Értéktár
Kulturális örökség
A kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.
Emléktáblák (37)
Hodászi Ede 1952 és 1972 között volt a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium igazgatója. Tanári és emberi magatartása miatt a tanulók és tanártársai előtt nagy tiszteletnek örvendett.
A gimnázium tanára, néprajzi és helytörténeti kutató
Mathiász Artúr először tanárként, majd igazgatóként jelentős szerepet játszott abban, hogy a szentgotthárdi gimnázium Vas megye egyik legjobb gimnáziumává fejlődött.
Széll Kálmán (1843-1915) a környék országgyűlési képviselőjeként, pénzügyminiszterként és miniszterelnökként a kiegyezéstől jelentősen hozzájárult városunk és környékének fejlődéséhez gazdasági és kulturális területen egyaránt.
Dr. Vargha Gábor ügyvéd a XX. század első évtizedeiben politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt sokat tett Szentgotthárd fejlődésért.
Brenner János rábakethelyi káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja. Emlékezete évtizedeket, politikai rendszereket és földrajzi határokat átívelő lelki mozgalom.
Dr. Székely Ernő közel 50 éven át volt városunk egészségügyének meghatározó egyénisége. Támogatta az Iskolaszanatórium megalapítását és a Hunyadi úton az Egészségház létrehozását.
Keserü Balázs szentgotthárdi születésű ifjú zeneszerző. Oratórikus miséjét 1996. június 23-án mutatták be a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomban.
Desits Gyula XIX-XX. század fordulóján aktív szerepet vállalt Szentgotthárd közéletében. Községi önkormányzati és megyei bizottsági tag volt, a megyei közgyűlésben is képviselte a település érdekeit. Halála után a felesége adományozta a Hosszú utcában (ma József Attila utca) azt a telket, amelyen 1913-ra felépült az evangélikus templom és lelkészlak.
Bujatti Herman a szentgotthárdi Selyemgyár egyik vezetőjeként és kórházalapítóként 1916-ban elnyerte a Szentgotthárd díszpolgára címet.
Vajda Ödön zirci apát Szentgotthárd oktatásügyének és városiasodásának támogatója.
Lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér szentgotthárdi főszolgabíró hivatali munkája mellett részt vett a járás számos szociális és kulturális egyesületének munkájában.
A nyelvész, néprajzkutató tudós Pável Ágoston élete végéig magyarországi szlovén maradt.
III. Béla uralkodása alatt öt ciszterci monostor épült fel Magyarországon, köztük az 1183-ban alapított szentgotthárdi apátság.
A heiligenkreuzi apát indította el a barokk templom és kolostor építési munkálatait 1740-ben.
