• 1038-as év eseményei

    • 1038. május 5-én halt meg Gotthard püspök (sz. 960), városunk névadója. A bajor bencés apát 1022. december 2-án lett a szászországi Hildesheim püspöke. 1131-ben avatták szentté. Tiszteletét környékünkre bencés szerzetesek hozták el. A Franciaországból 1184-ben Szentgotthárdra érkező ciszterci szerzetesek az ő oltalma alá helyezték az apátságukat.

  • 1098-as év eseményei

    • 1098-ban a burgundiai Cîteaux-ban (latinul Cistertium) molesme-i Róbert francia bencés apát 20 társával együtt új monostort hozott létre, ezt az eseményt tekintjük a ciszterci rend megalapításának. Legismertebb apátjuk clairvaux-i Szent Bernát (1090-1153).

  • 1131-es év eseményei

    • 1131. október 29-én volt Szent Gotthárd püspök szentté avatása Reimsben. 960-ban született és 1038. május 5-én halt meg. Hildesheimben, ahol püspökként tevékenykedett, templomot emeltek tiszteletére, ott pihennek hamvai. Szent István királyunk kortársa volt. A III. Béla királyunk által Szentgotthárdra hívott ciszterci szerzetesek az ő oltalmába ajánlották a apátságot. Főleg Észak- és Nyugat-Európában ismerték és tisztelték. Róla nevezték el Svájcban a híres hágót és alagutat. Gotthárd püspök halálának napján, május 5-én évek óta honismereti vetélkedőn vesznek részt a történelmet szerető diákok.

  • 1133-as év eseményei

    • 1133. szeptember 11-én alapította III. Babenbergi Lipót őrgróf a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságát. A szentgotthárdi apátság 1734-től 1878-ig a heiligenkreuzihoz tartozott. Lipót őrgrófot 1485-ben szentté avatták.

  • 1173-as év eseményei

    • 1173. január 13-án Székesfehérváron koronázták meg az előző évben királlyá választott III. Bélát. A szentgotthárdi ciszterci apátság alapítója első felesége, Châtillon Anna révén került kapcsolatba a franciaországi szerzetesekkel.

  • 1183-as év eseményei

  • 1184-es év eseményei

    • 1184. október 7-én történt meg a szentgotthárdi cisztercita apátság benépesítése. Ekkor érkezett ide a franciaországi Trois Fontaines -ből P. apát vezetésével 12 ciszterci szerzetes és munkástestvérek. III. Béla királyunk 1183-ban nekik adományozott kb. 275 km2 területet a Lapincs és a Rába folyóktól délre. A templomdombon felépítették templomukat és monostorukat. A szerzetesek maguk művelték a földjeiket szolgáik segítségével. Új területeket vontak művelés alá, meghonosították a szőlő- és gyümölcstermesztést, munkájukat lovaik is segítették. A birtokon majorságokat létesítettek, később ezek falvakká nőttek.

  • 1213-as év eseményei

    • 1213 márciusában II. András (Endre) király (ur. 1205-1235) egy oklevelében megerősítette a szentgotthárdi ciszterci apátság kiváltságait, biztosította birtokainak védelmét.

  • 1339-es év eseményei

    • 1339-ben Roger szentgotthárdi apátot bízta meg az egyetemes ciszterci rendi nagykáptalan, hogy mint nagykáptalani biztos védje a magyarországi ciszterci monostorok gazdasági érdekeit a pápai követek túlkapásai ellen.

  • 1350-es év eseményei

    • Az 1350. szeptember 5-i okiratban szerepel először a Kedhely település, mert jobbágyai fellázadtak Péter szentgotthárdi ciszterci apát ellen. Ennél korábban is élhettek itt emberek, elnevezése egyértelműen a keddi napokon tartott heti vásáraira utal: Kedhel, Kethel. Plébániáját 1493-ban alapították. 1605 után, míg nem volt újra temploma Szentgotthárdnak, a hívek onnan is Kethelyre jártak. A török pusztítások idején a temploma és korábbi iratai megsemmisültek, ezért csak 1671-től vannak meg az anyakönyvek. 1734-1878 között, 144 évig, amíg a heiligenkreuzi ciszterek irányították az apátságot, németesítették nevét Markt-ra, de „nach St.Gotthard”-ként is jelölték. A XVIII. század utolsó éveiben Kéthelynek hívták, mert a település ügyeit 2 helyen intézték. 1907-ben lett Rábakethely a neve a postai forgalom megkönnyítése végett, mert hazánkban több ilyen nevű település létezett. 1931-ben temploma belsejét Kovács József esperes restauráltatta. További információk.

  • 1351-es év eseményei

    • 1351-ben történt a Salzburg melletti Mondsee-ben a Wieser család első gyáralapítása. Szimbólumuk a kígyó volt. 550 évvel később a sokadik generációt képviselő báró Wieser József hozta létre Széll Kálmán országgyűlési képviselő közbenjárására városunkban az Első Magyar Sarló- és Kaszagyárat.

  • 1448-as év eseményei

    • 1448-ban a ciszterci rend főapátja a szentgotthárdi apátság atyaapáti jogát a franciaországi Trois Fontaines helyett az ausztriai Rein apátjára ruházta.

  • 1489-es év eseményei

    • 1489-ből, egy apátválasztásról maradt fent legkorábbról egy olyan irat, melyben már szerepelt a szentgotthárdi ciszteri konvent pecsétje, rajta körben az írás: S(igilium) CONVENTUS DE S(anct) GOTHARDO.

  • 1528-as év eseményei

    • Egy 1528-ban keletkezett okirat (perirat) az első fennmaradt dokumentum, amely Szentgotthárdot mezővárosnak nevezi (oppido Sancti Gothardi).

  • 1550-es év eseményei

    • 1550-1556 között Johannes Betha nevű Szent-Gotthárdon működő ciszter papot mint „Maximilián király physikusa” említik. Ekkor még megyénkben nem volt orvos, a gyógyítást azok a papok végezték, akik ismerték a botanikát és a növények gyógyító hatásait.

  • 1554-es év eseményei

    • 1554. évből származik az első hiteles adat, amely iskolamesterről tesz említést Szent-Gotthárdon.

  • 1605-ös év eseményei

    • 1605. október 15-én Tieffenbach ezredes és városparancsnok Rudolf nevű vezére a Bocskai-felkelő Némethy György kuruc vezér lovasainak közeledtére a monostort és templom együttesét felrobbantotta. A clastrum kazamatáiba előzőleg puskaport hordtak, és azt gyújtották fel. Leégett a francia ciszterek által 1184-től épített első templomunk és a település nagy része. Ezután 70 évig a hívek Kethelyre jártak istentiszteletre, míg Széchenyi György kalocsai érsek 1676-1677-ben felépíttette a jelenleg is álló ún. magtártemplomot (ma színház). 1734-ben járt itt először Franz Anton Pilgram, aki a heiligenkreuzi ciszterek megbízásából barokk templomunk tervezője lett. Látta és felmérte a régi romokat, és méretei alapján valódi királyi épületnek nevezte azt: hossza 90 m, szélessége 42 m volt. (Barokk templomunk méretei: hossza 50,3m, szélessége 17,5 m.)

  • 1614-es év eseményei

    • 1614. október 23-i beadványával a Graz melletti Rein ciszterci apátja pert indított a szentgotthárdi apátság megszerzéséért. Azzal vádolta a zálogbirtokosokat, hogy az apátság épületét hagyták leromlani, nem tartanak istentiszteletet. A per 1622-ben a rend számára kedvezőtlenül zárult, Pázmány Péter sem támogatta az uradalom átadását a stájerországi apátság részére.

  • 1629-es év eseményei

    • 1629. november 30-án íródott az a kiváltságlevél, melyben az apátság új zálogbirtokosa, Csáky László a fegyveres szolgálat fejében Szentgotthárd mezőváros lakóit minden jobbágyi szolgálat alól fölmentette. Az intézkedést a fokozódó török veszély indokolta. Az uradalom védtelen falvai a kanizsai vilajet török urainak (is!) adóztak.

  • 1646-os év eseményei

    • 1646-ban az egyre közeledő török veszély miatt János deák árokásást rendelt el Szentgotthárd és az akkori nevén Farkasdifalva között (most Neumarkt an der Raab). Az árok olyan mély és széles volt, hogy azon lovas könnyen át ne mehessen.1622 után a lakosság már adót fizetett Omar Oda basának, 1640 után mégis egyre gyakoribb a törökök fosztogatása.

1. oldal / 10

Századok szerinti szűrés