Tekintse meg Szentgotthárd értékeit!

Tekintse meg Szentgotthárd értékeit!

Kiállításaink összegyűjtve

Kiállításaink összegyűjtve

Mi történt 2021-ben?

Mi történt 2021-ben?

Évfordulók 2021-ben

Évfordulók 2021-ben

Időszaki kiállítások

Az elmúlt évek időszaki kiállításait bemutató összefoglalók

"A tárgyak társadalmi funkciót töltenek be, ezért társadalmi jelentés hordozói."

Több, kisebb önálló kiállításban mutatjuk be Szentgotthárd múltját, történetét.

Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században
Állandó kiállítás a múzeumban

Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században

Szentgotthárdon a XIX.-XX. század fordulóján sok gyárat alapítottak. A Hunyadi úton egész gyárfüzér alakult ki. Ezek a gyárak a XXI. századra vagy megszűntek, vagy átalakultak. A kiállítás célja emléket állítani Szentgotthárd egykori, ma már nem létező gyárainak, ahol Szentgotthárd és térsége lakóinak jelentős része dolgozott.

Kiállítás összefoglalója
A szentgotthárdi csata
Állandó kiállítás a múzeumban

A szentgotthárdi csata

A Szentgotthárdi Történelmi Napok előestéjén, 2014. július 31-én nyílt kiállítás a színház aulájában a szentgotthárdi csata 350. évfordulóján. Metszetek, térképvázlatok, a csata szereplőinek ábrázolása mellett egy interaktív terepasztal is a kiállítás része, fő attrakciója volt. A megnyitó estéjén mutatta be Fűzfa Balázs irodalomtörténész Csuk Ferenc Szentgotthárdi csata című kötetét.

A megnyitó bemutatása
130 éve született Pável Ágoston
Múzeumunk névadója

130 éve született Pável Ágoston

A szentgotthárdi Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeumban Pável Ágoston néprajzkutató születésének 130. évfordulója alkalmából kiállítással tisztelegtek emléke előtt. A megnyitó ünnepségen megjelent dr. Simon Endréné Pável Judit, a tudós lánya is, és itt vehették át jutalmukat azok a diákok, akik nyertek az évfordulóra kiírt pályázaton.

A kiállítás bemutatója

Legfrissebb kiállításunk a Kolostorépület - mely jelenleg az Önkormányzati és Járási Hivataloknak ad helyt - földszintjén, közvetlenül a bejáratnál található és 2018. júliusáig látogatható. A kiállításról készült képeket a Képtárban találja az érdeklődő.


III. Béla 1183-ban határozott úgy, hogy a ciszterci szerzetesrendnek - többek között - Szentgotthárdon is letelepedési engedélyt ad. Megszakításokkal évszázadokon keresztül itt dolgoztak és tanítottak a szerzetesek. Munkálkodásuk eredményeképpen fellendült a mezőgazdaság és az oktatásban is nagy változtatásokat értek el.
1734 és 1784 között épült fel a Nagyboldogasszony templomunk és a rendház, amely a barokk építészet egyik remeke.
1950-ben kevés kivétellel megszüntették a szerzetesrendeket Magyarországon, így a szentgotthárdi cisztercieknek is menniük kellett. A rendházban levő könyvek és iratok változatos helyekre kerültek: Vas Megyei Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár Zirci Műemlékkönyvtára.
Kevés dokumentum maradt a polcokon, szekrényekben, s ezek is rendezetlenül várták az időt, amikor szükség lesz rájuk.

A rendház könyvtárának freskóit - a templommal azonos időben - Matthias Gusner festette, az intarziás könyvespolcok pedig Gaspar Schrezenmayer alkotásai. A termet 1950 után hosszú ideig házasságkötésre és más ünnepélyes alkalmakra használták. Egy rosszul sikerült beruházás alkalmával az épületszerkezet megsérült, beázott, és azóta a helyiség állaga folyamatosan romlik. A felújításra és az újbóli könyvtári használatra sok millió forintra lenne szükség. Kiállításunk egyik célja éppen a figyelemfelhívás arra, hogy a város milyen turisztikai és kulturális látványossággal szegényebb azáltal, hogy nem tudja elvégeztetni ezt a munkát.

Kiállításunk a szentgotthárdi ciszterci szerzetesi élet maradványait próbálja megidézni.
2013-ban már egyszer tettünk erre kísérletet: felbontottuk a templom galériáján talált dobozokat, a talált könyveket és iratokat előrendeztük, válogattuk. Az értékes dokumentumokat a Móra Ferenc Városi Könyvtár könyvtári rendszerében feldolgoztuk, és így azok már online elérhetők. Ezekből a művekből 2013. áprilisában egy kiállítást rendeztünk.
Úgy gondoljuk, hogy a templom most is folyamatban levő felújításához csatlakozva más oldalról közelítjük meg a körülöttünk található érdekességeket.

*** 

Mit mutat a kiállítás? (A képtárunkban található fényképek csak érzékeltetni próbálják az élményt, és nem helyettesítik a személyes tapasztalatot!)

A tárlókban a XVIII-XX. században megjelent könyveket és kottákat láthatunk.

A tablók:
1. A kolostor könyvtáráról Koszkol Jenő festményét láthatjuk, mellette a fal-festmények, ill. a könyvszekrények jelenlegi állapotát ábrázoló fotókat.

2. A régi könyvek lapjairól készült fényképek próbálják érzékeltetni könyvekben rejlő kincseket.

3. A kolostorépület részleteit (folyosó, refektórium, apát - felenleg polgármesteri - fogadószoba) bemutató képsorozat segít elképzelni, mit láthatunk, ha meglátogatjuk ezeket a helyiségeket. 

4. Vajda Ödön zirci főapát 1893-tól kezdődően számos adománnyal segítette a városunk fejlődését. Az ő néhány levelének másolatát láthatjuk a tablón.

5. Néhány olyan levelet láthatunk, amelyeket egyik zirci főapát (többek között Békefi Remig) írt az apátság ügyeivel kapcsolatban.

Ezeken felül az általunk megismert szentgotthárdi ciszterek rövid életrajza is olvasható a kiállításon:

  • * MATTHIAS GUSNER – 1694–1772 - Szerzetesrendi festő.
  • * FRANCZ JOSEF SCHNITZER – 1707–1769 - Szerzetesrendi szobrász
  • * SCHREZENMAYER GÁSPÁR – 1693–1782 - Szerzetesrendi asztalos, ciszterci laikus fráter
  • * DÓCZY JÓZSEF – 1779–1856 - Ciszterci rendi szerzetes és tanár. 1839-től perjel.
  • * SCHILL ATANÁZ – 1821–1894 - Ciszterci rendi tanár. 1878-tól perjel.
  • * GEBAUER IZIDOR JÓZSEF – 1839–1913 - Ciszterci rendi pap és tanár. 1889-93 között alperjel.
  • * VAJDA ÖDÖN PÁL – 1834–1911 - Ciszterci rendi tanár. 1891-től az egyesült Zirci–Pásztói–Pilisi –Szentgotthárdi apátságok apátja.
  • * SZENCZY GYŐZŐ ÖDÖN – 1846–1926 - Ciszterci rendi áldozópap. 1904-ben perjel.
  • * LETÉNYI MÁRK – 1846–1884 - Ciszterci rendi pap és tanár.
  • * MEZEY MIKSA KONRÁD – 1854-1908 -Ciszterci rendi pap és tanár
  • * SAÁD HENRIK JAKAB – 1861-1943 - Ciszterci rendi pap és tanár, jószágkormányzó, 1931-től haláláig alperjel.
  • * GREKSA ISTVÁN KÁZMÉR – 1864–1920 .Ciszterci rendi pap és tanár
  • * SCHWARTZ ELEMÉR LAJOS – 1890–1962 - Ciszterci rendi pap és tanár.
  • * KALÁSZ ELEK dr. – 1905–1974 - Ciszterci rendi áldozópap és tanár, jószágkormányzó és erdőfelügyelő
  • * FALUBÍRÓ GYŐZŐ – 1908–1975 - Ciszterci rendi tanár.

 

Mi a honismeret?

"A honismeret fogalom lényege a kifejezés értelmében rejlik. A hon szavunk a haza régies szinonimája (gondoljunk csak a honvéd vagy az otthon szavunkra). Ebből következik, hogy a honismeret azt a célt szolgálja, hogy minél otthonosabban érezzük magunkat szülőhelyünkön, lakhelyünkön – vagyis honunk egy szegletén – kisebb nagyobb darabján, végső soron az egész hazában. Különösen fontos ez nálunk magyaroknál, ahol az ország és a nemzet nem esik egybe."

Honismereti Szövetség

Honismereti Szövetség

www.honismeret.hu

Gyakran ismételt kérdések

A válasz megtalálásához, kérem olvassa el az oldalunkon található: "Hogyan tudok segíteni a honismereti klubnak?" -cikket.

Rólunk írták

Legfrissebb híreink

Szeretné segíteni a Honismereti Klub munkáját?

Szeretném segíteni!
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:234
E heti látogatók:974
Havi látogatók:5762
Összes:291185
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!