2024. december 4.
Az összejövetel témái:
A jövő évi kiállításaink:
>> A vasfüggöny – kiállítás a múzeumban május 18-án, a múzeumok világnapján (Borbély Sándor, Molnár Piroska); kiállítás-megnyitó: 2025. május 16. 17 óra
>> Az iskolaszanatórium – kiállítás a polgármesteri hivatalban a Történelmi napok idején (Horváth Zsuzsa, Mikos Magdi)
Horváth Zsuzsa javaslata a Szentgotthárd c. havilapba az évfordulók helyett:
>> Havonta egy keresztrejtvény különböző témában – a megfejtők között könyvutalvány kisorsolása. Zsuzsa összeállította a havi rejtvények témáját. A januárit saját maga készítette el. Az összejövetelen a klubtagok vállalkoztak a havi keresztrejtvények elkészítésére.
A tagság döntött a 2025. évi temetői megemlékezések időpontjáról:
>> 2025. március 12. - 48-as hősök sírjának felkeresése
>> 2025. október 29. - Megemlékezés Hambek Alajos sírjánál
2024. október 30.
2023-ban Horváth Zsuzsanna kezdeményezésére a városi civil szervezetek egy-egy jelentős szentgotthárdi személy sírját örökbe fogadták. A Honismereti Klub Hambek Alajos 48-as honvédtiszt, később járásbíró sírjának gondozását vállalta el. Halottak napja idején mécsest gyújtottunk a sírjánál. Hambek Alajos sírja 2020 óta része a Virtuális Nemzeti Sírkertnek. Október 30-án mécsest gyújtottunk elhunyt klubtagjai.k, Csuk Ferenc és Varju Károly sírjánál.
A Képvikelőtestület a mai ülésén úgy döntött, hogy megindítja a szakrális emlékek védetté nyilvánításának folyamatát.
2024. október 23.
Október 23-án Farkasfán ünnepélyes keretek között felszentelték a felújított haranglábat, amelynek történetét egy klubtársunk, Borbély Sándor kutatta fel. A műemléki védettséget élvező harangláb egyedi kialakítású, a harangot 1751-ben Grazban öntötték. A műemlék elé a felújítás során egy nyitott könyv alakú ismertető is került.
2024. október 4.
A Pável Ágoston Múzeumban megnyílt „Az 1848-49-es szabadságharc emlékezete” című időszaki kiállításunk. A megnyitó beszédet dr. Vörös Ottó ny. egyetemi tanár mondta, aki felhívta a figyelmet a nemzet fogalmának helyes értelmezésére.
Horváth Zsuzsanna részletesen bemutatta a kiállítást, elmondta, hogy elsőként Csuk Ferenc bukkant rá a szentgotthárdi honvédekre (Lóskay Bekény, Hambek Alajos), majd Talabér Lászlóné folytatta az életrajzok kutatását. Több éves kutatómunkája eredményeképpen jöhetett létre a kiállítás. A tablókon a látogatók képet kapnak a nemzetőrség és a honvédség megszervezésének részleteiről, a szabadságharcban részt vett szentgotthárdi származású, vagy a városba költözött személyekről. Az utolsó két tablón a városi (iskolai) ünnepségek képei, a Honismereti Klub megemlékezései, a szentgotthárdi és környékbeli emlékhelyek is láthatók.
2024. október 3.
A mai napon a város központjában folytatódott a városi séták sorozat. Témája ezúttal a neves szentgotthárdi személyek lakhelyének bemutatása, az „idegenvezető” pedig Horváth Zsuzsanna, a Klub tagja volt. Az esős idő ellenére szép számban gyülekeztek az érdeklődők, akik a Nagyboldogasszony templom folyosóján kezdték a „városnézést” az Árpád-kori templomban (romterület a Színház mellett) eltemetett szentgotthárdi apát és főúri származású kegyurak sírköveinek megtekintésével.
A Széll Kálmán tér több épületének (volt kolostorépület, elemi iskola, Klein kávéház, mai plébánia) fontos lakóiról hallhattak érdekes információkat a jelenlevők. Például Tánczos Tibor színészről, Jobbágyi Gaiger Miklós festőről, a apátságban élt egykori ciszterci szerzetesekről, a mai plébánia épületéből elhurcolt apácákról, az elemi iskola szolgálati lakásaiban lakott pedagógusokról, Kováts Antal községbíróról.
2024. szeptember 19.
A városi séták sorozat második állomása a szentgotthárdi zsidó temető volt, ahol a résztvevők a „Rejtett múlt – avagy a szentgotthárdi zsidó temető és története” címmel meghirdetett programon Katona Beáta tanárnőnek, a téma kutatójának előadását hallgathatták meg a résztvevők. A szép őszi időben rekord létszámú érdeklődő volt kíváncsi a MURABA ETT és a Honismereti Klub szervezésében megvalósult programra.
A résztvevők közül többen ekkor jártak először az Akasztó-domb oldalában, a Szent Erzsébet utca végében található zsidó temetőben. A tanárnő beszélt szentgotthárdi zsidóság létszámának alakulásáról, amely a kiegyezést követő időszakban kezdett növekedni, így a temetőt is ekkor nyitották meg. Előadásában kitért az izraelita vallásúak sajátos temetkezési szokásaira és a helyi zsidóság közismert szereplőire is. Több neves szentgotthárdi is itt nyugszik a temetőben. Például a helybeli izraelita hitközség elnöke, Friedländer Sándorés dr. Schlesinger Ármin, aki a szentgotthárdi járás első kinevezett tisztiorvosa volt.
2024. szeptember 18.
Csuk Alajos klubtagunk az augusztus 20-i ünnepségen megkapta a Szentgotthárd Városért díjat. Az évnyitó ülésünkön gratuláltunk neki.
A nyár során egy máriaújfalusi szoborfülke kapcsán vita bontakozott ki, hogy vajon védettek-e az út menti és más nem templomban levő szakrális emlékek (keresztek, haranglábak, szoborfülkék). Végiggondoltuk, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy ezek a sok évtizeddel ezelőtt emelt emlékek megmaradjanak. Védetté nyílvánításukkal kapcsolatban előtejesztést nyújtottunk be a Kápviselőtestület elé.
2024. szeptember 10.
Idei első városi sétánk Kiss Gábor főépítész vezetésével zajlott. A séta címe: A mai városkép és -szerkezet kialakulásának nyomában. A polgármesteri hivatal előtt Papp Bálint, a Muraba igazgatója köszöntötte a szép számú érdeklődőt.
Kiss Gábor bevezetőjében arról beszélt, mi határozta meg a város szerkezetét még a ciszterek letelepedése előtt. Azt az útvonalat jártuk be, amely az egykori fő utakat jelentette. A templomtér elől a József Attila utcában, majd a Zöldfa vendéglő melletti kis téren, az egykori Széchenyi utca helyén folytatódott a városi séta. Az egykori Hármashatár étterem, majd a főtéri szökőkút mellett fejeződött be a séta. A főépítész arról beszélt, hogy a város épületeit nem mai szemmel kell megítélnünk, hanem saját korukban. Így nem kell kárhoztatni a régi épületek helyén emelt tömbházakat, az újonnan emelt épületek meg-megbicsakló ritmusát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Szentgotthárd főtere nem igazi tér, bár a gimnázium épülete északi irányban lezárja a teret. A város szerkezetének bemutatása során most csak a szorosan vett belvárosról volt szó, a ciszterek letelepedésétől napjainkig. A megállókban sok érdekességet és tanulságos ismertetőket hallottunk.
2024. július 25.
Július 25-én nyílt meg a Szentgotthárdi vendéglátóhelyek nyomában című kiállítás a Polgármesteri Hivatalban. A kiállítást Hetényi Miklós klubtag, az Áfész igazgatója nyitotta meg.
Öt paravánon és két üveges tárlóban rendeztük el a kiállítás anyagát még a hét elején a klubtagokkal.
Az öt paravánon a kiállítás koncepcióját, a térképeken a megjelenítendő cukrászdákat, vendéglőket, kávéházakat mutattuk be. Külön tablót kaptak az egykori, mára bezárt vendéglátóhelyek, a ma is, illetve a közelmúltig működő éttermek, illetve az egykori cukrászdák, kocsmák vendéglők. Az üveges tárlókban az összegyűjtött, ill. a kölcsön kapott tárgyi emlékeket helyeztük el.
Mivel a paravánokon véges hely állt rendelkezésre, így készült egy sokszorosított kis füzetben részletesebb leírások is szerepeltek egy-egy fotóval a régi helyekről.
A tárlat a 2025-ös történelmi napokig látogatható a hivatal előcsarnokában.
2024. június 19.
- Frank Róza bemutatta a Szentgotthárdi vendéglátóhelyek nyomában című kiállítás tervezetét.
- Végső válogatást végeztünk a 2025-ös naptár fotóihoz..
- Horváth Zsuzsanna bemutatta a Jelek a falakon című rejtvényfüzetét, amely a szentgotthárdi csatáról emlékezett meg.
- Megállapodtunk a városi séták témáiról és időpontjairól.
- A klubtagság úgy döntött, hogy nem készítünk adatbázist a gimnáziumi tablókhoz.
2024. március 27.
Március 27-én a mára bezárt Makkhetes vendéglő pincéjében gyűjtöttünk tárgyakat a nyári kiállításhoz. Ezeket Hetényi Miklós és Székely Gábor a múzeumba szállította, ahol majd alaposan meg kell tisztítani ezeket. Egész köteg képeslap is előkerült a sok lom közül.
2024. március 13.
A Honismereti Klub hagyományosan megemlékezik a 48-as forradalom évfordulóján a szentgotthárdi régi temetőben és a Temetőkápolnánál nyugvó, a szabadságharcban részt vevő honvédekről, nemzetőrökről.
Idén március 13-án délután helyezték el a koszorúkat az egykori hősök sírján. Hambek Alajos sírját a klub tavaly jelképesen örökbe fogadta. A klubtagok gondozzák a sírt, s Talabér Lászlóné készítette el idén is az emlékezés koszorúit. Hambek Alajos, Szüts Iván és Koller György temetői sírján helyezték el a koszorúkat, illetve a Temetőkápolnánál Lóskay Bekény sírtáblájánál emlékeztek.
A temetői megemlékezés után a múzeumban folytatódott a program.
A tagság döntött a 2025-ös naptár témájáról, valamint a májusi tanulmányi kirándulásról, ahol Lenti értéktári emlékeit nézik meg.
A kaszagyárral kapcsolatos nemzetközi projektről Kiss Gábor főépítész és dr. Dobos Adrienn projektfelelős adott tájékoztatást. Az önkormányzat a könyvtárral köt partnerségi megállapodást. Klubunk feladata az ipartörténeti emlékekhez kapcsolódó információk összegyűjtése, egykori kaszagyári munkásokkal interjúk készítése.
2024. február 13.
„A múlnak kútja” című előadás-sorozatunk februári rendezvényén Magyarics István beszélt Szentgotthárd alapításáról és előzményeiről. A több évig tartó kutatás eredményei már 2022-ben megjelentek a Vasi Szemlében. Most a laikus közönség számára tartott előadáson megvilágította ennek a kutatásnak a módszertanát, bemutatta a fellelt dokumentumokat. Az érdekes bemutató tartalmazott feltételezéseket, egyelőre nem bizonyított állításokat. Mindenesetre lenyűgöző volt az a kitartó kutatómunka, a források felkutatása és elemzése, az alapos forráskritika, amely alapján Magyarics István bizonyította, hogy az apátság alapítása előtt is volt temploma a településnek. Érdekes feltételezésről is beszámolt, Simon remete későbbi felbukkanásáról a keresztes háborúk után.
2024. január 16.
„A múltnak kútja” című sorozatunk január 16-án indult Horváth Zsuzsanna: Kérdőjelek és fehér foltok Szentgotthárd történetében című előadásával a Pável Ágoston Múzeumban. Az előadó tanulmánya a Vasi Szemlében is megjelent: https://epa.oszk.hu/03300/03366/00136/pdf/EPA03366_vasi_szemle_2023_02_196-201.pdf
Azóta jelentősen átalakította és kiegészítette mondanivalóját. A múzeumban telt ház előtt zajlott a vetítéssel egybekötött érdekfeszítő előadás, ahol meglepetésként az előadásban megidézett egyik személy dédunokája is megjelent. Hetényi Miklós képeket mutatott be felmenőiről, amivel nagy sikert aratott.
