Keserü Balázs (1979–1997) szentgotthárdi születésű ifjú zeneszerző. Oratórikus miséjét 1996-ban mutatták be a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomban.
Alsófokú zenei tanulmányait a szentgotthárdi Zeneiskolában végezte zongora-szolfézs szakon. Már óvodás korában megmutatkozott a zene iránti érdeklődése és tehetsége. Különösen kiemelkedő eredményt mutatott improvizatív készségekben. Zeneszerzői hajlama a szolfézs órákon is megmutatkozott. Zenei fejlődését meghatározó tanárai: Szabóné Csider Bernadette, Zleovszky Júlia és Csukly Gergely. 1993-ban felvételt nyert a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés-szolfézs szakára. Reményi Attila zeneszerző és Szabó Miklós tanítványa volt. 1996 tavaszán I. helyezést ért el a Kodály Zoltán Országos Népdaléneklési és Szolfézs versenyen Debrecenben.
Tizennégy éves korától nyaranta önálló orgonahangversenyeket adott a szentgotthárdi Evangélikus templomban és más helyeken, mely alkalmakkor saját művei és improvizációi is elhangzottak. 1995-ös önálló koncertjén kérte fel volt tanára, Szabóné Csider Bernadette egy kórusmű megírására. Ennek eredményeként született meg a Szentgotthárdi mise című oratórikus műve. Az ősbemutatón, 1996. június 23-án a szerző maga működött közre orgonajátékával.
1997 tavaszán – miközben érettségire és zeneakadémiai felvételire készült – derült ki, hogy súlyos beteg. Ezután már kórházi kezelések és műtétek következtek – mindhiába. A gyilkos kór legyőzte őt, és hosszú küzdelem és szenvedés után 1997. augusztus 17-én elhunyt.
Tanára, Reményi Attila így búcsúztatta: „Zenéje véges idején keresztül az időtlenséget, a mulandóságban a halhatatlanságot kaptuk ajándékba.”
A Szentgotthárdi mise c. oratórikus műve a klasszikus misetételek közé építve Jézus kínszenvedését dolgozta fel. Nyelve latin.
Az ősbemutatón kívül betegsége alatt jótékonysági koncertként Szentgotthárdon a volt a Zenebarátok kórusa és a Zeneiskola tanárai, Szombathelyen pedig a Berzsenyi Dániel tanárképző Főiskola Kórusa és zenészei Fasching Zsuzsa vezényletével adta elő.
Halála után több alkalommal hangzottak el részletek a műből Szentgotthárdon.
2016-ban, az ősbemutató 20. évfordulójára a mű felújításra kerül a Nagyboldogasszony templomban.
Az Szentgotthárdi mise a szerző első jelentősebb hangszeres-vokális műve, de minden szempontból egy életmű-alkotásnak felel meg. Marandó értéket képvisel, amely nem merülhet feledésbe.