A Wellisch Béla nyomdájában készült újságok, folyóiratok, könyvek és képeslapok jelentősen hozzájárultak a századfordulós Szentgotthárd kulturális és társadalmi életének kiteljesedéséhez.

A Városháza melletti épület (ma Deák Ferenc utca 3.) volt Wellisch Béla nyomdája. A vállalkozás egyben könyv- és lapkiadó műhely is volt, amelyhez könyvkötészet és könyvkereskedés is tartozott. Könyvek, újságok, képeslapok, gyászjelentések és egyéb nyomtatványok kiadásával foglalkozott. A magyar mellett német és szlovén nyelvű kiadványok is készültek az üzemben.

Wellisch Béla élete

Wellisch Béla Szombathelyen született 1867. június 5-én. Édesapja, id. Wellisch Béla is nyomdász és könyvkötő volt. A család Szombathelyen és Szentgotthárdon kívül Alsólendván is üzemeltetett nyomdát. Ifj. Wellisch Béla Szentgotthárdon 1892-ben kapott iparengedélyt, műhelyét a következő évben nyitotta meg. A XX. század elején "villanyerőre" átállított üzemében 1912-ben már 15 főt alkalmazott. Tagja volt a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének. Részt vett Szentgotthárd közéletében mint helyettes községbíró, tűzoltóegyleti parancsnok. Jótékony célú tevékenysége is kiemelkedő volt. 1919. december 6-án, Egerben halt meg.

A cég további sorsa

Wellisch Béla halála után özvegye lett a vállalkozás tulajdonosa, amelyet változatlan cégnéven egyik alkalmazottjuk, Németh Vilmos vezetett. 1930-ban megvásárolta és átköltöztette a nyomdát a Széll Kálmán térre. Ez ma a Posta épülete, amelyben Németh 1925-től saját üzletet működtetett. Németh Vilmos 1944-es halála után, 1945-től Plessinger László lett a cégvezető. A nyomda az 1949-es államosításával gyakorlatilag megszűnt, gépeit Szombathelyre szállították. A Deák Ferenc utcai épületben 1925-től az Anya és Csecsemővédő Intézet orvosi rendelője és váróterme is helyet kapott, később az Ipartestületé lett. 1945 után a Belügyminisztériumhoz tartozott, a BM Klub használta. A rendőrségi klubot a Magyar Selyemipari Vállalat Darabáru üzeme, a Nyakkendőgyárként közismert gyár váltotta. Ma üzletek és vendéglátóhelyek működnek az épületben.

Könyvkiadás

Wellisch Béla könyvkötészetében változatos témakörű művek láttak napvilágot. A jogszabálygyűjteményektől a népszerű kalendáriumokig, történelmi munkáktól az ifjúsági regényekig és üzleti kiadványokig terjed a skála. Az oktatás és a művelődés ügyét szolgálták az iskolai segédkönyvek (pl. Réger Béla: Irodalmunk tartalmi ismertetése. V. kiadás 1926), szépirodalmi művek (pl. Gyurátz Ferenc: Hősök kora. 1911). Az első tanévtől (1893/94) a nyomda 1949-es államosításáig minden évben megjelentették a helyi gimnázium évkönyveit. Két tanévben (1928/29 és 1929/30) a szombathelyi Premontrei Gimnázium évkönyve is a Wellisch nyomdában készült. Egy tanévről (1894/95) - Pum Károly igazgató idején - megjelent a szentgotthárdi „Róm. Kath. Elemi Fiu- és Leány-iskola” értesítője is Wellisch Béla „Könyvnyomó Intézetében”. Szentgotthárdon nyomtatták a Protestáns Család és Iskola sorozat könyveit Kapi Béla evangélikus lelkész szerkesztésében.

Fontos helyi vonatkozású művek Fodor Árpádnak a szentgotthárdi Magyar Asztaltársaság történetét leíró humoros könyve 1901-ben, valamint Czipott Géza lelkésznek az Emléksorok c. műve 1913-ban, amelyet az evangélikus templom előző évi felavatása alkalmára írt. A könyveket saját üzletükben is árusították, emellett országos lapokban reklámozták.

A rendszeresen megjelenő hetilapok

• Szent-Gotthárd

Itt készült a Szent-Gotthárd című társadalmi hetilap 1895 és 1914 között. Először magyar és német nyelven írták, de két év után már csak magyarul jelent meg. Szerkesztői és szerzői Szentgotthárd legjelesebb tanárai, értelmiségijei voltak. Hírt adtak a község és a járás legfontosabb társadalmi, politikai, sport és kulturális eseményeiről, közölték településein élő és író emberek elbeszéléseit, verseit. A Szent-Gotthárd újság alapítói: Schmidt Győző tanár, Erdélyi Jenő dr. ügyvéd és Grün József ügyvédsegéd. 14 éven át volt szerkesztője Mathiász Artúr (1877-1956), a helyi Gimnázium igazgatója. A hetilap első száma 1895. december 1-jén, az utolsó 1914. szeptember 27-én jelent meg. Az I. világháború idején személyi és anyagi okok miatt megszűnt. A Szent-Gotthárd számai, melyek fontos dokumentumai a település két évtizednyi történetének, megtalálhatok a Móra Ferenc Városi Könyvtár internetes oldalán.

• Harangszó

A Wellisch nyomda volt a bölcsője az országos Luther Szövetség hivatalos hetilapjának, a Harangszónak is. 1910 és 1930 között a szerkesztősége és kiadóhivatala is Szentgotthárdon működött. 1910-ben alapította Kapi Béla (1879-1957), körmendi evangélikus lelkész, aki 1909-ig a szentgotthárdi gimnázium hitoktatója is volt. 1916-ban, püspökké választása után Czipott Géza (1882-1930) szentgotthárdi lelkész vette át az újság szerkesztését. Előbb társszerkesztő, majd 1920-tól 1929-ig felelős szerkesztője és kiadója volt a lapnak. Ezt követően Szombathelyen, majd Győrben készült az újság. Utolsó száma 1945. december 23-án jelent meg Győrben Új Harangszó néven.

Gyászjelentések

1896 és 1949 között a nyomdában megjelentetett gyászjelentések segítik megismerni a szentgotthárdi polgári családok életét, rokoni viszonyait. A dokumentumokat az OSZK őrzi.

Képeslapok

Szentgotthárd városiasodásának dokumentumai a nyomda képes levelezőlapjai. Segítségükkel képet kapunk a település utcaképének, épületeinek változásairól.

A Wellisch Béla által létrehozott vállalkozás a nemcsak a helyi szerzők számára biztosított megjelenési lehetőséget. Könyv- és lapkiadó tevékenysége túlmutat ezen a körön, híven szolgálta a hazai oktatás és közművelődés ügyét.

> Vakarcs Kálmán: A Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése. Szombathely : Vasvármegye Nyomdavállalat. 1941. 105-106. old.

> Szentgotthárd történetének bibliográfiája. Szombathely : Berzsenyi Dániel könyvtár, 1983. 121-122. old.

> Szentgotthárd : Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. Szilágyi István A városkép alakulása az 1800-as évektől. 556. old.; Kuntár Lajos: A közművelődés lehetősége és alakulása 680-691. old.

> Emlékezés egy volt nyomdára. In: Vas Népe, 28.k. 126.sz. 1983. máj. 29.

> Dejan Süč: Wellisch Béla élettörténet c. előadása. Szentgotthárd, Szlovének Háza, 2022. 10.13. (Ismertetése: Treiber Mária: Wellisch Béla rejtélyes életútját kutatja. In: Szentgotthárd, 2022. november. 2. old.)

> Központi Értesítő bejegyzései a cégtulajdonosokról: 1922. 15. sz., 1930. 34. sz.

> Hirdetés a protestáns könyvsorozatról. In: Dunántúli Protestáns Lapok, 1913. 01. 26.

> Németh Vilmos cégtulajdonos hirdetése. In: Corvina, 1930. 07. 27.

> N. N.: A szentgotthárdi Wellisch nyomda szlovén értékei. In Vas Népe online, 2022. 01. 31. https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2022/01/a-szentgotthardi-wellisch-nyomda-szloven-ertekei

> Tóth Judit: A Wellisch: márkanév - A nyomdász életének nyomában Szentgotthárdon. In Vas Népe online, 1922. 11. 12. https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2022/11/a-wellisch-markanev-a-nyomdasz-eletenek-nyomaban-szentgotthardon (Letöltve: 2026.04.20.)