A farkasfai városrészen 1999/2000-ben épült a templom Rimfel Ferenc rábakethelyi plébános szolgálata alatt, a farkasfai és szentgotthárdi hívek – kiemelten a Hármashatár Baráti Kör – áldozatos munkájával és adományaival, Konkoly István megyéspüspök támogatásával.
A templom a falu központi részén, a domboldalban épült téglából, vasbeton alapra, cseréptető-borítással. A terveket Mangliár László és Gazsó Éva építészmérnökök készítették. A stílusa hagyományos, hogy emlékeztessenek a mondabeli Fekete-tóban elsüllyedt templomra. 120 m2 alapterületű, egyhajós épület. Karzattal, szentéllyel, sekrestyével, gyóntató szobával, fűtéssel, vizesblokkal rendelkezik. Az ülőhelyek száma: 100. A homlokzat rózsaablakát – a keletkezés idejére utalva – a jubileumi év jelképe díszíti. Fa szerkezetű nyitott tornyában egy kb. 150 kg-os bronz harang van, amely a Hármashatár Baráti Kör magyar és osztrák tagjainak – főként a burgenlandi Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab) egyházközségének az ajándéka. Felirata: DHLER KAPFENBERG 1919. A templom külső falára a márványtábla – ANNO DOMINI 1999 felirattal – Kollár Csaba felajánlásaként került.
A templom védőszentjei Szent Anna és családja, Szent István és családja. Keller József oroszlányi grafikusművész, templomfestő őket ábrázolta a szentély falfestményén. A szentély a hajónál jóval világosabb. Az oldalsó üvegfalból és a felső tetősík ablakaiból származó rejtett megvilágítás kiemeli a festmény élénk színeit. A felső részén a művész egy apokrif írás alapján ábrázolja Szent Anna családját. Szent Joachim és Szent Anna Szűz Mária szülei voltak. Mária születését is angyali híradás jelezte a sokáig gyermektelen házaspárnak. Szent Anna – Jézus nagymamája – az anyák, a családok védőszentje lett. Az oltárkép alsó részében az első magyar királyi család látható. I. Szent István királyunk ábrázolása eltér a szokásostól. Nem trónuson ül, hanem áll, és kettős kereszt és kard van a kezében, a királyi hatalom jelképei. Mellette áll a Boldogként tisztelt Gizella királyné. Nagylelkű adományaira utal a kezében tartott templom. Jobb oldalon a gyermek Imre herceget láthatjuk nevelője, Gellért püspök társaságában.
A diadalív bal oldalán a festőművész érdekes, illúziókeltő művét láthatjuk: Krisztust, a jó pásztort olyan módon festette meg – az árnyékolás és megfelelő színek használatával – hogy a műalkotás szobornak tűnik.
Az oltár, a tabernákulum, a keresztút állomásai fából készültek. A művészi fafaragások alkotója az erdélyi, oroszhegyi Pál Gergely. Az oltár elülső oldalát az utolsó vacsora közismert jelenete díszíti.
A gravírozott ablaküvegeken olyan általánosan tisztelt XX. századi személyek arcképét láthatjuk, akiknek a boldoggá avatási eljárása a közelmúltban zajlott vagy jelenleg folyamatban van. Apor Vilmos győri püspököt 1997-ben, Dr. Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát 2003-ban, Brenner Jánost 2018-ban avatták boldoggá. Kalkuttai Szent Terézt, közismert nevén Teréz anyát, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítóját, 2003-ban boldoggá, majd 2016-ban szentté avatták. A közeljövőben várható a Vas megyei születésű Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, illetve az erdélyi Márton Áron gyulafehérvári püspök boldoggá avatása. Az üvegablakon olvasható a püspök jelmondata: „Csillag támadt / a Hargita alján / és mi megyünk / a csillag után.” A portrékat Závoryné Székely Emília tervei alapján Nagy Lajos készítette.
A templom széleskörű társadalmi összefogás eredményeként épült fel a jubileumi évben: a kereszténység fennállásának 2000. és a magyar állam alapításának 1000. évfordulóján. Klasszikus formája, igényes berendezése, a szentély falfestménye és a fafaragások magas művészi színvonalon készültek. Festői környezetben fogadja a híveket és az érdeklődőket.
> Mangliár László és Gazsó Éva: Római katolikus templom Farkasfa In: https://www.eptar.hu/galeria_epitesz.php?id=77 (Letöltve: 2020. 09. 21.)
> Borbély Sándor, Csuk Ferenc, Schreiner Vilmosné szóbeli közlései
> Fotók: Horváth Zsuzsanna és Borbély Sándor