- 1879 áprilisában Kováts Antal (Buda, 1838. jún. 13. – Szentgotthárd, 1908) városbíró hársfasort ültettetett a templom előtti téren a királyi pár ezüstlakodalmának tiszteletére. Ugyanezen évtől német helyett magyar nyelven a községi jegyzőkönyveket. A bíró kezdeményezője volt 1896-ban a villanyvilágítás bevezetésének. Mérnököt hozatott és ő gyűjtötte össze a részvényeseket is. Hosszú évekig állt a Szentgotthárdi Magyar Asztaltársaság és más egyletek élén.
- 1879 szeptemberében kezdődött az első olyan tanév a helyi római katolikus iskolában, amikor minden tantárgyat magyarul tanítottak. 1878-ban a heiligenkreuzi helyett magyar (zirci) vezetés alá került a szentgotthárdi ciszterci apátság, a tanárok is kicserélődtek. Schill Athanáz perjel és iskolaigazgató, Kalocsay Endre Kornél hitoktató és tanító, és főleg Pum Károly ifjú segédtanító voltak azok, akik lankadatlan igyekezettel kezdtek magyar nyelven tanítani. 1895-től Pum Károly lett az iskola igazgatója. A Szent-Gotthárdi Magyar Asztaltársaság alelnökeként is a magyarosítás ügyét szolgálta.
- 1879. november 21-én Gasztonyban született és Sárváron, 1988. augusztus 31-én halt meg dr. Kránitz József, aki Szentgotthárd nagyközség tanácselnöke volt 1967 és 1969 között.
