

Több, kisebb önálló kiállításban mutatjuk be Szentgotthárd múltját, történetét.

Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században
Állandó kiállítás a múzeumban

Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században

Szentgotthárdon a XIX.-XX. század fordulóján sok gyárat alapítottak. A Hunyadi úton egész gyárfüzér alakult ki. Ezek a gyárak a XXI. századra vagy megszűntek, vagy átalakultak. A kiállítás célja emléket állítani Szentgotthárd egykori, ma már nem létező gyárainak, ahol Szentgotthárd és térsége lakóinak jelentős része dolgozott.

Kiállítás összefoglalója
A szentgotthárdi csata
Állandó kiállítás a múzeumban

A szentgotthárdi csata

A Szentgotthárdi Történelmi Napok előestéjén, 2014. július 31-én nyílt kiállítás a színház aulájában a szentgotthárdi csata 350. évfordulóján. Metszetek, térképvázlatok, a csata szereplőinek ábrázolása mellett egy interaktív terepasztal is a kiállítás része, fő attrakciója volt. A megnyitó estéjén mutatta be Fűzfa Balázs irodalomtörténész Csuk Ferenc Szentgotthárdi csata című kötetét.

A megnyitó bemutatása
130 éve született Pável Ágoston
Múzeumunk névadója

130 éve született Pável Ágoston

A szentgotthárdi Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeumban Pável Ágoston néprajzkutató születésének 130. évfordulója alkalmából kiállítással tisztelegtek emléke előtt. A megnyitó ünnepségen megjelent dr. Simon Endréné Pável Judit, a tudós lánya is, és itt vehették át jutalmukat azok a diákok, akik nyertek az évfordulóra kiírt pályázaton.

A kiállítás bemutatója

Szentgotthárdon a XIX.-XX. század fordulóján sok gyárat alapítottak. A Hunyadi úton egész gyárfüzér alakult ki. Ezek a gyárak a XXI. századra vagy megszűntek, vagy átalakultak. A kiállítás célja emléket állítani Szentgotthárd egykori, ma már nem létező gyárainak, ahol Szentgotthárd és térsége lakóinak jelentős része dolgozott.

Az Első Magyar Óragyárat 1896-ban alapították. 1896. január 3-án jegyezték be a szombathelyi cégbíróságon az Első Magyar Óragyár Részvénytársaság Szentgotthárd elnevezésű üzemet. A trianoni határcsonkításnál elveszítette mesteremberei jelentős részét is. 1925-ben a gyár bezárt.

1899-ben az olasz származású bécsi vállalkozók, a Bujatti testvérek alapították a Selyemgyárat. A szentgotthárdi volt az első selyemszövő gyár Magyarországon.

1902 nyarán báró Wieser József gyáros Széll Kálmán közvetítésével kiváltotta a kaszagyártáshoz Magyarországon szükséges engedélyeket. A Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Gyűjtemény tőszomszédságában található a ma már bezárt Kaszagyár, ablakaiból a gyár épületeire látni, minden látogatót érdekel e jelentős gyár története. Különösképpen azért is, mert a múzeum épülete, az ún. Stájer-ház az 1910-es években a kaszagyár külföldi munkásai szálláshelyeként épült.

Ezek a gyárak határozták meg a város ipari jellegét az elmúlt században. A kiállítás célja, hogy megismertesse a ma élőkkel, diákokkal, fiatalokkal, a dolgozók leszármazottaival e gyárak történetét, tevékenységét, és megmutassa a látogatóknak, hogy Szentgotthárdot miért tekintették ipari városnak a XX. század fordulóján. A múzeumlátogatást vonzóvá tenni az ifjúság előtt interaktív elemekkel. Programokon, múzeumpedagógiai foglalkozásokon nem formális oktatással hozzájárulni a közoktatási intézmények feladatainak sikeres megvalósításához.

A kiállítást létrehozó múzeum és az intézmény kebelében működő Honismereti Klub több éve foglalkozik a gyárakkal kapcsolatos anyaggyűjtéssel. A már bezárt Kaszagyárban, illetve a Selyemgyár utódgyáraiban több alkalommal végzett gyűjtőmunkát, fotózást. Filmeket, brigádnaplókat, eredeti fotókat kutatott fel és digitalizált. A gyűjtött anyagból a klub alkalmi, időszaki kiállítást is készített a városban a selyemgyárról és a kaszagyárról. A két kiállítás sikere, az egykori dolgozók és leszármazottaik érdeklődése alapján döntött úgy a klub és az intézmény, hogy érdemes a kutatómunkát folytatni, és állandó kiállításon bemutatni a szentgotthárdi ipar történetét a múzeum épületében.

A hagyományos kiállítás fontos elemei a terméktablók. Két nagyméretű tablón a kaszagyár termékei láthatók. A kiállítóterem közepén a kaszagyári gépek működő makettjein a látogatók ki is próbálhatják, hogyan működött a farkaskalapács vagy a Vulkán daraboló, a  daraboló daraboló prés, az Ajax kalapács és a kézi prés.

A hagyományos kiállításon 8 kiállítási tablón a gyárakról készült egykori fotókon szemlélhetik a látogatók a munkafolyamatokat, az egykor használt gépeket. Életképekben mutatjuk be a dolgozók gyáron kívüli kulturális és sporttevékenységét, a kirándulásokon, brigád-összejöveteleken készült képeket. 2 tabló a selyemgyár és utódgyárai, 3 tabló a kaszagyár, 1-1 tabló a dohánygyár és az óragyár kiállítási anyagát tartalmazza. Egy tablón a kiállítás bevezető szövege, valamint néhány 1900 és 1945 között működött kisebb gyár története látható.

Üveges vitrinben helyeztük el azokat a tárgyi eszközöket, eredeti dokumentumokat, amelyek fennmaradtak a négy egykor működő gyár emlékeiből: zsebórák, selyemgyári vetélők, orsók, selyemanyagok, munkakönyvek, kitüntetések, emlékplakettek.

A hagyományos kiállítás mellett virtuális kiállítást is létrehoztunk. Érintőképernyőn van lehetősége a látogatóknak kiválasztani, melyik gyárról szeretnének többet megtudni. Gyártörténetek, fotógaléria, üzemi életképek, termékek, digitalizált dokumentumok megtekintésére van lehetőség a multimédiás felületen. A Honismereti Klub tagjai szolgáltatták a tartalmat a virtuális kiállítás menüpontjaihoz, s ezek a tartalmak tovább bővíthetők, amennyiben újabb fotók, filmek, egyéb dokumentumok kerülnek az intézmény tulajdonába.

Az alábbi felvételek a megnyitón készültek:

Mi a honismeret?

"A honismeret fogalom lényege a kifejezés értelmében rejlik. A hon szavunk a haza régies szinonimája (gondoljunk csak a honvéd vagy az otthon szavunkra). Ebből következik, hogy a honismeret azt a célt szolgálja, hogy minél otthonosabban érezzük magunkat szülőhelyünkön, lakhelyünkön – vagyis honunk egy szegletén – kisebb nagyobb darabján, végső soron az egész hazában. Különösen fontos ez nálunk magyaroknál, ahol az ország és a nemzet nem esik egybe."

Honismereti Szövetség

Honismereti Szövetség

www.honismeret.hu

Gyakran ismételt kérdések

A válasz megtalálásához, kérem olvassa el az oldalunkon található: "Hogyan tudok segíteni a honismereti klubnak?" -cikket.

Rólunk írták

Legfrissebb híreink

Szeretné segíteni a Honismereti Klub munkáját?

Szeretném segíteni!
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:139
E heti látogatók:278
Havi látogatók:5449
Összes:279617
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!