- 1980. március 3-án Budapesten hunyt el Duxler József. Szentgotthárdon született 1911. november 3-án. Édesapja Duxler Lajos néptanító volt, akit 1920-ban kivégeztek. József a helyi gimnázium elvégzése után a pécsi egyetemen szerzett tanári oklevelet. Duxler József asztaliteniszezői és sportvezetői pályafutása révén tett szert országos ismertségre, emellett a Vívó és Atlétikai Club asztaliteniszezője volt. 1940 és 45 között többször munkaszolgálatra hívták be. A II. világháború után részt vett a sportág újjászervezésében. A Magyar Asztalitenisz Szövetség alelnöke, a női válogatott szövetségi kapitánya lett. Az általa felkészített sportolók az 1949-es stockholmi világbajnokságon 4 világbajnoki érmet szereztek. 1945-50-ben a Testnevelési Főiskolán az asztalitenisz és sportjátékok tanára volt. Dr. Lakatos Györggyel közös írásuk 1947-ben a népszerű sportkönyvtár sorozatban Asztali – tenisz címmel jelent meg. 1949-ben lemondott szövetségi kapitányi tisztségéről, a Thököly Építőipari Technikum, majd 1962-től a Vendéglátóipari Technikum igazgatója lett. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben van.
- 1980. március 14-én a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság az osztrák vízügyi szervekkel közösen döntött a Lapincs folyó szabályozásáról térségünkben.
- 1980 augusztusában nevezték ki Schreiner Vilmosné Molnár Zsuzsannát a Vörösmarty Gimnázium igazgatójának. Zsuzsa néni nem csak a mi gimnáziumunkban, hanem Vas megyében is az első női gimnáziumigazgató lett.
- 1980 szeptemberében a Szentgotthárd és Csörötnek közti Rába szakaszon összehangolt munkával ún. nagyvízi szabályozást kezdett a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság.
- 1980. október 1-jétől 30 év után bezárt a szülőotthon. A hivatalos indoklás szerint már nem volt korszerű az intézmény. Az épület földszintjén ezután onkológiai szakrendelés, terhes- és csecsemő tanácsadás, valamint nőgyógyászati járóbeteg rendelő kapott helyet.
- 1980. október 21-én Budapesten hunyt el dr. Ijjas (Jankovich) Antal, 1906. április 27-én Szentgotthárdon született. A katolikus íróként és újságíróként ismertté vált fiú édesapja a szentgotthárdi Dohánygyárban dolgozott, de még fia megszületése előtt meghalt, így a család rokonokhoz költözött Selmecbányára. A szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett, 1924-től a pécsi egyetem orvostudományi karán, majd 1925-től a budapesti egyetem bölcsésztudományi karán tanult. 1928-ban jelent meg első regénye: a Pókháló. 1931-től a Mária kongregáció című folyóirat szerkesztője, 1934-44 között a Nemzeti Újság belső munkatársa volt. 1944-ben a szegedi egyetemen egyháztörténetből bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1945-től 1966-ig az Új Ember munkatársaként dolgozott, innen ment nyugdíjba. Elbeszélései, regényei katolikus szelleműek. 1936-ban az Új Élet regénytárt szerkesztette. Utolsó éveinek elmélyült és gazdag anyagismerettel átszőtt írói alkotásai a XXIII. János pápáról szóló monográfia, a Szentek élete és a hattyúdalnak tekinthető Jézus története. A rákoskeresztúri temetőben nyugszik.
- 1980 novemberére készült el a Kossuth Lajos utcai óvoda közvetlen szomszédságában a 80 férőhelyes új építésű bölcsőde. Ezt megelőzően a legkisebbek 26 éven át a Liget sarkán, az 1906-ban a Szentgotthárdi Takarékpénztár Rt. igazgatójának épült szecessziós villában (majd vámőrlaktanya) voltak elhelyezve. 1980 őszét a „költözések évadjának” nevezte az akkori sajtó, mert az óvoda az újabb 100 férőhelyes szárnyát, a bölcsőde az új helyét, az ÖNO pedig a felújítása után a bölcsőde korábbi helyét foglalhatta el.
- 1980.december19-én hunyt el Wéber Antal Rábafüzes első és eddig egyetlen önálló plébánosa. Kupfalván (ma Burgenland) született 1903.szeptember 23-án. 1927-ben szentelték pappá. Sárváron lett káplán, ahonnét 1937-ben Rábafüzesre helyezték, ahol a vezetése alatt jött létre az önálló plébánia, mely magába foglalta a korábban Rábakeresztúrhoz (Heiligenkreuz im Lafnitztal), illetve a felsőrönöki Szent Imre templomhoz tartozó füzesi római katolikus hívek közösségeit is. Személye jelentette az állandóságot a rábafüzesi plébánia történetének sorsfordító pillanataiban. 1946. május 26-án bátorságáról tett tanúbizonyságot, amikor a kitelepítésre ítélt németajkú híveit egészen a szentgotthárdi vasútállomásig kísérte, és a vonat indulásáig vigasztalta őket. 1952-ben vette át a Szent Imre templomhoz tartozó hívek lelki gondozását is. Visszaemlékezéseit a Rábafüzesen és a „Hegyvidéken” zajló 1945. áprilisi felszabadító harcokról 1980-ban írásban rögzítette. Halála évfordulóján Rábafüzesen minden évben szentmisét mondanak érte. Családja kérésére Budapesten, a rákoskeresztúri temetőben temették el, majd 2006-ban hamvait átszállították a zoborhegyi Regnum Marianum templom altemplomába. A rábafüzesi templom külső falán 2021 ót márványtábal őrzi az emlékét.
- 1980. december 31-én hunyt el Budapesten Ivánka László. Az 1935-36 os tanévben rajztanár volt a gimnáziumunkban. Az olajjal és akvarellel dolgozó kiváló festőművész tehetségét bizonyítja az a portré, amelyet Mathiász Artúr igazgatóról készített. Több rajzoktatással kapcsolatos szakmunkát írt.
