1038. május 5-én halt meg Gotthard püspök (sz. 960), városunk névadója. A bajor bencés apát 1022. december 2-án lett a szászországi Hildesheim...

1098-ban a burgundiai Cîteaux-ban (latinul Cistertium) molesme-i Róbert francia bencés apát 20 társával együtt új monostort hozott létre, ezt az...

1133. szeptember 11-én alapította III. Babenbergi Lipót őrgróf a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságát. A szentgotthárdi apátság 1734-től 1878-ig a...

1173. január 13-án Székesfehérváron koronázták meg az előző évben királlyá választott III. Bélát. A szentgotthárdi ciszterci apátság alapítója első...

1183-ban III. Béla király megalapította a szentgotthárdi ciszterci apátságot, birtokokat adományozott a rendnek a Rába és Lapincs összefolyásánál.

1213 márciusában II. András (Endre) király (ur. 1205-1235) egy oklevelében megerősítette a szentgotthárdi ciszterci apátság kiváltságait,...

1448-ban a ciszterci rend főapátja a szentgotthárdi apátság atyaapáti jogát a franciaországi Trois Fontaines helyett az ausztriai Rein apátjára...

Egy 1528-ban keletkezett okirat (perirat) az első fennmaradt dokumentum, amely Szentgotthárdot mezővárosnak nevezi (oppido Sancti Gothardi).

1728-ban Robert Leeb (1688-1755) lett a főapát a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságában. 1734-től haláláig az egyesített heiligenkreuzi és...

1738-ban érkezett településünkre Franz Anton Pilgram bécsi építész. Robert Leeb heiligenkreuzi főapát megbízásából ő tervezte a jelenleg is álló...

1748. augusztus 14-én Karl Mayr perjel jelenlétében tették le a Nagyboldogasszony templom alapkövét, melyben okiratot helyeztek el az apátságunk...

1793. június 6-án temették el Elizabeth Gluberint Szentgotthárdon, aki 77 évet élt. Halotti anyakönyve szerint obstetrix, azaz bába volt.

1813-ban nagy árvíz volt, mely tönkretette a Rába és a Lapincs hídjait, a malom duzzasztóművét az alapjaival együtt és a csörötneki hidat és malmot...

1833 áprilisában gróf Zichy Károly (1778-1834) főispáni helytartó 10.000 ezüst Ft értékben alapítványt tett a németújvári és szentgotthárdi járások idegen...

1843-ban a Klein kávéházban/Kaszinóban Olvasó Egylet alakult. Célja a művelődés mellett a nemzeti öntudat megőrzése, erősítése volt.

1848 júniusában kapta kinevezését az alakuló Vas Megyei Nemzetőrség I. zászlóaljának élére gróf Zichy Hermann. Ez év szeptemberében bekapcsolódott a...

1853. április 21-én a felvidéki Szimőn született Kutrucz Dezső, gimnáziumunk harmadik igazgatója, aki 14 éven át vezette az intézményt....

1868. május 19-én születettek meg Rátóton Széll Kálmán és Vörösmarty Ilona ikergyermekei: Ilona és Kálmán. A fiú pár óra múlva meghalt. Ilona...

1873. február 14-én hunyt el dr. Polák Ignácz tanfelügyelő, Kethely tudós plébánosa. Szüleivel közös, méltóságteljes, gránit sírköve ma is látható a...

1878. augusztus 25-én született Kern József Gyanafalván (ma Jennersdorf). A fiatal, magyar érzelmű tanító 1898-ban került Szentgotthárdra, a római katolikus...

1883. január 16-án Szentgotthárdon született Schäffer Emil ügyvéd. A jogot Budapesten és Kolozsvárott hallgatta, majd diplomás ügyvédként visszatért...

1888-ban nyitott ügyvédi irodát városunkban dr. Vargha Gábor.   1888. augusztus 3-án elhunyt dr. Kolossa Ferenc (sz. 1832. 09. 6-án) köz- és...

1893. június 26-án Szent-Gotthárd nagyközség képviselői döntést hoztak az induló algimnázium két osztályának az óvodában történő ideiglenes...

1898 januárjában jelent meg Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai sorozatának 3., Vasvármegyét bemutató kötete, melyben a...

1903 júniusában indult meg a Kaszagyárban a rendszeres üzem. 10 osztrák szakmunkással és kb. 60 segédmunkással kezdődött a termelés. A vezető...

1908 januárjától új tulajdonos (Kohn Fülöp) irányításával, Nemzeti Óragyár Szentgotthárd néven ismét termelni kezdett az 1904 nyarán történt tűzeset miatt...

1913. július 6-án hangzott el dr. Vargha Gábor képviselő felhívása: „Kórházat Szentgotthárdnak ”. A nemes kezdeményezés hiába talált támogatásra, az...

1918. január 10-én báró Wieser József fiaira, Kurtra és Frigyesre íratta ajándékozási szerződéssel a kaszagyárat, amit ő alapított 1902. július...

1923. március 28-án a szentgotthárdi járás csendőrparancsnoka kérvényt írt a csendőrlaktanya építéséért. Hamarosan elkezdődtek a munkálatok, a Tompa...

1928. január 3-án az osztrák vámőrök a szentgotthárdi vasútállomáson Olaszországból érkezett gépfegyver-alkatrész szállítmányt fedeztek fel. A...

1933-ban jelent meg Schwartz Elemér: Szentgotthárd és vidéke a ciszterciták letelepedése előtt című írása.   1933-ban dr. Vargha Gáborújjászervezte és...

1938. január 24-én Székesfehérvárott hunyt el P. Molnár József Arkangyal. 1887. november 1-jén Vasszentmihályon született, tehetsége a...

1943. május 1-jén jelent meg a Vasvármegye folyóiratban Vakarcs Kálmán cikke a „százéves szentgotthárdi kaszinó” címmel. Megalakulásakor, 1843-ban az...

1948. február 15-én a közeli határon halálos lövést kapott a 35 éves Aradi Ferenc kályhásmester, akinek „bűne” mindössze annyi volt, hogy haza...

1953. február 16-án hunyt el Stankó József, aki 1945. március és 1952. december közt egymaga tanította be a gyár néhány ügyesebb magyar dolgozóját a...

1958-ban látták az utolsó teknőcöt a Holt-Rábában.   1958-ban lett tagja Kuntár Lajos könyvtáros, író a Vasi Szemle szerkesztőbizottságának.   1958...

1963 júliusától 1978-ig a Kaszagyár a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, majd Rába Magyar Vagon- és Gépgyár üzemegységeként működött.   1963...

1968. január 1-jén, 0 óra 0 perckor a szentgotthárdi szülőotthonban született a vidék ÁB-bébije: Cs. Ibolya. Az Állami Biztosító munkatársa dr....

1973. január 1-jétől vezette Dankovics Ferenc és neje Rábafüzes falukrónikáját, melynek életükben 4 kézírásos kötete készült el.   1973 márciusában...

Az 1978. január 1-jei Vas Népében a szombathelyi Markusovszky kórház igazgatója egy riportban kiemelte, hogy a szentgotthárdi Kaszagyár kollektívája olyan...

1983. április 13-án, életének 82. évében hunyt el Horváth Kázmér atya, ciszterci szerzetes. Vince néven anyakönyvezték a Sopron megyei Süttörön 1902....

1988 áprilisára készült el a Hársas-patak felduzzasztásával a Hársas-tó, melyről az újságok az „Őrség Balatonja” címmel számoltak be. A Közúti Igazgatóság...

1993 januárjában már a 10.000. Opel Astra személygépkocsi gördült le a szentgotthárdi GM gyár futószalagjáról. Az előző év március 13-ára, a...

1998 márciusában vette föl a III. Béla Szakképző Iskola nevet városunk nagy múltú oktatási intézménye, mely 1991. szeptember 1-jén költözött a...

2003. augusztus 1-3 között került először megrendezésre a Szentgotthárdi Történelmi Napok kulturális és sportrendezvény. Az évről évre egyre...

2008. január 1-jén hunyt el dr. Joó Ottó neves hidrológus mérnök. 1931. május 9-én született Szentgotthárdon. A Műszaki Egyetemen vízépítő mérnöki...

2013. január elsejétől Szentgotthárd Város fenntartásába került a Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum, melyet egyidejűleg...

2018. március 15-ére készült el Gasztonyban a forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára a különleges, egyedi emlékhely. A rátóti Aradi park egyik,...