Kethely falu Szentgotthárddal egyidős. A mostani Mindenszentek templom helyén már az Árpád-korban állt egy román stílusú kápolna, amelyet temetőkert vett körül. 1493-ban felújították, de a törökök lerombolták. Újjáépítésekor a bővítés gótikus stílusban történt, de román stílusú részletei ma is láthatók. Egy 1734 után keletkezett akvarellen a templom és tornya még külön áll, a két épület közötti kb. 4 m-es falszakaszt később építették be, ahogy azt az 1819-ben készült törnaki uradalmi térkép illusztrációján láthatjuk.

A templomot Mindenszentek tiszteletére emelték. Vajda Ödön zirci apát felújíttatta, ekkor készülhetett a főoltár, amelynek oltárképén szentek csoportja veszi körül a középpontba helyezett Szentháromságot. Az oltárkép mellett kétoldalt egy-egy magyar szent - Szt. István és Árpád-házi Szt. Erzsébet - szobrát helyezték el. 1931-ben az egész templomot újrafestette Megyer Meyer Antal festőakadémiai tanár és öt növendéke. A falfestményeken az egyházművészetben annyira elhanyagolt Mátyás-kori reneszánszot varázsolták vissza. Az ábrázolt szentek sorának csak a falfelület mérete szabott határt: az evangélisták, az egész Európában tisztelt személyek mellett sok a magyarországi szent. Mellékoltárát Szent József tiszteletére emelték. A szentélyből északi irányba nyílik a régi, déli irányba az új sekrestye. A régi sekrestyében Szt. Tarziciust, a templomhajóban a magyar Tarziciusként is emlegetett Boldog Brenner Jánost ábrázoló üvegablakot láthatunk.

Kívül, az épület északi falába illesztett emléktáblán a templom melletti temetőben nyugvó plébánosok neveit olvashatjuk: 1686 és 1880 között a szolgálati idejük, ezután a születési és halálozási évük feltüntetésével. A plébániához 1698-ban 14 falu tartozott.

Rábakethely káplánja volt Brenner János, akit 1957. december 14-ről 15-re virradó éjszaka gyilkoltak meg brutálisan. Őrá emlékeztet a templom fala mellett álló Pietà szobor. A barokk vonásokat mutató Kálvária-jelenet három feszülete és a keresztút 14 stációja a XIX. században készült, a keresztet a hívek 1901-ben állíttatták.

A Mindenszentek Plébániatemplom a környék legrégebben épült és fennmaradt műemléke. Plébániája és iskolája a környékbeli falvak lakosságát szolgálta évszázadokon át.

> Zlinszyné Sternegg Mária: A szentgotthárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei. Kethely. Mindenszentek plébániatemplom. In: Kuntár Lajos- Szabó László (szerk.): Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. p. 496-502.

> Valter Ilona: Szentgotthárd története a mohácsi vészig. In: Kuntár Lajos-Szabó László (szerk.): Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. p. 36-38.

> Sill ferenc: Kethely – Szentgotthárd kánoni vizitációja In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1994. 2. sz. 73-75. o.

> Békefi Remig: A cziszterczi rend története Magyarországon 1142-1896. III. fejezet 86. o. Bp., 1896

> Látnivalók Rábakethelyen. In: http://kethelyertalapitvany.mindenkilapja.hu/html/17700903/render/latnivalok-faluban (letöltve: 2015.05.05.)