Tekintse meg Szentgotthárd értékeit!

Tekintse meg Szentgotthárd értékeit!

Kiállításaink összegyűjtve

Kiállításaink összegyűjtve

Mi történt 2021-ben?

Mi történt 2021-ben?

Évfordulók 2021-ben

Évfordulók 2021-ben

Időszaki kiállítások

Az elmúlt évek időszaki kiállításait bemutató összefoglalók

"A tárgyak társadalmi funkciót töltenek be, ezért társadalmi jelentés hordozói."

Több, kisebb önálló kiállításban mutatjuk be Szentgotthárd múltját, történetét.

Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században
Állandó kiállítás a múzeumban

Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században

Szentgotthárdon a XIX.-XX. század fordulóján sok gyárat alapítottak. A Hunyadi úton egész gyárfüzér alakult ki. Ezek a gyárak a XXI. századra vagy megszűntek, vagy átalakultak. A kiállítás célja emléket állítani Szentgotthárd egykori, ma már nem létező gyárainak, ahol Szentgotthárd és térsége lakóinak jelentős része dolgozott.

Kiállítás összefoglalója
A szentgotthárdi csata
Állandó kiállítás a múzeumban

A szentgotthárdi csata

A Szentgotthárdi Történelmi Napok előestéjén, 2014. július 31-én nyílt kiállítás a színház aulájában a szentgotthárdi csata 350. évfordulóján. Metszetek, térképvázlatok, a csata szereplőinek ábrázolása mellett egy interaktív terepasztal is a kiállítás része, fő attrakciója volt. A megnyitó estéjén mutatta be Fűzfa Balázs irodalomtörténész Csuk Ferenc Szentgotthárdi csata című kötetét.

A megnyitó bemutatása
130 éve született Pável Ágoston
Múzeumunk névadója

130 éve született Pável Ágoston

A szentgotthárdi Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeumban Pável Ágoston néprajzkutató születésének 130. évfordulója alkalmából kiállítással tisztelegtek emléke előtt. A megnyitó ünnepségen megjelent dr. Simon Endréné Pável Judit, a tudós lánya is, és itt vehették át jutalmukat azok a diákok, akik nyertek az évfordulóra kiírt pályázaton.

A kiállítás bemutatója

December 14.

Hatvan éve gyilkolták meg Brenner János káplánt. A Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Gyűjtemény időszaki kiállítással emlékezett meg az eseményről. A kiállítást a meggyilkolt káplán testvére, Brenner József nyitotta meg és ajánlotta a látogatók figyelmébe. A megnyitón mindannnyian részt vettünk.

 

December 7.

Összejövetelünknek két témája volt:
- A 20. század első évtizedeiben Vargha Gábor ügyvéd jelentős szerepet játszott a város kulturális és gazdasági fejlődésében egyaránt. 2018-ban Vargha Gábor halálának 70. évfordulója lesz. Ebből az alkalomból munkásságáról kiadvány készül és házának falán emléktáblát is avatnak. Ebben a munkában a honismereti kör tagjai (Katona Beáta, Talabér Lászlóné, Csuk Ferenc) is részt vesznek.
- Úgy gondoljuk, hogy városunkban sok olyan épület van, amelyek homlokzata érdemes a megőrzésre. Az épületek felújításakor azonban a tulajdonosok nem gondolnak erre, továbbá anyagilag megterhelő lenne számukra a körültekintő kivitelezés. Meghívtuk Kiss Gábor városi főépítészt, hogy megmutassuk neki a véleményünk szerint, védendő homlokzatokat megörökítő fényképeket és meghallgassuk véleményét, hogy mi a módja annak, hogy a tulajdonosok támogatást kapjanak erre a célra. Kiss Gábor elmondta, hogy helyi jogszabály készül arról, miként lehet javasolni helyi védelemre épületeket
 
 
November 3.

Idei őszi kirándulásunk során meglátogattuk a Heiligenkreuz-i ciszterci apátságot, amelyet III. Lipót osztrák őrgróf alapított 1133-ban. Az apátság azóta megszakítás nélkül működik.

Miért is határoztunk az utazás mellett?

szentgotthárdi ciszterci apátság hányatott sorsa 1734-ben kissé lenyugodott, amikor III. Károly magyar király azt a heiligenkreuzi apátságnak adományozta. Ekkor Robert Leeb apát szinte feltámasztotta az elmúlt évszázadokban lezüllesztett apátságot, megindult a  monostor és a Nagyboldogasszony templom építése, fellendült a környék mezőgazdasága is. Az ún. heiligenkreuzi korszak 1878-ig tartott, amikor is a Zirc-Pilis-Pásztói apátsághoz kapcsolták a szentgotthárdi apátságot.

2017-es kiállításunk a ciszterci emlékekről szól, kíváncsiak voltunk tehát arra helyre, amely a fejlődés forrása volt a 18. században. Az idegenvezetést Sóska Zoltán vállalta, aki gyakran vezet csoportokat Heiligenkreuzba, és ezáltal jó helyismerettel is rendelkezik. Megismertetett bennünket Rozina nővérrel, aki magyarul mutatta be nekünk az apátság nevezetességeit.

Körbesétáltunk az apátság udvarán, majd bementünk a teológiai főiskola épületébe. Körülnéztünk a korszerű könyvtárban és egy előadóteremben.

Rozina nővér bemutatta nekünk az eredetileg román stílusban épült, majd gótikus stílusú hajóval kiegészült templomot. Végigsétáltunk a kerengőn, megnéztük a ravatalozót és sírhelyeket (köztük Robert Leeb apát sírját), a gyülekezésre és csendes pihenésre szolgáló termet, s láttuk azt a termet is, ahol a régi időkben a szerzetesek napi munkájukat végezték. Végül részesei lehettünk a szerzetesek déli zsolozsmájának.

Az egyik ajtó ajtódíszén láthattuk a két apátság közös életére való utalást: a bal oldali angyal a heiligenkreuzi, a jobb oldali pedig a gotthárdi pajzsot tartja:

Megnéztük a külön kápolnában elhelyezett szent kereszt ereklyét, amelyről az apátság és a település a nevét kapta.

Délután a Heiligenkreuzhoz közeli Schneeberg hegység lábánál fekvő Puchbergben sétáltunk egyet, majd a felkapaszkodtunk a Szent Sebestyén vízeséshez.

A kirándulás során készített fényképek válogatott gyűjteménye a Képtárban található. (A képeket készítették: Csuk Alajos, Horváth Zsuzsanna, Kovács-Buna József, Molnár Piroska, Talabér László.)

 

Október 20.

Horváth Zsuzsanna, a Honismereti Klub tagja történelemtanár. Segítségével virtuális sétára hívjuk az érdeklődőket. Járják, nézzék végig azt az utat, amelyet 1956. október 27-én megtettek a szentgotthárdi forradalmi menet résztvevői: Ez történt 1956. október 27-én Szentgotthárdon.

 

 

Október 16.

A Helyi Értékek Hetének nyitányaként Molnár Piroska, a Honismereti Klub vezetője tartott vetített képes előadást a Színház aulájában. Áttekintette Széll Kálmán miniszterelnök és dr. Vargha Gábor ügyvéd életét és bemutatta, hogy mi mindent tettek Szentgotthárd fejlődéséért a XIX. és XX. század fordulóján. (A fényképet Horváth R. László készítette)

 

Szeptember 10.

Városunk egyik értékének, a Szentgotthárdi Kaszagyárnak egyik, már használaton kívüli farkaskalapácsát 1979-ban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeumának részét képező Massa Múzeumban állították fel. Az évtizedek során a kalapács fa részeinek állapota folyamatosan romlott, ezért a felújításról határoztak.

A felújítást a múzeumot önkéntesen segítő Fügedi Márta Népművészeti Egyesület tagjai végzik. Ők a kalapács szerkezetével kapcsolatos kérdéseikkel megkeresték a Honismereti Klubot. Kovács Gyula, volt kaszagyári dolgozó és klubunk tagjai részletes válaszukban műszaki és üzemeltetési információkat is adtak. Reméljük, ezzel segítettük az Egyesület munkáját, és a múzeumba látogatók hamarosan láthatják a felújított kalapácsot. Egy régebbi kép a múzeumból:

 

Június 23-án kirándultunk a magyarországi ciszterci szerzetesrend központjába, a Zirci Apátságba: meglátogattuk a Műemlékkönyvtárat, a Bazilikát és a Látogatóközpont Egyháztörténeti kiállítását. Célunk az volt, hogy a látottakból ötleteket merítsünk a július végén megrendezendő, szentgotthárdi ciszterci emlékeket bemutató kiállításunk rendezéséhez.

Az  Országos Széchenyi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtárának lenyűgöző környezetében számos olyan XV-XVI. századi dokumentumot láttunk, amelyekről eddig csak történelemórán hallhattunk, pl. a Tripartitumot, a Hármaskönyvet, az első magyar nyelvű szokásjogi gyűjteményt vagy ahogyan egyszerűen nevezni szoktuk törvénykönyvet. Beszélgettünk Németh Gáborral, a Műemlékkönyvtár vezetőjével arról, hogy ősszel lesz lehetőségünk arra, hogy megtekintsük az 1950-ben Szentgotthárdról elvitt könyvgyűjtemény egy részét.

Ezután meglátogattuk a Bazilikát, amelynek történetével egy idős tudós szerzetes, Bán Zoltán Elizeus atya ismertetetett meg bennünket. A páter azon kevesek közé tartozik, akik még élnek a szerzetesrendek 1950-ben történt feloszlatásának tanúi és szenvedő alanyai közül.

A teljes egészében akadálymentesített Látogatóközpontban vetítés és egyháztörténeti kiállítás várt bennünket. Itt találkozhattunk a magyarországi ciszterci kolostorok rövid bemutatásával, így az első szentgotthárdi kolostor alaprajzával is, ami Valter Ilona munkáját tükrözi (in: Szentgotthárd, Szerk. Kuntár Lajos és Szabó László, Szombathely, 1981. p. 29-80.).

Zirci kirándulásunkat az Arborétumban zártuk.

Hazafelé útunkat megszakítottuk a Veszprém megyei Balácán, ahol egy római villagazdaság maradványait néztük meg.

 

Június 16-án este érdeklődéstől övezve tartottuk meg Csuk Ferenc, dr. Frank Róza és Károly Andrea előadásait a Színház aulájában. Molnár Piroska beszámolt arról, hogy nagy sikere volt annak a kezdeményezésnek, hogy néhány ciszter könyvet, illetve iratot kézbe vehettek a látogatók. Talabérné Pintér Ica és Varjú Károly is segédkezett a rendezvényen.

 

Június 8. -  Honismereti Klub összejövetele - Pável Ágoston Múzeum

- A Csata-kiállítás végleges tablóinak értékelése

- Június 16-án este, az Értékek éjszakáján Molnár Piroska a templom Galériáján kézközelben mutat be néhány ciszter dokumentumot, Csuk Ferenc Szentgotthárd épületeiről, dr. Frank Róza pedig az Értéktár adatbázisról tart rövid előadásokat.

- Július végén leszedjük az Értéktár-kiállítást az Önkormányzat bejárati folyosójáról, és helyére a ciszter könyveket, iratokat, valamint művészeti emlékeket bemutató kiállítás kerül. Részletesen megbeszéltük a teendőket és a résztvevőket. A Fotóklub közreműködésére is szükség lesz. 

 

Május  27-én  a  Körmendi  Színházban   három klubtagunk  Megyei  Értéktár  emléklapot  vehetett  át. Az alábbi javaslataink kerültek a Vas Megyei Értéktárba:

- A Szentgotthárdi Kaszagyár szerszámai ipartörténeti értékek - javasolta: Csuk Ferenc

- Brenner János emlékezete - javasolta dr. Frank Róza

- Széll Kálmán épített és szellemi öröksége - javasolta: Talabér Lászlóné

 
Május  6-án a  Dualizmus  kora  Szentgotthárdon címmel honismereti verseny zajlott a középiskolásoknak.  Molnár Piroska a feladatok kidolgozásában működött közre, Talabér Lászlóné és Szepesiné Fuisz Erika a zsűri tagjai voltak. 
 
 
Március 30.  - A Csata kiállítás minta-tablóinak értékelése, a végleges tabló-típus kiválasztása. (A kiállítás képeiből a VirtuArt Kft. készít tablókat.)

 

 

Március 22. - Honismereti Klub összejövetele - Pável Ágoston Múzeum

A 2013-ban a Színház Aulájában megnyitott és ott mintegy egy hónapig látott a Kaszagyár múlja, jelene és ... című kiállítás - hasonlóan a csata-kiállításhoz - hamarosan végleges helyére kerül a Múzeumban. A mai nap feladata az volt, hogy a raktárból és a III. Bélá-ból elhozott makettek, gyártmány-tablók, valamint a képek elhelyezését megbeszéljük. Az eredeti kiállításhoz hasonlóan itt is ki lehet majd próbálni az eredeti gépek makettjeit, ezért alaposan végig kellett gondolni az állványok magasságát, súlypontját stb. Sajnos a helyhiány miatt kevesebb képet tudunk csak bemutatni, mint azt eredetileg terveztük.

 

Március 1. - Honismereti Klub összejövetele - Pável Ágoston Múzeum

A Múzeum első emeletén levő második terem világítása elkészült, így hamarosan végleges helyükre kerülhetnek a szentgotthárdi csatát bemutató kiállítás képei. El kellett döntenünk, hogy az eredeti kiállítás anyagából mi képezze az állandó kiállítás részét. Megbeszéltük a kiállítás forgatókönyvét és az egyes táblák elhelyezését és felépítését.

 

január 11-én - Feltárul az Értéktár

A Vas megyei döntőben a Vörösmarty Mihály Gimnázium négy tanulója (Sturm Zsófia, Lang Márk, Bánfi-Nagy Ádám, Bedi Vanessza) a harmadik helyezést érte el. Felkészítő tanáruk: Horváth Zsuzsanna.

Íme a vetélkedő beszámolója:

Nekünk feltárult az Értéktár! /VMG hír

A Vörösmarty Mihály gimnázium Töri Team csapata III. helyezést ért el a megyei döntőn Január 11-én – az alkalomhoz és helyhez illő öltözékben – lépkedtünk fel a Megyeháza vörös szőnyegén a Díszterembe, hogy összemérjük tudásunkat és ügyességünket a megye 5 másik középiskolás csapatával. Igazi élmény volt.

Tudja a kedves Olvasó, hogy meddig kell dagasztani a dödöllét? Ki nevezte lábszánkózásnak és népszerűsítette Magyarországon a síelést? Melyik napon rajzolták be Kőszegen a friss hajtások képét a Szőlő Jövésnek Könyvébe? Mit jelent egy sírkövön a kancsó-motívum? Mi tudjuk. Mivel az első két fordulón kapott 15 oldalas feladatlapnak, majd a 15 kérdéses internetes feladatsornak a megoldásához át kellett tanulmányoznunk a Megyei Értéktár oldalára feltöltött anyagokat, a helyi értéktárat és 6-7 videofelvételt.

A döntőbe jutott gimnazista csapat tagjai – Bánfi-Nagy Ádám, Bedi Vanessza, Lang Márk és Sturm Zsófia 11. évfolyamos tanulók – a felkészítő tanárukkal, Horváth Zsuzsannával együtt prezentáció készítésével, versrészletek tanulásával és az értékek böngészésével készültek a döntőre.

A Megyeháza dísztermében a Közgyűlés elnöke, Majthényi László, majd a Megyei Értéktár elnöke, Tausz István köszöntötte a versenyzőket. Ezután a játékmester, Kukor Ferenc vette át a szót, és két felvonásban változatos, ötletes, szellemes feladványokkal tette próbára a csapatok tudását és kreativitását.

Önök hogyan mutogatnák el a madarak és fák napját? Hányadik képkockából ismernék fel a Ság-hegyi Trianon-emlékmű keresztjét? Tudnák-e, hogy milyen betegség pusztította el a cáki szőlőket? Beazonosítanák-e Széll Kálmánt abból az információból, hogy „dukai és szentgyörgyvölgyi” előnevű Vas megyei személy? Ezek és hasonló feladatok megoldását várta el a verseny. A 7. feladatban a villámkérdésekre adott helyes válaszainkkal mi tartottunk ki a legtovább, hiszen a helytelen válasz „jutalma” az volt, hogy a csapatok elveszítettek egy-egy életet.

Amíg a zsűri tanácskozott, a címerteremben láttak minket vendégül egy finom estebédre.

Harmadikak lettünk, a Kanizsai Dorottya és a Nagy Lajos Gimnázium csapata előzött meg bennünket. De mi ennek a helyezésnek is nagyon örülünk, hiszen így is szép jutalmakat kaptunk: A csapat 3 napot tölthet el a kőszegi erdei iskolában, hogy még jobban megismerje az Alpokalja e csodás vidékét. A csapattagok egy-egy fülhallgatóval, mozijeggyel, különböző irodaszerekkel, kellemes élményekkel és szűkebb szülőföldünkről szerzett sok érdekes ismerettel lettek gazdagabbak. Köszönjük a szervezőknek!

Mi a honismeret?

"A honismeret fogalom lényege a kifejezés értelmében rejlik. A hon szavunk a haza régies szinonimája (gondoljunk csak a honvéd vagy az otthon szavunkra). Ebből következik, hogy a honismeret azt a célt szolgálja, hogy minél otthonosabban érezzük magunkat szülőhelyünkön, lakhelyünkön – vagyis honunk egy szegletén – kisebb nagyobb darabján, végső soron az egész hazában. Különösen fontos ez nálunk magyaroknál, ahol az ország és a nemzet nem esik egybe."

Honismereti Szövetség

Honismereti Szövetség

www.honismeret.hu

Gyakran ismételt kérdések

A válasz megtalálásához, kérem olvassa el az oldalunkon található: "Hogyan tudok segíteni a honismereti klubnak?" -cikket.

Rólunk írták

Legfrissebb híreink

Szeretné segíteni a Honismereti Klub munkáját?

Szeretném segíteni!
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:95
E heti látogatók:1092
Havi látogatók:4618
Összes:267113
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!