Értéktár

Klubunk vállalt feladata az értékőrzés. Adatbázisunkban Szentgotthárd történelme jelentős eseményeinek, kulturális, vallási és ipartörténeti értékeinek, zenei és irodalmi emlékeinek őrzését gyűjtöttük össze. Várjuk további javaslataikat!

A csata 1664. 08. 1-jén zajlott a város határában. 2003 óta a város minden évben a Szentgotthárdi Történelmi Napok keretében emlékezik meg a törökök felett aratott győzelemről, amely Szentgotthárd nevét Európa-szerte ismertté tette.
1902 és 2001 között Szentgotthárd egyik legfontosabb üzemeként kovácsolt árukat, majd később mezőgazdasági gépeket gyártott. A gyár eredeti szerszámaiból megmaradt öt farkaskalapács 2005 óta védettséget élvez.
A szentgotthárdi Csákányi László Filmszínház Vas megye történetének egyedülálló intézménye, amely alapítása (1913) óta ugyanabban az épületben és folyamatosan moziként működik.
A cserkészet önkéntes, politikamentes és felekezetektől független ifjúságnevelő mozgalom. Az első szentgotthárdi cserkészcsapat 1922-ben, a másik csapat 1928-ban alakult. Rövid történetük után egy függelékben foglaltuk össze, milyen programokban vett rész a két csapat 1922 és 1943 között.
1912-ben Czipott Géza lelkész vezetése alatt felépült a szentgotthárdi evangélikus templom. Ezáltal lehetővé vált, hogy Szentgotthárd az akkori szórványgyülekezetből az evangélikus hitélet központja legyen.
A szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium, Vas megye első nem egyházi alapítású középiskolája 1893 szeptemberében kezdte meg működését.
A szentgotthárdiak volt Kultúrháza, a város épületeinek egyik ékessége. Jelenleg felújítva a Vas Megyei Kormányhivatal működteti benne Munkaerőpiaci Pontját.
A Mária Út a Kárpát-medence Mária-kegyhelyeit összekötő közép-európai zarándokút. Ennek egyik mellék útvonala a Vasvár–Körmend–Szentgotthárd–Maria Bild zarándokútvonal.
Az 1976-ban alakult hagyományőrző együttes a német népdalkultúra és ezen belül kiemelten a környék „hienc” nyelvjárásának dalkincsét népszerűsíti, gyűjti, dolgozza fel, jegyzi le és próbálja az utókornak átörökíteni, megmenteni.
Rábatótfalu Szentgotthárd szlovén (vend) nemzetiségű városrésze. Templomának különös értéket ad, hogy a település lakói építették és díszítették.
A falubeliek adományaiból 1899-1908 között felépült kápolnát Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel.
A nagy hagyományokkal rendelkező Szentgotthárdi Fúvószenekar ápolja a fúvószenei hagyományokat, és számos hazai és külföldi együttessel tart fenn partneri és baráti kapcsolatot.
A Szentháromság templomot Rábafüzes katolikus és evangélikus közössége együtt építette fel 1888-ban. 1921-ig mindkét felekezet használta istentisztelet tartására.
A temetőkápolna Szentgotthárd legrégebbi fennmaradt műemléke. Körülötte volt a legelső köztemető, amelybe 1930-ig temetkeztek.
A Wellisch Béla nyomdájában készült újságok, folyóiratok, könyvek és képeslapok jelentősen hozzájárultak a századfordulós Szentgotthárd kulturális és társadalmi életének kiteljesedéséhez.

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:33
E heti látogatók:1049
Havi látogatók:2742
Összes:235169
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!