Értéktár

Kiss Elemér dr. (1874-1944)

5-6-kiss-elemer-01
2021.05.06
2021.05.07
2023.12.18
Talabér Lászlóné
  • Települési Értéktár
Szentgotthárd, Széll K. tér 6.
Kiss Elemér dr. (1874-1944)

Dr. Kiss Elemér főszolgabíróként a szentgotthárdi járás vezető tisztviselője volt. A tisztségre a vármegyei gyűlésen választották meg, munkáját a megyei alispán ellenőrizte. Első és legfontosabb feladata a járásban lévő községek hatósági felügyelete volt. Ő közvetítette a központi kormányzat rendeleteit, pályázatok útján kiválasztotta a helyi tisztviselőket, állami alkalmazottakat (pl. körjegyző, bába, végrehajtó). Rendelkezett a karhatalommal, ítélkezett kihágási ügyekben.

 

Kiss Elemér 1874. március 1-jén született Bihar megyében Alsólugoson. Középiskoláit Székesfehérváron és Pápán végezte, az utóbbi helyen érettségizett 1892-ben. 1897-ben lett jogi doktor, gyakornokként Szombathelyre került, majd Muraszombaton lett szolgabíró 1901. december 31-ig.
Ezután következett Szentgotthárd, ahol az elkövetkező 43 évben élt és dolgozott. 1902. január 1-jétől lett szolgabíró, majd 1905. február 1-jétől főszolgabíró. Hivatali munkája mellett részt vett a járás számos szociális és kulturális egyesületének munkájában. Elnöke volt a Katolikus körnek, a Rokkant és az Önkéntes Tűzoltó Egyletnek, a járási Lövész Egyletnek.
1912-ben mint járási elöljáró kivette részét az evangélikus templom ünnepélyes felszentelésére rendezett ünnepség lebonyolításából. 1914-től megszervezte Szentgotthárd és Őriszentpéter Vöröskeresztes fiókegyletét és tartalék kórházát. Ez utóbbit Gyanafalván (ma Jennersdorf) is létrehozta.
Az I. világháború idején mint tartalékos huszárhadnagy katonai szolgálatra is bevonult, helytállásáért több éremmel tüntették ki. Megkapta a II. osztályú Polgári Hadi Érdemkeresztet és a Vöröskereszt Díszérmet, 25 éves Tűzoltó és Mentési Érmet.
A trianoni határok meghúzása után tevékenységét a lecsökkent területű szentgotthárdi járás élén folytatta. Aktív önkormányzati képviselőként három évtizeden át fontos szerepet töltött be a település életében. Tagja a volt a minisztériumban többször megforduló küldöttségnek 1924-ben, amikor az állam 16 gimnázium, köztük a szentgotthárdi bezárását rendelte el. Tudjuk, sikerrel jártak, a helyi gimnázium megmaradt.
1929. december 30-án „A város érdekében végzett 25 éves hasznos főszolgabírói tevékenységéért” dr. Vargha Gábor képviselő javasolta díszpolgári címre, amit 1930. január 30-án, a közszolgálati emlékünnepen adtak át neki. Népszerűségét bizonyítja, hogy egyidejűleg a szentgotthárdi járás valamennyi települése is díszpolgárává választotta, így Szentgotthárd mellett 39 faluban is megtisztelték a címmel.
1934-ben a szentgotthárdi járás dr. Kiss Elemér főszolgabíró tiszteletére nyugalomba vonulása alkalmából búcsúünnepet szervezett, amelyen dr. Horváth Kálmán alispán, dr. Vargha Gábor és Jánossy Gábor országgyűlési képviselők, három felekezet lelkésze, az elszakított területek szónoka és még számosan méltatták a távozó főszolgabíró közéleti érdemeit.
1939-ben dr. Kiss Elemér írta az előszót Vakarcs Kálmánnak A Szentgotthárd–muraszombati járás ismertetése című könyvéhez. 1940-től felügyelőbizottsági tagja volt a Selyemgyárnak és elnöke a település legjelentősebb egyletének, az Olvasó Egyletnek, melyet mindig a legtekintélyesebb személy vezetett.

 

A nyugalmazott főszolgabíró 1944. január 13-án, 70 évesen hunyt el Szentgotthárdon. A családja – felesége, két fia, menyei, 5 unokája – és tisztelői az apátsági templomban bemutatott gyászmisén búcsúztak el tőle. Sírja a gasztonyi temetőben található.

 

Dr. Kiss Elemér hosszú évtizedeken át szolgálta a város közigazgatását. 25 évig Szentgotthárd főszolgabírója volt, s ezt díszpolgári címmel ismerték el. Számtalan egyletben, szervezetben végzett kiemelkedő tevékenységet.

> Szentgotthárd képviselő-testületi jegyzőkönyvei 1902-1944 közt. Vas Megyei Levéltár. In: http://www.vaml.hu/Nevtar/K/Kiss_Elemer.html (letöltve: 2021.05.07.)

> Zuber Ferenc: Magyar Sport Almanach 1928. Budapest 1929. 403.p.

> Kuntár Lajos - Szabó László (szerk.): Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. Szentgotthárd Nagyközség Tanácsa. 246, p, 663. p.

> Az Országos Állatvédő Egyesület közgyűlése. In: Néptanítók lapja 50. évfolyam, 1917-06-21.25. sz.

> Nyugdíjazás. In: Pesti Hírlap, 1938. szeptember, 60. k. 217. sz. 9.p.

> Nemességigazolás. In: Pesti Hírlap, 1940. december 13. 62. k. 284. sz. 1940. dec. 13. 284.sz. 9.p.

> Dr. Borovszky Samu: Vasvármegye monografiája.  Dovin Művészeti KFT. Budapest,1989. Reprint 271.p

Elhelyezve itt: Kulturális örökség | Szentgotthárd nagyjai

Válassz Értéktár kategóriát

Eseménynaptár

17
jún.
Csákányi László Filmszínház
-
Szentgotthárd
A program 2024. április 22-én kezdődik, majd május 6-án, május 20-án, május 25-én, június 3-án

21
jún.
KultPort-a
-
Szentgotthárd
Kedves Érdeklődő Közönség ! (továbbiakban KÉK)Ez most kicsit más lesz.... felrobbantjuk a Portát !A fergeteges Dynamite Dudes a nyugati

Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!

sztg ertektar also feher