1877. április 10-én halt meg Komáromy Ödön, Edmund) ciszterci apát, az egyesített Heiligenkreuzszentgotthárdi apátság utolsó vezetője. Halála után a szentgotthárdi apátságot Zirc fennhatósága alá rendelték. Elszegényedett nemesi családban született Kőszegen, 1805. december 22-én. Apja posztómesterként dolgozott. Vince a helyi gimnázium elvégzése után Szombathelyen tanult. 1825-ben ciszterci szerzetesként kapta az Ödön nevet. A heiligenkreuzi kolostor teológiai intézetének vezetője és dogmatika professzora lett, 1841-ben nevezték ki apátnak. 1850-től 6 éven át Heiligenkreuz település polgármesteri tisztét is betöltötte. Szülővárosa, Kőszeg 1861-ben Chernel Kálmán javaslatára díszpolgárává avatta. Szentgotthárdon az apátság malmát turbinákkal műmalommá alakíttatta át. 1861 körül a Nagyboldogasszony templom Mária-kápolnájának a berendezése újult meg támogatásából: kicserélték a kövezetét és a bútorzatát, új Piéta szobor került a régi helyére, a temetőkápolna is új padokat kapott. Tíz évvel később 10.000 forintból restauráltatta az apátsági templomot. 1866-ban a Bécs melletti kolostor több helyiségét átengedte kórházi célokra, ahol a königrätzi csatában megsebesült katonákat ápoltak. 1871-ben fél oldalára lebénult, de apáti teendőt haláláig ellátta.
1877. szeptember 17-én nyílt meg a Szentgotthárd-vidéki gazdasági kiállítás több mint 100 kiállítóval bemutatva két járás (szentgotthárdi és németújvári) minden terményeit és állatait. A látogatók száma meghaladta a 2000 főt. Különböző kategóriákban több díjat kapott az apátság, a jakabházi uradalom és a Batthyány család. A magánemberek közül többek közt Schazl János rábafüzesi gazda tenyészbikája és gróf Zichy Hermann badacsonyi bora ért el kimagasló sikereket. A bemutatót a helyi gazdasági egyesület szervezte, a kiállítás vezetője Wollinger Károly volt.