1854-es év eseményei

• 1854. február 24-én, Győrött született a szentgotthárdi gimnázium első igazgatója, dr. csáfordi Tóth Sándor magyar-görög-latin szakos tanár, irodalomtörténész, filozófiai doktor. Két tanévet töltött városunkban, ezután áthelyezték másik intézménybe.

• 1854. augusztus 23-án Pécsett született Mezey Miksa ciszterci szerzetes. Szentgotthárdi tartózkodása idején írta meg „A szent-gotthárdi csata 1664.augusztus 1” című, metszeteket is tartalmazó tanulmányát, mely nem maradt ugyan fent számunkra, de a ciszterci dokumentációkból tudjuk, hogy „eredeti kútfők és szóhagyomány" alapján végzett hozzá alapos kutatást. Fiatalon, 54 éves korában hunyt el Szentgotthárdon, sírköve a Temetőkápolna falában látható.

1855-ös év eseményei

• 1855. április 13-án Szekszárdon született Piszter Imre, a híres teológus és tanár. A teológiát Innsbruckban végezte, 1872. szeptember 17-én lépett a ciszterci rendbe. 1880-1903 közt a Zirci Hittudományi Főiskolán tanított, majd a Bernardiumot (a Budapestre helyezett zirci főiskolát) vezette 1915-ig. Ekkor kerül priorként Szentgotthárdra. Nagy tekintélye és önállósága volt itt is. A haláláig, 21 éven át vezette atyai gondoskodással, ritka összetartó erővel az akkor főleg beteg és öreg rendtagokból álló konventet. A millenniumra írta a Cisztercita rend emlékkönyve című munkáját, 1899-ben jelent meg a Szent Bernát élete és művei. Tagja volt a Szent István Akadémiának, a Vas megyei törvényhatóságnak, tanácsosa a szombathelyi püspöki szentszéknek. Megrendelte Bory Jenőtől Szent Bernát szobrát. Megírta a Pallas Nagy Lexikon egyházi cikkeit. Budapesten halt meg 1936. június 17-én.

1856-os év eseményei

• 1856. március 5-én halt meg Szentgotthárdon, 77 éves korában Dóczy Józsefkiváló ciszterci tudós. 1779. március 9-én született Bodajkon. A rendbe 1813-ban lépett be. Előbb Mogersdorfban volt lelkész, majd 1835-től Szentgotthárdon, 4 év múlva ugyanitt perjel lett. 1831-ben jelent meg Pesten magyar nyelven híres munkája: „Története és viszontagságai Szentgotthárdnak a XII. századnak végétől a XIX. század harmadáig ”. Temetőkápolnánk fala őrzi sírkövét.

1859-es év eseményei

• 1859. szeptember 13-án született szentlászlói Vargha Gábor ügyvéd, körzetünk országgyűlési képviselője a Vas megyei Andrásfán. Széll Kálmánhoz hasonlóan Szentgotthárd gazdasági és kulturális fejlődésének egyik fő mozgatója volt.

1861-es év eseményei

• 1861. augusztus 12-én Egerben született Saád Henrik Jakab ciszterci szerzetes és tanár. Baján és Egerben tanított a gimnáziumban. Kutatta a magyar egyházi zene történetét. 1909-ben került először Szentgotthárdra mint jószágkormányzó. 1916-27 közt újra Baján tanított, 1927-29 közt alperjel lett Egerben, majd két évig irodaigazgató Zircen. 1931-től egészen haláláig Szentgotthárdon volt alperjel. 1943. június 4-án hunyt el, a szentgotthárdi temető ciszterci sírjában nyugszik.

1864-es év eseményei

• 1864. május 14-én született Bodrogkeresztúron Szenczy Győző Ödön ciszterci szerzetes. 1904-ben került a szentgotthárdi apátságba mint perjel. Ő volt a gimnázium püspöki biztosa. 1915-ben vonult nyugdíjba Szentgotthárdon, itt is halt meg 1926. augusztus 24-én. Sírköve a Temetőkápolna falában található.

1866-os év eseményei

• 1866. december 12-én Budapesten a Józsefvárosban született Küzdi Aurel a későbbi ciszterci áldozár és középiskolai tanár. Egyike volt azon 12 szerzetesnek, akiket az ávósok 1950. június 10-én éjjel megalázó körülmények közt szállítottak el Szentgotthárdról. Az akkor már nyugalmi éveit itt töltő atyát és ugyancsak idős társait (dr. Gondán Feliciánt, dr. Szűcs Aladárt) különösen megviselte a méltatlan bánásmód és a hosszú út Kunszentmártonig a forró nyárban, a teherautó zárt ponyvája alatt. Egy év múlva, 1951. június 16-án, 94 éves korában hunyt el Zircen.

1868-as év eseményei

• 1868. május 19-én születettek meg Rátóton Széll Kálmán és Vörösmarty Ilona ikergyermekei: Ilona és Kálmán. A fiú pár óra múlva meghalt. Ilona Bernrieder János felesége lett, Rátóton éltek a Széll-kastélyban. Fiuk, Ferenc az I. világháborúban tüzérfőhadnagyként szolgált. 1922-ben elhunyt, Rátóton temették el. Lányuk, Bernrieder Katalin, Széll Kálmán utolsó egyenes ági leszármazottja, akit a helybeliek a nagyapja után csak Széll Katinkának neveztek, Budapesten érettségizett 1915-ben. Több írása is megjelent a Vasi Szemlében, amelynek a szerkesztőbizottságába is beválasztották 1939-ben. A rátóti kastély 1945 márciusától 1946 novemberéig szovjet csapatok szállása volt. Kifosztották, lelakták az épületet. Özvegy Bernrieder Jánosné Széll Ilona 1945. május 17-én Szombathelyen hunyt el, Bernrieder Katinka 1949-ben nyugatra szökött. 2 évi salzburgi tartózkodás után Új-Zélandon dolgozott 13 éven át egy apácazárdában, majd 1964-ben visszatért Európába. Angliában kapott szállást egy családnál, amelynek egyik tagja, Sally Rogers 2014-júniusában Rátótra látogatott. Ekkor adott hírt a helybelieknek Katinka életéről és 1991-es haláláról.

1869-es év eseményei

• 1869. március 5-én született gr. Ambrózy–Migazzi István a híres botanikus, aki Zsida határában 3 olyan növényt is talált, melyek csak itt honosak: nárcisz, sárgaliliom és kakasmandikó sajátos fajtáit. 1933. augusztus 31-én halt meg, sírja a jeli arborétumban található.

• 1869. november 1-jén született Szentgotthárdon Sperner Anselm kovácsmester, akit községbírónak is megválasztottak. A járás ipartestületének megszervezésével segítette a helyi iparosok munkáját és a tanoncképzést.

• 1869. december 9-én Szentgotthárd nagyközség Széll Kálmán országgyűlési képviselő támogatásával kérelmet adott be királyi törvényszéki központ elnyerésére. A kérelem kedvező elbírálásra talált. 1872-től 1876-ig működött a Szentgotthárdi Magyar Királyi Törvényszék, amelynek illetékessége a megye 10 járásából három (muraszombati, németújvári és szentgotthárdi) területére terjedt ki. Első és egyetlen elnöke Ivánkovich János (1806-1877) táblabíró, 1848-49-es kormánybiztos.

• 1869-ben készült az első hivatalos statisztika Magyarországon, amely szerint Szentgotthárdon a férfiak 80,6, a nők 70,5%-a tudott írni és olvasni.

• 1869-ben nyitott ügyvédi irodát Szentgotthárdon Desits Gyula (1840-1904). 1875-ben a szentgotthárdi járás első királyi közjegyzőjévé nevezték ki. Községi képviselőként támogatta a gimnázium és a gyárak létesítését. A király 1895-ben lipováczi előnévvel nemességet, 1903-ban pedig tanácsosi címet adományozott neki. Halála után utcát (ma József Attila) neveztek el róla.

1873-as év eseményei

• 1873. február 14-én hunyt el dr. Polák Ignácz tanfelügyelő, Kethely tudós plébánosa. Szüleivel közös, méltóságteljes, gránit sírköve ma is látható a Mindenszentek templom régi sekrestyéjének közelében. A nagy műveltségű, kiváló pap 1852-től állt a plébánia élén.

• 1873-ban megépült a Szentgotthárd–Graz vasútvonalnak a Jennersdorftól a stájer fővárosig tartó szakasza.

1874-es év eseményei

• 1874. március 1-jén, a Bihar megyei Alsólugoson született lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér. 1902-től szentgotthárdi járási szolgabíró, 1905-től 1934-es nyugdíjazásáig főszolgabíró volt.

1875-ös év eseményei

• 1875 májusától kezdték hivatalosan lejegyezni a szentgotthárdi ciszterek az időjárás megfigyelését. Naponta háromszor, állandó időpontokban: reggel 7, déli 14 és este 9 órakor olvasták le az adatokat. Addigra már szétvált az osztrák és a magyar megfigyelés. A mérésekre a jövő szempontjából volt szükség, hogy tudják mikor milyen mezőgazdasági munkát célszerű elvégezni. Lewanderszky Frigyes ciszterci aldozár (áldozópap) volt az első, aki 3 évig ezt a tevékenységet folytatta. 1878-tól 1883-ig Roszner József, majd a következő három évben Mezei Miksa Konrád ciszterci szerzetes figyelte és jegyezte le az adatokat. A megfigyeléseiket pontosan papírra vetették és aláírták.

1878-as év eseményei

• 1878. augusztus 25-én született Kern József Gyanafalván (ma Jennersdorf). A fiatal, magyar érzelmű tanító 1898-ban került Szentgotthárdra, a római katolikus népiskolába. Pum Károlyt követően ő volt az igazgató 1921-tól 1936-ig. A magyarosítás terén végzett munkájáért többször is jutalmazták. A kiváló nevelő jól tudott bánni a gyermekekkel, egyházi karnagy, dalegyleti alelnök is volt.

• 1878. november 4-én csatolták el a szentgotthárdi apátságot Heiligenkreuztól, és került a zirci központú magyar ciszterci rend (zirci apát) irányítása alá. A németajkú szerzetesek többsége ekkor átköltözött Ausztriába. A szentgotthárdi konvent (rendi közösség) vezetője Schill Athanáz perjel lett. A magyar vezetés alatt az elemi iskolában is érvényesült hazafias szellem, a tanítás hamarosan magyarul folyt. Schill Athanáz az eredményes magyarosítás elismeréseként 1885-ben megkapta a lovagkeresztet.

• 1878. december 18-án hagyták jóvá a Vatikánban a szentgotthárdi ciszterci apátság Zirchez való csatolását.

1879-es év eseményei

• 1879 áprilisában Kováts Antal (Buda, 1838. jún. 13. – Szentgotthárd, 1908) városbíró hársfasort ültettetett a templom előtti téren a királyi pár ezüstlakodalmának tiszteletére. Ugyanezen évtől német helyett magyar nyelven a községi jegyzőkönyveket. A bíró kezdeményezője volt 1896-ban a villanyvilágítás bevezetésének. Mérnököt hozatott és ő gyűjtötte össze a részvényeseket is. Hosszú évekig állt a Szentgotthárdi Magyar Asztaltársaság és más egyletek élén.

• 1879 szeptemberében kezdődött az első olyan tanév a helyi római katolikus iskolában, amikor minden tantárgyat magyarul tanítottak. 1878-ban a heiligenkreuzi helyett magyar (zirci) vezetés alá került a szentgotthárdi ciszterci apátság, a tanárok is kicserélődtek. Schill Athanáz perjel és iskolaigazgató, Kalocsay Endre Kornél hitoktató és tanító, és főleg Pum Károly ifjú segédtanító voltak azok, akik lankadatlan igyekezettel kezdtek magyar nyelven tanítani. 1895-től Pum Károly lett az iskola igazgatója. A Szent-Gotthárdi Magyar Asztaltársaság alelnökeként is a magyarosítás ügyét szolgálta.

• 1879. november 21-én Gasztonyban született és Sárváron, 1988. augusztus 31-én halt meg dr. Kránitz József, aki Szentgotthárd nagyközség tanácselnöke volt 1967 és 1969 között.

1880-as év eseményei

• 1880. május 18-án, jakabházi birtokán halt meg gróf Zichy Hermann. 1814. június 15-én született Molnáriban (ma Püspökmolnári). Édesanyját, gróf Festetics Júliát kétéves korában veszítette el. Édesapja, gróf Zichy Károly három évvel később vette feleségül Seilern Crescence-t. 20 éves volt (még nem nagykorú), amikor apja is meghalt. Nevelőanyja később férjhez ment gróf Széchenyi Istvánhoz. Zichy Hermann gróf katonatiszt lett, a szabadságharc idején Szentgotthárdon is toborzott a nemzetőrségbe. 1843-ban egyik megalapítója volt a helyi Olvasó egyletnek. 1859-ben Szombathely város első díszpolgára lett. 1852-ben Jakabházán építtette föl kastélyát családjának. 4 gyermeke született, fia, ifjabb Hermann a körmendi járás országgyűlési képviselőjeként 1892-1896 között, Karolina lánya a szentgotthárdi Nőegylet egyik vezetőjeként a kisdedóvó megnyitásáért fáradozott.

1883-as év eseményei

• 1883. január 16-án Szentgotthárdon született Schäffer Emil ügyvéd. A jogot Budapesten és Kolozsvárott hallgatta, majd diplomás ügyvédként visszatért szülőhelyére. Hivatása mellett nagy sportbarát volt, megalapította a Testedző Kört, és neki köszönhető a teniszpálya megépítése. A rábatótfalusi és csörötneki levente egyesületek elnöke, ill. díszelnöke. Több évtizedig titkára a Szentgotthárdi Tűzoltó Egyesületnek. A helyi ipartestület ügyésze, tagja a községi képviselő-testületnek és a Vas vármegyei törvényhatóságnak, örökös tiszteletbeli elnöke a Szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egyletnek.

• 1883-ban kisdedóvó létrehozását kezdeményezte Roszner Józsefné Zichy Karolina, a helyi nőegylet vezetője.

• 1883-ban Rábatótfaluban Szent Flórián tiszteletére a helybeli és kivándorolt lakosai adományaiból templom épült a Szent Flórián templom.

1884-es év eseményei

• 1884. december 20-án született Szentgotthárdon dr. Székely Ernő, Szentgotthárd egészségügyének meghatározó egyénisége.

1885-ös év eseményei

• 1885. október 1-jén nyílt meg az óvoda Szent-Gotthárdon, a Széchenyi utca 27. szám alatt. 1880-ban báró Roszner Józsefné gróf Zichy Karolina kezdeményezésére alakult meg a Nőegylet. Alapszabályában a legfontosabb feladatként jelölte meg az alaptőke előteremtését a kisdedóvó létesítéséhez. Az első óvónő a 26 éves, kolozsvári születésű Ambrózy Czeczilia, a későbbi Heilmann Károlyné lett, munkáját a kezdetekkor csak egyetlen dajka segítette. 1925-ben, 40 év szolgálat után ment nyugdíjba.

1886-os év eseményei

• 1886. január 3-án alakult meg a Korcsolya Egylet. Ezzel egyidejűleg avatták föl a nagy ünnepség keretében a jégpályát. A korcsolyázás egyre népszerűbb lett a fiatalabbak körében, telente a befagyott Rábán is gyakorolhattak.
• 1886. augusztus 28-án született Pável Ágoston Vashidegkúton. A szentgotthárdi gimnáziumban, ahol az első négy osztályt végezte, kiemelkedett szorgalmával és tudásával társai közül. Bölcsészdoktorként 1920-tól egészen a haláláig Szombathelyen élt és dolgozott. Életre hívta 1933-ban a Vasi Szemlét, melynek első főszerkesztője lett. Kutatta a vend és magyar nyelvészet és néprajz emlékeit. 75 évvel ezelőtt 1946. január 2-án hunyt el, sírja a megyeszéhelyen Nemzeti Emlékhely. Szombathelyen és Felsőszölnökön szobor, Szentgotthárdon múzeum és lakótelep őrzi nevét és emlékét.
• 1886-ban született városunkban Friedrich Ödön. 1912-ben vette át a patikavezetését. Négy év múlva, mivel a járás egyetlen gyógyszerésze volt, felmentették a katonai szolgálat alól. Izraelita vallásáról 1919-ban keresztelkedett át, így nem vették el a patikáját. Igazgatója volt a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyesületnek, titkára a helyi Vöröskeresztnek, felügyelőbizottsági tagja a Takarékpénztárnak. A svédországi Umeában halt meg 1969. január 9-én.

1888-as év eseményei

• 1888-ban nyitott ügyvédi irodát városunkban dr. Vargha Gábor.

• 1888. augusztus 3-án elhunyt dr. Kolossa Ferenc (sz. 1832. 09. 6-án) köz- és váltóügyvéd, a szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egylet alapítója és elnöke. A Egylet 1872-ben, Szombathellyel egy időben alakult meg. Az első években még német nyelven készültek jegyzőkönyveik. Kolossa Ferenc dr. alapította és vezette a haláláig a helyi gazdasági egyesületet is. A Szent-Gotthárdi Takarékpénztár munkáját előbb jogtanácsosként, majd igazgatóként segítette. Rendszeresen jótékonykodott. Sírja a régi temetőnkben jó állapotban megmaradt.