1772. március 7-én halt meg Szentgotthárdon Mathias Gusner ciszterci laikus testvér, festőművész, a szentgotthárdi apátsági épületegyüttes festményei többségének az alkotója. 1694. szeptember 7-én született Allandban, 1727-ben Heiligenkreuzban tett szerzetesi fogadalmat, de pappá nem szentelték fel. Leeb apát Bécsbe küldte tanulni a barokk festő, Altomonte mellé. 1734 után Gusner az épülő szentgotthárdi apátságban dolgozott. Elkészítette négy korábbi heiligenkreuzi apát portréját, melyeknek ma digitális másolatai láthatók a Robert Leeb teremben. A kolostorban és a templomban ő festette a fali- és oltárképeket. A falfestmények esetében az „al secco” (száraz falra festés) technikáját alkalmazta. Ilyen módszerrel készült a mennyezeti secco a refektóriumban, a könyvtárteremben és a Robert Leeb teremben. Az ő alkotásai a sekrestyében a hálaadó imazsámoly olajfestménye, a templomban az összes oltárkép, valamint „A hit diadala” és „A Bárány végső győzelme” c. mennyezeti képek. Ez utóbbiak keretezését 1784-ben átfestették Dorfmeister István és fia, amikor a szentgotthárdi csatát ábrázoló freskót készítették. A főoltárképen Gusner a ciszterci hagyományokat követve Mária mennybemenetelét ábrázolta. Tehetségét mutatják a mellékoltárok (Szent Bernát, Szent Gotthárd Szent József és az Árpád-házi szentek) képei is. A szentgotthárdi Temetőkápolna (https://honismeret.com/ep%C3%ADtett-kornyezet/95-temetokapolna) kriptájában helyezték örök nyugalomra. A kripta a Nemzeti Sírkert része.