A cserkészet önkéntes, politikamentes és felekezetektől független ifjúságnevelő mozgalom. Az első szentgotthárdi cserkészcsapat 1922-ben, a másik csapat 1928-ban alakult. Rövid történetük után egy függelékben foglaltuk össze, milyen programokban vett rész a két csapat 1922 és 1943 között.

A cserkészet önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül nyitott mindenki számára. A cserkészmozgalom alapítója Lord Robert Stephenson Smyth Baden-Powell of Gilwell (röviden BiPi).  A cserkészet alapelveit 1908-ban megjelent „Cserkészet fiúknak” című könyvében fektette le, amely saját korábbi, katonai kiképzési szakkönyvei mellaett más hasonló kezdeményezésekből is merített. A XX. század első felében a mozgalom világszerte elterjedt.

Hazánkban 10 cserkészkerület van. A szentgotthárdi cserkészcsapatok a III. kerülethez tartoznak, amely a 3 nyugati megyét (Győr‑Sopron‑Moson, Vas, Zala) jelenti.

1922 és 1948 között Szentgotthárdon két cserkészcsapat működött: az 59. sz. Árpád és a 359. sz. Vajda Ödön cserkészcsapat.

59. sz. Árpád cserkészcsapat

1922. november 18-án alakult meg a szentgotthárdi reálgimnázium keretein belül Feldmár Mózes izraelita tanító vezetésével, 30 fős létszámmal. Az első újoncavatást 1924. június 29‑én a tanévzáró ünnepséggel egyidejűleg tartották.

A zászlóavatást 1925. május 3‑án gróf Mikes János püspök vezette. A gimnázium magántanulója, az ivánci Sigray Margit grófnő lett a zászlóanya.

1926-tól hetenként egy őrsi gyűlést és egy csapat összejövetelt tartottak. Részt vettek a település ünnepségein. Minden nyáron az ország különböző részein nyaraltak és az együtt töltött időkre fényképalbumokkal emlékeztek.

Részt vettek az 1933‑ban, Gödöllőn tartott IV. Világdzsembori találkozón. Itt 54 országból összesen 25792 cserkész jött el hozzánk. Jelen volt a cserkészet atyja, létrehozója, BiPi is. A világdzsemborik történetében először Gödöllőn szervezték meg azt, hogy naponta 4 nyelven (angol, francia, német és magyar) tábori újság jelent meg.

A 29 fős szentgotthárdi csapatot Ravasz Endre parancsnok és Horváth Kázmér hittan tanár, segédtiszt készítette föl olyan sikerrel, hogy elnyerték a dzsembori nagy zászlószalagját a saját tábor kapuért, amit a kaszagyár termékeiből készítettek el, rajta a felirattal - Szentgotthárd.

1945-ben az Árpád cserkészcsapat létszáma 75 fő volt, melyet 9 őrsre tagoltak.

359.sz. Vajda Ödön cserkészcsapat

1925-ben alakult meg az iparos tanoncok és munkás ifjak között dr. Bartók Egyed ciszterci rendi gimnáziumi tanár parancsnoksága alatt. (A csapat névadója, Vajda Ödön főapátként sokat tett Szentgotthárdért, és 1908-ban díszpolgárságot kapott.)

A zászlószentelés 1928-ban volt: a zászlót az ivánci Sigray Margit grófnő adományozta a csapat számára, a szentgotthárdi hölgyek hímezték ki, a zászlóanya feladatát pedig gróf Hadik Etelka vállalta.

A szervező testületi feladatokat a Kerületi Munkásifjak Egyesülete és annak igazgatója, Cser Cézár szentgotthárdi plébános látta el 1934-ig. A csapat vezetését később Szabó Tihamér ciszterci hittantanár vette át, ő szervezte a fogadalomtételüket is.

A Vajda Ödön Cserkészcsapat Sport Osztályán belül 1935-ben a megalakult futballcsapat. Olyan népszerű lett a labdarúgás, hogy hamarosan külön területet kértek és kaptak a Zsida  patak mellett. Ma is ezen a helyen van városunk labdarúgó pályája.

A nehéz megélhetési viszonyok miatt sokan elköltöztek a környékről, így a csapat létszáma folyamatosan változott. Sikeresek voltak a karácsonyi vásáraik, jól fogytak művészies tárgyaik. Volt kicsi, de barátságos könyvtáruk. A Vajda Ödön cserkészcsapat is rendszeresen kirándult, és segítették szegényebb társaikat, hogy ők is részt tudjanak venni a csoportos nyaralásaikban.

1945-1989

1945. november 15-én éledt újra a cserkészet, bár tevékenységüket különböző állami intézkedésekkel nehezítették. Előbb elrendelték igazoltatásukat, majd összevonások következtek.

A két helyi cserkész közösség egymást segítve dolgozott tovább, a Vajda Ödön csapat megosztotta dísztermét az Árpád csapattal. Az utóbbi csapatot 1946-ban összevonták a Vajda Ödön csapattal. Nevük maradt 59. sz. Árpád cserkészcsapat, vezetőjük pedig továbbra is Horváth Kázmér volt. A nehézségeket parancsnokuk a régi hangnemmel próbálta áthidalni.

68 fővel indultak a Balaton felvidéki Pálkövére a nagytábort megtartani, ahol régi/új parancsnokuk vezetésével végképp megtört a jég a gimnazista és iparos cserkészfiúk között. Hamarosan minden korábbinál több, 58 újonc kérte felvételét, így a csapatlétszám 142 főre emelkedett.

1948‑ban a cserkészetet hivatalosan megszüntették, és beolvasztották az úttörő mozgalomba.

A szentgotthárdi cserkészcsapat utolsó parancsnoka, Horváth Kázmér hittantanár megőrizte az 59. sz. Árpád cserkészcsapat zászlaját. Először a katolikus templom sekrestyéjében helyezte el, majd amikor 1950. június 10-én a szerzeteseket is kitelepítették, a zászlót személyes poggyászába rejtve vitte magával. A Fertőd melletti Süttörre került plébánosnak, ott óvta tovább. Halála előtt testvérére, Horváth Dori Lajosra bízta, aki a gimnáziumunkban érettségizett 1941-ben. Tőle került vissza a címerétől megfosztott textília viseltes állapotban 1990‑ben. Egy ideig a gimnázium igazgatói szobájában volt. 1992‑ben restaurálták. 1993‑ban a gimnázium alapításának 100. évfordulóján sok korábbi árpádos cserkész tette tiszteletét előtte, köztük Kuntár Lajos, aki a zászló vivője is volt az 1930-as években. A zászlókat jelenleg a plébánia őrzi.

1989. szeptembertől

A cserkészet 1945 után sem szűnt meg a világban. Négy évenként változatlanul megtartották a dzsembori világtalálkozókat.

Hazánkban csak 1989-től folytatódhatott a csapatok újraszervezése. Városunkban 1989. szeptember 1-jén, 40 fővel alakult újjá a cserkészet 359. sz. Vajda Ödön cserkészcsapat néven, Polesznyák László parancsnok fáradhatatlan szervezésével.

Laci bácsi 11 évesen, nehéz időszakban, 1940-ben lett a szervezet tagja. Jól emlékezett az összetartozás semmihez sem mérhető erejére, amire háborús időkben még nagyobb szüksége volt az ifjúságnak. 2013-ban, 84 éves korában meghalt Polesznyák László csapatparancsnok.

2007 óta nem volt új jelentkező a cserkészek közé, a régiek pedig felnőttek és tovább tanultak. Az elmúlt években a hittan-tábor keretében szerveznek a cserkészetből tanult programokat. Ezekben az utóbbi években már benne van Császár Kristóf munkája is, aki nagyon jól tud bánni a fiatalokkal. Egy társával együtt rendszeresen részt vesz az aktívan működő Szombathelyi 51. sz. Sík Sándor cserkészcsapat megmozdulásain. Jelenleg városunkat a Magyar Cserkész Szövetség III. kerületének tisztikarában Pácz Gábor képviseli.

Kezdetektől egymást segítve haladt a két csapat, mely a cserkészet igazi szellemiségét megmutatja. Számos közös rendezvény, pl. a szentgotthárdi cserkésznapok megszervezése, a helyi, kerületi és országos versenyek, a számháborúk, túrák, kirándulások mellett a segítségnyújtás és az egyházi ünnepek egyre jobban összekovácsolták a két közösséget. A tanulásban is élen jártak. Megismerték hazánk tájegységeit, városait, településeit és az adott hely híres szülötteit.

2020. május 18-án lesz 100 éve annak, hogy a vasi Megyeháza öreg falai közt megalakult a Nyugat-magyarországi Cserkész Szövetség. Két évvel később, 1922. novemberétől pedig városunk életének is része lett a cserkészet, így mindenképpen szerepelnie kell értéktárunkban.

> Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely: Szentgotthárd Nagyközség Tanácsa, 1981.

> Cserkészet. In: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cserk%C3%A9szet (letöltve: 2020. 02. 03.)

> Magyar Cserkészszövetség Alapszabályai. Budapest, Magyar Cserkészszövetség, 1928.

> Jamboree zsebkönyv : Gödöllő – Budapest, 1933. Kiad. a IV. Világjamboree Táborparancsnokság, Bp. 1933.

> Kerületi Nagytábor - Gödöllő 50 éves. Kastl, 1983. július 24 - augusztus 6./Emlékfüzet az 1933. évi gödöllői IV. Világjamboree 50. évfordulója alkalmára. Kiad. Magyar Cserkészszövetség európai kerületének szerkesztőbizottsága, 1983.

> Szentgotthárd nagyközség jegyzőkönyvei, 1922-1950. Vas Megyei Levéltár, Szombathely

> A Szentgotthárdi Állami Gimnázium Évkönyve 1947/48 tanévről. 32-33.o.

> Fotó

>> Kovács-Buna József

>>Bana Ferenc

A 59. sz. Árpád cserkészcsapat vezetői és programjai 1927 és 1945 között

Vezetők:
1927-1928     Baitz Károly
1929-1932     Ravasz Endre
1933-1945     Horváth Kázmér
1941-1945     Hodászi Ede mint segédtiszt

Programok:

1922.
- megalakulás

1924. június 29.
- első újoncavatás

1925. május 23.
- zászlóavatás

1927.07.2-3.
- Cserkésznapok műsora

1928 nyara
- zászlószentelés
- Cserkészünnep – este vonulás a Rábán lampionos tutajokkal 

1929
- Már van könyvtáruk; bekapcsolódtak a morzézésbe

1932
- kirándulás a Balaton-felvidéken, részvétel a somló-hegyi kilátótorony és menedékház ünnepélyes felavatásán
- 3 hetes tábor gr. Erdődy Sándor somogyvári birtokán

1933
- kéthetes tábor Zsidán fokozott elméleti és gyakorlati kiképzéssel
- IV. világ-dzsembori Gödöllőn

1934/35
- országos portyázó megmérettetés – 2 őrs nyert jutalmat a növénygyűjteményével
- 34 fő 3 napot tölt Zircen

1936
- nyári tábor Őriszentpéteren
- Vas és Sopron megye cserkészeinek hadijátéka a büki erdőben

1937. 05. 17. 
- 160 cserkész fogadalomtétele – jelen voltak cserkészek Fürstenfeldről, Grácból.

1938. Pünkösd
- megalakulás 15. évfordulója
- nyári tábor gróf Batthyány Béla csákánydoroszlói erdejében 

1939
- nyári tábor Répceszentgyörgyön

1940
- nyári tábor Batthyányak körmendi Akácos erdejében - legfontosabb a gyakorlati tudásra és a nemzetvédelmi feladatok megoldásának elsajátítása

1941
- nyári tábor katonás szellemben a Zalacsány melletti Felsőmándon, Nemestóthy Szabó Lajos földbirtokos telkén

1942
- nyári tábor Révfülöp-Pálkövén
- A ciszterek magyarországi letelepedésének 800. évfordulója alkalmából hazánk 5 ciszteri gimnáziumának cserkészei és leventéi (összesen 400 fő) júliusban közös táborozáson voltak Szentgotthárdon. Hadi játékukat vitéz Farkas Ferenc főcserkész is megtekintette.

1943
- nyári tábor Iváncon a Sigray birtokon
- az 59. Árpád cserkészcsapat 20 éves, anyaintézményük, a gimnázium pedig az 50. jubileumához ért. Az évfordulókat senki nem ünnepelte meg. 

1944
- nyári tábor Iváncon a Sigray birtokon

A 359.sz. Vajda Ödön cserkészcsapat cserkészcsapat vezetői és programjai 1925 és 1945 között

Vezetők:
1925-? dr. Bartók Egyed ciszterci gimnáziumi tanár
?-1945 Szabó Tihamér ciszterci hittanár

Programok:

1925
- megalakulás
- Teljes létszámmal részt vettek a III. cserkész kerület fennállásának 5. évfordulóján Szombathelyen.

1928
- táborozás a zsidai erdőben
- körmendi cserkész-társak (55. sz. Batthyány csapat) vendégül látása

1930
- budapesti kirándulás
- nyári tábor 2 hétig a Hármashatárnál

1935
- a Cserkészcsapat Sport Osztályán belül megalakult futballcsapat

1936
- kirándulás Kőszegre és a Balatonhoz

1937
- nyári tábor Zalacsányban
- kirándulás Grácba

1938
- nyári tábor Mikosdpusztán

1939
- A „Csókos huszárok” című színmű előadásának bevételét a máriaújfalusi nyári táborozásra fordították

1941
- kerékpáros túra Vasvárra és környékére

1942
- kirándulás Nagybátonyba és Galyatetőre

1943
- nyári tábor Mikosdpusztán