1983-ban nyerte el Szentgotthárd a városi címet. A 2023. augusztus 18-án megnyílt kiállítás ennek az eseménynek állít emléket.
1. tabló - Településfejlesztés
2. tabló - Szentgotthárd várossá fejlesztése
4. tabló - Az 1983-as év eseményei
A Honismereti Klub tagjaiban már korábban felmerült, hogy a várossá válás 40. évfordulójára kiállítással kellene készülni. A Közösen Szentgotthárdért Egyesülettel karöltve hat előadásból, beszélgetésből álló sorozat előzte meg az évfordulós megemlékezést. Ezeken az alkalmakon a város egykori vezetői emlékeztek vissza a várossá válás előkészületeire és eseményeire. Több összejövetelen formálódott a polgármesteri hivatal előterében található kiállítás tematikája, amely a várossá válás történetét mutatta be a 70-es évektől 1983-ig, illetve az azóta bekövetkező fejlődést is felvillantva.
Kiállításunk célja, hogy megemlékezzünk a XX. század utolsó harmadának legjelentősebb helyi eseményéről, Szentgotthárd várossá válásáról. Hosszú út vezetett a városi cím elnyeréséig, s méltó ünnepségsorozattal emlékezett a város 1983. augusztus 20-án az avatásról. Az egész 1983-as év az ünneplés jegyében telt.
Úgy gondoljuk, érdemes felidézni az eseményeket azok számára, akik átélték, s méginkább a később születetteknek. Igyekeztünk felvillantani az elmúlt 40 év néhány jelentős alkotását, a teljesség igénye nélkül. A szellemi értékek megbecsülését jól illusztrálja az elmúlt négy évtizedben kiadott számos szentgotthárdi könyv.
A tablók melletti dokumentumokat lapozva megismerhetik többek között az 1983-as év tanácsüléseinek jegyzőkönyveiből, hogy a nagyközség minden elkövetett azért, hogy megfeleljen a városi rang elnyerésének. A nosztalgiázók pedig felidézhetik a jeles napon elhangzó műveket, Cs. Nagy István városavató versét és Balázs Árpád kórusművét.
A kiállítás-megnyitóra 2023. augusztus 18-án került sor. Horváth Tiborné könyvtárigazgató és Huszár Gábor polgármester köszöntője után Szép Renáta mutatta be a kiállítást. Mint fogalmazott, 2023-ban több jelentős évfordulóra is emlékezik a város, ezek egyike a városavató negyvenedik évfordulója. A tárlat 2024 nyaráig volt látható.
A kiállítás anyagát 5 tablón és 2 vitrinben állítottuk ki.
1. tabló - Településfejlesztés
A szentgotthárdi községi tanács (elnöke 1967-69-ben dr. Kránitz József) 1967. július 9-i ülésén szorgalmazta Szentgotthárd várossá fejlesztését. Ekkor határozta meg a távlati településfejlesztési programját.
A tudatos városfejlesztést szolgálta a városközpont fejlesztésére 1968-ban kiírt tervpályázat. Ebben szerepelt egy új Rába-híd, az út- és csatornahálózat fejlesztése. Az 1007/1971-es kormányhatározat jóváhagyta a az ország településfejlesztési koncepcióját. A terv szerint Szentgotthárd részleges középfokú központi szerepet kapott. A határozat kimondta, hogy Szentgotthárd 1985-ig várossá fejlesztendő.
Vas Megye Tanácsa Szentgotthárdot 1969. november 1-jével nagyközséggé nyilvánította. A nagyközségi státusz a lakossági igények magasabb szintű kielégítését, a tudatos várossá fejlesztést tette lehetővé. A megyei tanács az 53/1971. számú határozatával Szentgotthárd várossá fejlesztését írta elő.
A településhálózatfejlesztés irányelvei az 1971-es Magyar Közlönyben jelentek meg. Szentgotthárdot a részleges középfokú központok közé sorolták
2. tabló - Szentgotthárd várossá fejlesztése
1983. január 4-i tanácsülésen született határozati javaslat:
"A szakigazgatási szerv kiemelten gondoskodjék
- a 16 tantermes általános iskola beruházásának,
- a magtártemplom felújításának
- és a lakásépítéssel, lakásgazdálkodással kapcsolatos teendők pontos, fegyelmezett végrehajtásáról.
A határidő: 1985. december 30."
1983. április 20-án az 1/1983. sz. tanácshatározat alapján a VII. ötéves terv első éveiben megvalósítandó legfontosabb fejlesztési és felújítási feladatok meghatározása szerepelt a Különfélék napirendjében. A 16/1983. vb. számú határozat a következőket írta elő:
Fejlesztések:
- 424 m2-es tanuszoda és korcsolyapálya építése a 16 tantermes iskolához csatlakozó területen.
- Szennyvíztisztító és szennyvízhálózat bővítése az ellátatlan területeken.
Felújítás:
- A tanácsház /kolostor/ épületében könyvtár, művelődési és ifjúsági központ kialakítása.
A nagyközségi tanács 1983. június 21-én javaslatot tett az alábbiakra:
- /a/ Szentgotthárd nagyközség és Rábafüzes, Jakabháza, Rábatótfalu, Máriaújfalu, Farkasfa községek egyesítése.
- /b/ Szentgotthárd nagyközség várossá nyilvánításának kérése
(idézetek a tanácsülések jegyzőkönyéből)
1983. augusztus 20-án Szentgotthárdot az Elnöki Tanács határozata városi rangra emelte. A nagyközséget ünnepi keretek között avatták várossá.
- A 8 órakor kezdődő alakuló városi tanácsülés megerősítette tisztségében Szabó László tanácselnököt. Az épület falán felavatták a 800 éves Szentgotthárd feliratú emléktáblát.
- 9 órakor került sor a Rába gyár alapkövének letételére.
- A 10-kor kezdődő ünnepi nagygyűlésen Németh Károly, az MSZMP KB titkára mondott beszédet.
- A várkerti kulturális program keretében két, ez alkalomra készült műalkotás is felhangzott: Balázs Árpád–Gyárfás Endre kórusműve és Cs. Nagy István: Szentgotthárdi fények c. verse. A szabadtéri színpadon fellépett a körmendi Béri Balog Ádám Táncegyüttes, a Művelődési Központ fúvószenekara és a szakonyfalui nemzetiségi kultúrcsoport.
- Másnap felavatták a felújított sportpályát, majd autós körverseny zajlott.
4. tabló - Az 1983-as év eseményei
1983 rendezvényei a várossá válás jegyében teltek.
- Április 25-én a Hubertus Vadásztársaság kiállítását nyitották meg a tanácsháza épületében Szentgotthárd és vidéke állatvilága címmel.
- Április 29-én nyitották meg a Helytörténeti és szlovén nemzetiségi múzeumot a Stájer-házban.
- Május 17-én a Vas Megyei Levéltár Szentgotthárd 800 éve címmel kiállítást rendezett a tanácsházán.
- Május 22-én Gömbös László III. Béla király szobrát dr. Schmidt Ernő országgyűlési képviselő avatta fel a Béke téren.
- Május 29-én Simándy József, a Budapest Kórus és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar közösen lépett fel a Nagyboldogasszony templomban.
- Augusztus 6-án Lékai László bíboros, esztergomi érsek ünnepi szentmisét celebrált aNagyboldogasszony templomban.
- Szeptember 9-18. között helyi termékek bemutatója zajlott a Művelődési Központban és a kerthelyiségben.
- Október 10-11-én tudományos konferenciát rendeztek a Művelődési Központban az 1981-ben megjelent Szentgotthárd monográfiáról.
- November 7-én adták át a 800 percet a 800 éves Szentgotthárdért mozgalom díjait.
Az elmúlt negyven évben jelentősen gyarapodott a város. Új létesítmények, templomok épültek, ipari park jött létre.
1985: A 2. számú Általános Iskola és a Városi Sportcsarnok átadása.
1988: Felavatták a Színház épületét.
1991: Megépült a III. Béla Szakképző Iskola a Honvéd utcában.
1992: Megindult a termelés a General Motors Opel gyárában.
1995: Elkészült a Szlovén Kulturális és Információs Központ, valamint a főkonzulátus.
1996: Felépült Zsidán a Jó Pásztor nevet viselő Brenner János emlékkápolna.
1997: Átadták a Vörösmarty Mihály Gimnázium új szárnyát.
1999: Bővült a Szakrendelő épülete.
2000: Felszentelték Farkasfán a Szent Anna templomot.
2002: Felépült a református templom.
2007: Megnyílt a Szentgotthárd Spa & Wellness.
2008: Elkészült a Gotthard Therme Hotel & Conference.
2013: Megújult a Rábán a duzzasztógát, és kisvízi erőmű létesült.
2022. Átadták a Sport- és Szabadidőközpontot.
2023. Megnyílt az Időutazó Múzeum.
A KIÁLLÍTÁS MEGVALÓSÍTÓI
° Szentgotthárdi Honismereti Klub
° Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeum
° TOSO Kft.
TÁRGYAK, FOTÓK, EGYÉB DOKUMENTUMOK ADOMÁNYOZÓI, KÖLCSÖNZŐI
Bauer Károly
Csuk Alajos
Deákné Kocsis Judit
Herczeg Zsuzsanna
Horváth Zsuzsanna
Katona Beáta
László Erzsébet
Molnár Piroska
Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeum
Schreiner Vilmosné
Standor Tibor
Szabó Elekné Csider Bernadette
Szabó László
Szentgotthárd Város Önkormányzata
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szepesiné Fuisz Erika
dr. Szerzőné Mikos Magdolna
