- 1605. október 15-én az Árpád-kori szentgotthárdi ciszterci apátsági templomot felrobbantotta Tieffenbach stájer kapitány.
A Bocskai-felkelés idején a település vezetői átengedték a megerősített apátsági épületet Wolfgang Tieffenbachnak, hogy megvédje Bocskai portyázó csapataitól. Némethy György kuruc lovasai közeledtének hírére Tieffenbach a templom északi falát aláaknáztatta, és miután kivonult a „várból”, felrobbantatta. Nemcsak a templom falai omlottak le, hanem a robbanást követő tűzvészben leégett a település nagy része is. A templom romjain a címzetes szentgotthárdi apát címet is elnyerő Széchenyi György kalocsai érsek építtetett egy kisebb templomot, melynek alapterülete a korábbinak kb. a fele volt. 1677-ben szentelték fel Szent Gotthárd tiszteletére. Franz Anton Pilgram, az új barokk templom tervezője 1734 után felmérte az Árpád-kori épületegyüttes romjait, és méretei alapján valódi királyi épületnek nevezte. Hossza 90 m, szélessége 42 m volt. 1764 után már az új templomban (Nagyboldogasszony plébániatemplom) miséztek, a Szent Gotthárd templomot magtárrá alakították. 1988-ban mint Városi Színház kapott új szerepet. Az átépítéskor az épületben és körülötte kialakított romterületen láthatóvá tették az Árpád-kori és a 17. századi épületek megmaradt részleteit.
