Vajda Ödön 1891-től 1911-ig állt a zirci központú ciszterci apátság élén, amelyhez 1878-tól a szentgotthárdi is tartozott. A rend előszállási jószágigazgatójából lett apát irányítása alatt a ciszterci rend az oktatásra és művelődésre helyezte a fő hangsúlyt. Egyházi, iskolai és tudományos kötelességeinek magas színvonalú teljesítését számos kitüntetéssel ismerték el: megkapta a Lipót-rend lovagja és a Szent István-rend vitéze címeket. 1908. május 20-án került sor az aranymiséjére, ekkor kapta meg a kinevezését főrendiházi taggá.

Élete

Vajda Pál 1834. január 29-én született Kaposváron. 1854-ben az egri gimnáziumban érettségizett. 1852-ben lépett be a ciszterci rendbe, ahol az Ödön szerzetesi nevet kapta. Teológiai tanulmányait Heiligenkreuzban és az egri érseki líceumban végezte. 1858. február 13-án szentelték pappá. A teológia elvégzése után 12 éven át, 1868-ig Székesfehérváron volt a görög nyelv és történelem tanára, majd Előszálláson jószágkormányzó lett, ahol új termelési ágak bevezetésével a gazdaságot jövedelmezővé tette. 1891-ben az egyesített magyarországi ciszterci apátság (Zirc-Pásztó-Pilis-Szentgotthárd) apátjává választották, ezt a tisztséget 1911-ben bekövetkezett haláláig töltötte be.

A szentgotthárdi oktatásügy mecénása

A zirci apátság az országban 4 főgimnáziumot tartott fenn ebben az időszakban (Székesfehérvár, Eger, Pécs, Baja). Emellett Vajda Ödön apát támogatta az oktatás fejlesztését Szentgotthárdon is, hogy előremozdítsa a magyarság megerősödését az ország nyugati szegletében.1894-ben az elemi iskola átépítéséhez 14 206 Ft-ot biztosított. Az addig földszintes épület alapterületét kibővítették, és emeletet húztak rá. Egy „tanácsterem”, 4 tanterem és 4 tanítói lakás kialakítása vált így lehetővé. Az épületet felszentelésekor kiemelte, hogy az iskola átadása mérföldkő „… forrón szeretett hazám és nemzetem szellemi fejlődésének térfoglalásában”. Az éves tüzelőt és a tanítók fizetését az apátság biztosította. 1895-ben az szentgotthárdi állami gimnázium új épületének megvalósítását 2 000 Ft-tal támogatta. Az iskola avatásán személyesen részt vett. 1903-ban az akkor alakuló Segély-egyletnek 2000 koronát adott a rászoruló tanulók élelmezésére. Rendszeresen jutalmazta a hittanból kiváló előmenetelt mutató gimnazista diákokat. 2 224 korona 74 fillért adott a takarékpénztárban lévő alapból a szentgotthárdi kórházi alapba. 1908-ban 100 koronát adományozott az óvodának.

A település városiasodásának támogatója

Vajda Ödön apát hivatali ideje alatt az apátság több létesítményét eladta vállalkozóknak. A Rába bal partján levő területein épültek meg az új gyárak (Dohánygyár, Óragyár, Selyemgyár). Az apátsági malom a malomcsatornával és a duzzasztóval a Kaszagyár tulajdonába került. Az Arany Korona vendégfogadót a Rába-Lapincsvölgyi Takarékpénztárnak adta el. Jelentős területeket adott át kedvezményesen a községnek is: 1905-ben az Epreskert nevet viselő területet az Arany János utcától az Akasztódombig. A község tulajdona lett a mai Honvéd utcától a dombig elterülő egykori szántó és a Zsida-patakig lévő terület, amely sokáig Új-telep néven volt ismert. Az új városrészben kialakított parkosított teret hálából Vajda Ödönről nevezték el, ez a mai Szabadság tér.

A ciszterci rend építészeti és kulturális értékeinek gyarapítása

Vajda Ödön gondot fordított a szentgotthárdi apátsághoz tartozó falvak templomaira. Restauráltatta Badafalva (Weichselbaum), Gyanafalva (Jennersdorf), Istvánfalva (Apátistvánfalva), Kethely és Rábagyarmat templomait, valamint a kethelyi plébániát és a szengotthárdi kolostor épületét. Az Immaculata-szobrot 1896-ban újították fel. Anyagilag támogatta a szentgotthárdi apátság és a ciszterci rend történelmét kutató és feldolgozó Békefi Remig és Piszter Imre tudós ciszterci tanárok munkáját.

A nagyközség és Vajda Ödön apát kapcsolata:

• Az Olvasó Egylet 50 éves jubileumán tiszteletbeli taggá választották.
• 1907-ben a Ligetet Vajda Ödönről nevezték el.
• Az 1908. december 11-i rendkívüli közgyűlésen Szentgotthárd képviselő-testülete elfogadta Vargha Gábor indítványát, és Vajda Ödönnek díszpolgári címet ajándékozott.
• 1935-ben a megalakuló cserkészcsapat Vajda Ödön nevét vette fel.

Vajda Ödön Ciszter apátként mecénása volt a város oktatásügyének. Sokat tett a település városiasodásáért, az építészeti és a kulturális értékek gyarapításáért.

> Ciszteri rendi katolikus gimnázium értesítője 1867/8 tanévben 16. p.

> Vajda Ödön az új zirci apát. in: Budapesti Hírlap. 1891. május 15. (133.szám).

> Iskola avatási ünnepély Szent-Gotthárdon. In: Néptanítók lapja 27. évf. 1894. 11. 10. p.

> Madarász Flóris dr.: Vajda Ödön. In: A ciszterci rend egri katolikus főgimnáziumának értesítője az 1911-1912 tanévről 7-27. p.

> Szilágyi István: A városkép alakítása az 1800-as évektől.  In: Szentgotthárd : Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. Szentgotthárd Nagyközség Tanácsa. 541-584. p.