• 1911. január 25-én az ismert budapesti művész, Jászai Mari lépett föl színtársulatával Szentgotthárdon.
  • 1911 márciusában állandó mozgóképszínház nyílt. „Szentgotthárd a moziváros” - írta a helyi sajtó.
  • 1911 márciusától naponta 10 bérkocsi közlekedett a vasútállomás és a központ között, jól mutatva Szentgotthárd fejlődését, mely az 1872-es vasúttal indult.
  • 1911. május 1-jén Torinóban rendezték meg a világkiállítást. Az olasz király a magyar pavilonban nyitotta meg a nagyszabású eseményt. Hazánk első óragyára, a Szentgotthárdi Nemzeti Óragyár - melynek dolgozói 500.000 órát készítettek el egy év alatt – aranyérmet kapott.
  • 1911. július 3-án hunyt el Zircen Vajda Ödön, aki 1891-ben lett a magyarországi ciszterci rend főapátja. Bőkezűen támogatta az elemi iskola bővítését és a gimnázium építését. Számos egyházi épületet újíttatott fel a környékünkön, köztük a kethelyi templomot és plébániát, az istvánfalvi és gyarmati templomokat, valamint a szentgotthárdi kolostort. Támogatta a magyarországi ciszterci rend történetét bemutató emlékkönyv megírását. 1908-ban megkapta településünk díszpolgári címét, róla nevezték el a Ligetet, 1925-ben pedig a cserkészcsapat választotta névadójának. 2019-ben bekerült a Szentgotthárdi Halhatatlanok Aranykönyvébe. 1834. január 29-én Kaposváron született.
  • 1911. július 16-án volt az evangélikus templom alapkőletétele az akkori Desits, ma József Attila utcában. Az óragyár Svájcból érkező 100 mestere és hívő családjaik részéről igény jelentkezett az önálló egyházközség létrehozására. Özvegy Desits Gyuláné - aki szintén svájci származású evangélikus volt - vásárolta meg magánvagyonából a telket a gyülekezet számára. Az építkezés szervezésére és az új hitközösség vezetésére Czipott Géza evangélikus lelkészt Pápáról Szentgotthárdra helyezték.
  • 1911. szeptember 11-én Rábakethelyen született Zöld Ádám. Édesapja Zöld Ferenc gimnázium tudós tanáraként öt gyermekét, köztük egyetlen fiát is ide íratta. Az apát a fronton szerzett sérülései miatt a hadifogság után 1922-ben nyugalmazták. Ádám 1930-ban érettségizett Schillinger Antal osztályában, majd a megyeszékhelyen elvégzett jegyzői tanulmányai után szülőfaluja segédjegyzője lett. 1950 júniusában őt tették felelőssé a kitelepítések lassú lebonyolítása miatt, ezért disszidált. Az NSZK-ban kapott munkát. Amikor az 56-os forradalomról értesült, nyolc magyar társával együtt úgy döntöttek, hazajönnek. November 3-án Hegyeshalomnál lépték át a határt, a harcokban nem vettek részt. Csehimindszentre került a család, 1957 májusában a Csabrendeken, a munkahelyén tartóztatták le. 1959. május 15-én a bántalmazások következtében meghalt. A rákoskeresztúri temetőben nyugszik a ma már védett sírjában.
  • 1911. november 21-én Szentgotthárdon született Hodászi Ede. Helyben tett kitűnő érettségi vizsgát, majd egy évtizeddel később matematika tanárnak hívták szeretett gimnáziumába, ahol 6 évig tanárként, 6 évig igazgatóhelyettesként, 21 évig pedig igazgatóként irányította az intézményt. Igazgatása alatt sikerült megvalósítani a diákotthont és az iskolaszanatóriumi oktatást. Hiába hívták többször is magasabb beosztást ígérve, hű maradt az intézményhez, diákjaihoz és szülővárosához. Itt hunyt el 1995-ben.

Népszerű írásaink

Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:33
E heti látogatók:1049
Havi látogatók:2742
Összes:235169
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!