XII. század - Szentgotthárdi Honismereti Klub

1131-es év eseményei

1131. október 29-én volt Szent Gotthárd püspök szentté avatása Reimsben. 960-ban született és 1038. május 5-én halt meg. Hildesheimben, ahol püspökként tevékenykedett, templomot emeltek tiszteletére, ott pihennek hamvai. Szent István királyunk kortársa volt. A III. Béla királyunk által Szentgotthárdra hívott ciszterci szerzetesek az ő oltalmába ajánlották a apátságot. Főleg Észak- és Nyugat-Európában ismerték és tisztelték. Róla nevezték el Svájcban a híres hágót és alagutat. Gotthárd püspök halálának napján, május 5-én évek óta honismereti vetélkedőn vesznek részt a történelmet szerető diákok.

1133. szeptember 11-én alapította III. Babenbergi Lipót őrgróf a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságát. A szentgotthárdi apátság 1734-től 1878-ig a heiligenkreuzihoz tartozott. Lipót őrgrófot 1485-ben szentté avatták.

1173. január 13-án Székesfehérváron koronázták meg az előző évben királlyá választott III. Bélát. A szentgotthárdi ciszterci apátság alapítója első felesége, Châtillon Anna révén került kapcsolatba a franciaországi szerzetesekkel.

1183-ban III. Béla király megalapította a szentgotthárdi ciszterci apátságot, birtokokat adományozott a rendnek a Rába és Lapincs összefolyásánál.

1184. október 7-én történt meg a szentgotthárdi cisztercita apátság benépesítése. Ekkor érkezett ide a franciaországi Trois Fontaines -ből P. apát vezetésével 12 ciszterci szerzetes és munkástestvérek. III. Béla királyunk 1183-ban nekik adományozott kb. 275 km2 területet a Lapincs és a Rába folyóktól délre. A templomdombon felépítették templomukat és monostorukat. A szerzetesek maguk művelték a földjeiket szolgáik segítségével. Új területeket vontak művelés alá, meghonosították a szőlő- és gyümölcstermesztést, munkájukat lovaik is segítették. A birtokon majorságokat létesítettek, később ezek falvakká nőttek.