Egy 1350. szeptember 5-i okiratban szerepelt először a Kedhely településnév. A dokumentum Péter szentgotthárdi ciszterci apát és az ellene...
1550-ben (vagy 1553-ban) Szécsi Margit hívására Bécsből Szentgotthárdra jött Johannes Betha (Beda János) ciszterci szerzetes pap, Miksa trónörökös...
1605. október 15-én az Árpád-kori szentgotthárdi ciszterci apátsági templomot felrobbantotta Tieffenbach stájer kapitány. A Bocskai-felkelés idején a...
Az 1665. évtől kezdődött meg fokozatosan a török dúlás után lakatlanná vált környékbeli területekre, főleg a Rábától délre a vendek, horvátok,...
1670 körül épült Nagyfalván (ma: Mogersdorf) az Anna kápolna, a katonák temetőjétől keletre. E helyen temették el az 1664-es szentgotthárdi csatában elhunyt...
1705. december 13-ánSzentgotthárd mellett Bottyán János (Vak Bottyán) legyőzte Hannibal Heister itt állomásozó csapatait. A kuruc vezér...
Az 1720-as évben nagy országos összeírások voltak, biztosok járták a településeket és az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az akkori mezőváros rangú...
1740. június 13-án a tették le az alapkövét a jelenleg is álló ciszterci kolostornak. Az építkezés az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi...
1745-ben készült a gyönyörű, fehér mázas cserépkályha a ciszterci kolostor ebédlőjébe (refektórium). Alkotója Matthias Kitzberger gráci...
1755. augusztus 15-én meghalt Robert Leeb, az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi ciszterci apátság első apátja. Ő volt a kezdeményezője a...
1775. augusztus 12-én halt meg Eberl Gotthárd ciszterci szerzetes, szentgotthárdi plébános. 1726. április 3-án Kethelyen született Eberl Antonius...
1785-ben a II. József által elrendelt összeírás szerint Vas vármegyében az alábbi 6 kerület volt: 1. szombathelyi, 2. kemenesaljai, 3. körmendi, 4....
1790-ben távolították el az 1677-ben épült templom tornyát, mert akkor már állt és fel is volt szentelve az új barokk templom. A Széchényi György által...
1825. május 13-án érkezett meg az apáti engedély a patika megnyitásához Szentgotthárdon. Ez volt az első lépés ahhoz, hogy a következő évtől önálló gyógyszertár...
1840. március 24-én született Desits Gyula Csákányban. 1876-ban ő lett az első szentgotthárdi járási királyi közjegyző. 1898-ban lipováczi előnévvel nemesi rangot...
1850. december 27-én Szentgotthárdon született Brenner Tóbiás, Boldog Brenner János nagyapja. Tóbiás édesapja, Brenner János építőmester...
1855. április 13-án Szekszárdon született dr. Piszter Imre, szentgotthárdi perjel (prior), ciszterci teológus és paptanár. A teológiát Innsbruckban végezte,...
1875 májusától kezdték hivatalosan lejegyezni a szentgotthárdi ciszter szerzetesek az időjárás megfigyelését. Naponta háromszor, állandó...
1880. május 18-án, jakabházi birtokán halt meg gróf Zichy Hermann. 1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári). Édesanyját, gróf...
1885. október 1-jén nyílt meg az óvoda Szentgotthárdon, a Széchenyi utca 27. szám alatt. Létrehozásában fontos szerepe volt a szentgotthárdi...
1890. június 26-i testületi gyűlésen határozat született arról, hogy a jövőben Szentgotthárd nagyközség lesz. Több rendeletet, köztük a piac...
1895. február 25-én a Fejér megyei Rácalmáson született Borián József, ciszterci szerzetesi nevén Borián Elréd. 1924 júniusában doktorált az...
1900. szeptember 1-jénkerült Mathiasz Artúr (1877-1956) a Gimnáziumba pályakezdő tanárként. 1912-től 1935-ös nyugdíjazásáig igazgatóként irányította az...
1905. február 1-jén dr. Kiss Elemért (1874-1944) a szentgotthárdi járás főszolgabírójává választották. E tisztséget 1930-ig töltötte be. Nyugdíjba vonulásakor...
1910. június 12-én egyhangúlag Czipott Gézát (1882-1930) választotta meg első lelkészének a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet. A szentgotthárdi...
1915. augusztus 1-jén Szentgotthárd nagyközség egyhangúlag Sokoray Eleket választotta meg vezető jegyzőjének, aki ezt a tevékenységet haláláig, 1931. január...
1920 januárjában úszta át a Dunát Doborgaznál (Csallóköz) Frühwald István orvostanhallgató, és szökött így Magyarországra. Az I. világháborúban a keleti...
1925. február 16-án halt meg lipováczi Desits Gyuláné, a svájci származású engweileni Egloff Matild, az első szentgotthárdi közjegyző özvegye. A kezdetektől élen...
1930-ban jelent meg Szombathelyen a Vasmegyei fejek című 398 oldalas kiadvány. Szerkesztője Halász Imre volt. Szentgotthárdról 16 fő helyi közéleti...
1935. január 1-jén Kisfalud és Talapatka egyesüléséből Máriaújfalu néven új község keletkezett. (Az öregek elbeszéléséből tudjuk, hogy a két falu vitatkozott...
1940. január 25-én a tűzoltók kérték dr. Vargha Gábor képviselőt, hogy Szombathelyen a hadtest-parancsnokságon eljárni szíveskedjen a sziréna...
1945 januárjában 1362 menekültet tartottak nyilván a helyi hivatalban. Itt tartózkodtak ekkor még bejelentés nélkül a Nyilas Pártból háromszázan, a 7....
1955. június 19-én szentelte pappá Brenner Jánost Kovács Sándor püspök. Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen. Szülei Brenner József és...
1960 áprilisában kezdték el építeni a strandot a várkert délnyugati oldalán, hogy még a fürdési szezonra át tudják adni. Két medence készült: egy kisebb,...
1965. március 20. Szentgotthárdon és környékén újjáéledt a Vöröskereszt, vezetője dr. Vörös Imréné lett.
1970 júliusában korszerűsítették a helyi Kenyérüzem sütödéjét azóta Ferrosüt Kft. üzeme), így ettől kezdve jobb munkafeltételekkel ízletesebb kenyér...
1975-ben a szakmaközi művelődési házban Népek Barátsága Klub nyílt, mely a térség nemzetiségi lakossága számára szervezett összejöveteleket,...
1980. március 3-án Budapesten hunyt el Duxler József. Szentgotthárdon született 1911. november 3-án. Édesapja Duxler Lajos néptanító volt, akit 1920-ban...
1985. szeptember 3-án indult meg a tanítás a város és környékének új, 16 tantermes iskolájában. Mivel a közigazgatását tekintve a Szentgotthárdhoz...
1990. január 13-án a GM európai képviselete valamint a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői szerződést írtak alá vegyes vállalat létrehozásáról,...
1995. január 4-én volt a szlovén kisebbségi önkormányzat alakuló ülése Rábatótfaluban. Első elnöküknek Pusztai Zsoltné Antal Ildikót választották, helyettese Szukics...
2005. október 31-én Szombathelyen hunyt el dr. Kuntár Lajos, a csörötneki származású könyvtáros, lapszerkesztő, író és népművelő, Szentgotthárd díszpolgára, Vas megye...
2010. jan. 30-án a fővárosban hunyt el Gálócsy Edit Ferenczy Noémi-díjas keramikusnő. 1947-ben érettségizett a Gimnáziumban, Gallotsik Edit néven. A...
2015. május 16-án megemlékezés és emléktábla elhelyezés volt a Kossuth Lajos u. 12. szám alatt, a mentőállomás udvarán. Dr. Felkai Tamás mentőorvos...
Összeállításunkban nemcsak történeti emlékeket idézünk fel, hanem a sajtóban vagy egyebütt megjelent hétköznapi eseményeket is.
A szöveg közbeni linkekre kattintva Értéktárunk, a Wikipédia vagy egyéb forrás segítségével segítjük a további tájékozódást.
A szobrok, emléktáblák linkjére kattintva többnyire a város valamennyi szobrát, emléktábláját láthatja, ezek között lapozva tudja megtalálni a hivatkozott alkotást.
Aki arra kíváncsi, hogy az év egyes hónapjaiban milyen évforduló esedékes, az nézze meg a havonként megjelenő Szentgotthárd újság összeállítását, amely az évforduló-gyűjtemény alapján készül. Az újság linkje: http://szentgotthard.hu/hu/szentgotthard-ujsag.html
A 2025. év évfordulóival kapcsolatos információkat Talabér Lászlóné, a Honismereti Klub tagja gyűjtötte.
Jó böngészést kívánunk!
A gyűjtemény fő forrásai: