• 1989. március 4-én volt Arany János mellszobrának avatása az általános iskola előtt. Az iskola új épületét 1960 szeptemberében adták át, az intézmény 1988-ban vette fel hivatalosan Arany János nevét. A szobor alkotója Gömbös László szobrászművész, akinek több műve is látható Szentgotthárdon (III. Béla szobra, a Hősi emlékmű kibővített részei).

 

  • 1989. április 1-jétől tisztítja városunk szennyvizeit az Ausztriában levő heiligenkreuzi szennyvíztisztító. Ehhez egy valamivel több, mint 2 km-es csatornát kellett építeni a hozzá szükséges műszaki berendezésekkel.

 

  • 1989. május 2-án Rábafüzes térségében is megkezdődött az elektromos jelzőrendszer (EJR) felszámolása. A „vasfüggöny” lebontása ez év április 18-án kezdődött, augusztusra a teljes magyar-osztrák határszakaszon befejeződött.

 

  • 1989. augusztus 28-án nyitotta meg „valutás” boltját a Devizacoop Kft. a Széchenyi utcában. Az üzletvezetők remélték, hogy a lakosság tulajdonában lévő „fekete” valutát az itthoni üzletekben költik el. A devizakorlátozások 2001. június 16-ig, a forint konvertibilissé ( ) válásáig voltak érvényben.

 

  • 1989. augusztusban és szeptember elején a Páneurópai Piknik (aug.19.) után sok elhagyott NDK-s rendszámú Trabantot és Wartburgot lehetett látni a Szentgotthárd – Rábafüzes bekötő úton. Utasaik a kocsikat hátrahagyva, gyalogosan igyekeztek átjutni Ausztriába. A határőrség jelentése szerint kb. 40-50 fő követett el illegális határátlépést az útszakasz mentén. A figyelmeztető lövést leadó magyar határőrök két menekülőt tudtak megállítani.

 

  • 1989. szeptember 11-ről 12-re virradó éjszaka a rábafüzesi határátkelőn is megindult az NDK-s menekülők áradata. Horn Gyula külügyminiszter szeptember 11-i bejelentése után a Magyarországon táborokban összegyűlt keletnémetek elhagyhatták az országot Ausztria felé. A legtöbben a hegyeshalmi és soproni átkelőket választották, de Rábafüzesnél is szeptember 12-én 0 óra 0 perctől óránként 60-80 NDK-s állampolgár lépte át a határt.

 

  • 1989. szeptember 22-én hunyt el az USA-ban, Betlehem városban Mákos Ferenc. A művészi érzékkel megáldott szentgotthárdi asztalosmester 1941-ben fából faragta ki a Lourdes-i Szűz Mária szobrát, amely a Nagyboldogasszony templom előcsarnokában áll. 1956. augusztus 11-én, Hunyadi János halálának és a nándorfehérvári diadalnak az 500. évfordulóján avatták fel a törökverő hősről készült mellszobrát a Hunyadi utcában. 1956 októberében megválasztották a helyi nemzeti bizottság alelnökének. A forradalom leverése után családostul emigrált.

 

  • 1989. október elején városunk több napos rendezvénysorozat keretében mutatkozott be Bécsben, a Collegium Hungaricumban.

  • 1984-ben a Zeneiskola hivatalosan is fölvette a kapcsolatot az ausztriai Jennersdorf Zeneiskolájával. Azóta folyamatos a munkakapcsolatuk, közös vonós zenekarral, számtalan közös fellépéssel.

 

  • 1984. május 25-én Budapestre utazott a Művelődési Ház bábcsoportja, hogy a magyar Televízió székházában felvétel készüljön róluk.

 

  • 1984. augusztus 20-án a várkertben tartott nagygyűlésen jelentették be, hogy városunk elnyerte a „Határőr Város” címet. A Selyemgyár ebédlőjében szűkebb körben vehették át kitüntetéseiket a város párt- és állami vezetői, a Kaszagyár és a Selyemgyár igazgatója, valamint önkéntes határőrök.

 

  • 1984. október 23-án hunyt el New York-ban Sigray Margit grófnő. Iváncon született 1910. december 29-én a kastély tulajdonosának egyetlen gyermekeként. 1924-től a szentgotthárdi gimnázium magántanulója volt, fotója látható az 1929-ben végzettek tablóján. Az érettségi után Angliában tanult lótenyésztést. A II. világháború alatt édesapját a németek letartóztatták, koncentrációs táborba vitték. Amerikai (Montana) állampolgárságú édesanyjával Iváncon maradtak, a kastélyt kórházzá alakították. Az 1945-ös államosítások során elveszítették birtokaikat, elhagyták az országot. Sigray Margit Amerikában magyar lovakat kezdett tenyészteni (megvásárolt egy kiváló magyar tenyészmént), és meghonosította a magyar fogathajtás technikáját. Inkognitóban többször is hazautazott, látogatást tett szülőfalujában és lovas rendezvényeken. A New York-i magyarság templomában, a manhattani Szent István templomban helyezték örök nyugalomra.

 

  • 1984. november 3-4-én hagyományteremtő szándékkal rendezték meg Szentgotthárdon a magyarországi délszláv kórusok országos találkozóját. A helybeli énekkarok közül szerepelt a felsőszölnöki – Csabai András; a rábatótfalui asszonykórus – Korpics László és a szentgotthárdi – Kovacsics Miklósné vezetésével.

  • 1979. január 1-jétől a megyei tanács határozata alapján általános rehabilitációs kórházzá alakult a szentgotthárdi tüdőgyógyintézet. Az Országos Rehabilitációs Intézet mellett ez a második ilyen jellegű kórház az országban. Százhúsz ágyán keringési rendellenességben, emésztőszervi megbetegedésben, mozgásban és idült légzőszervi betegségben szenvedőket kezelnek. A betegek a különböző kórházakból kerülnek Szentgotthárdra, ahol átlag négy héten keresztül szakszerűen kezelik, segítik mielőbbi felépülésüket.

 

  • 1979. január 28-án adott hírt a Vas Népe arról, hogy amatőr képzőművészeti kör alakult Szentgotthárdon, a Művelődési Házban Pungor Klára rajztanár vezetésével.

 

  • 1979. május 18-án Szentgotthárdon született és 1997. augusztus 17-én hunyt el Keserü Balázs, aki a Szentgotthárdi mise c. oratórikus művével beleírta nevét Szentgotthárd zenei történetébe.

 

  • 1979. május 19-én avatták fel Máriaújfalu és Magyarlak között a Haszák Aladár erdészről elnevezett parkerdőt. A Vendvidék Szakszövetkezet és a NYFK szentgotthárdi erdészeti dolgozói a munka során törekedtek a környezet megóvására. A ’80-as években, a Hársas-tó kialakítása után elveszítette népszerűségét, ma egy utca viseli a nevét Máriaújfaluban.

 

  • 1979. június 18-án halt meg Veszprémben Tánczos Tibor, Jászai Mari- és Kisfaludy-díjas színész. 1923. február 24-én született Szentgotthárdon, elemi és középiskoláit is szülőhelyén végezte. 1946-ban Szombathelyen kezdte színészi pályáját. A veszprémi Petőfi Színház vezető színésze lett. Drámai szerepek sorozatát alakította, 4 film kockái őrzik színészi játékát. Temetőnkben nyugszik, a Nemzeti sírkert részeként védett sírban.

 

  • 1979. augusztus 20-án adták át a várkertben, sok társadalmi munka eredményeként a KRESZ-parkot, ahol a gyerekek megismerkedhettek a közlekedési táblákkal, a követendő szabályokkal. A KRESZ-parkot a várkert e részének 2001-es felújításakor felszámolták.

 

  • 1979. november 7-én Budapesten halt meg Takács János, szentgotthárdi származású állatorvos, tanszékvezető egyetemi tanár, akadémiai doktor. Disszertációját 1964-ben a szalmonellákról írta. Munkatársaival megszervezték a hazai állategészségügyi szalmonella-laboratóriumot. Munkássága révén a magyar élelmiszer-higiéniai szolgálat nemzetközi tekintélyt vívott ki.

  • 1974. május 20-án hunyt el dr. Kalász Elek ciszterci áldozópap és történelem–latin szakos tanár Pannonhalmán. 1905. október 15-én született a Borsod megyei Tornaszentandráson. 1925-ben lépett be a ciszterci rendbe, 1930-ban szentelték pappá. Budapesti tanulmányai során kutatta a zirci apátság központi levéltárának anyagát, ezek alapján írta meg doktori dolgozatát „A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban címmel, mely fontos forrása városunk történetének. 1934-ben került Szentgotthárdra, az apátság jószágkormányzója és erdőfelügyelője volt 1937-ig. Ezután folytatta munkáját a rend gimnáziumaiban. A bajai III. Béla Gimnázium 1942/43-as évkönyvében megjelent tanulmányában mintagazdaságként említette a szentgotthárdi apátság erdészetét, melyet a soproni erdészhallgatóknak minden évben megmutatnak. 1948  az egyházi iskolák államosítása  után kisegítő lelkészként dolgozott. 1961-től Pannonhalmán élt.

 

  • 1974. július 17-én avatták fel Rábafüzesen az új határátkelőt, mely 25 millió Ft-ba került. A megújult átkelőhelyen a nyári hónapokban 70-75 ezer utast regisztráltak.

 

  • 1969. január 1-jétől a szentgotthárdi Állami Gazdaság a Szombathelyi Állami Tangazdaság szentgotthárdi üzemegysége lett.

 

  • 1969. január 18-án adták át a szentgotthárdi postahivatal felújított épületét. Az első posta városunkban 1850-ben kezdte meg munkáját, 1882-tól távírdája, 1896-tól telefonja is volt. 1911-ben 11 távbeszélő előfizetővel, 1969-ben 209 fő- és 187 mellékállomással működött. A több mint 5 millió Ft-os beruházással készült postahivatalt Zsigovits Sándor, a hivatal vezetője vette át.

 

  • 1969. május 24-25-i hétvégén tartották a gimnázium 75 éves jubileumi ünnepségeit. 24-én, szombaton du. 14 órakor voltak a 10, 15, 20, 25 és 30 éves érettségi találkozók. Eljöttek az intézmény korábbi tanárai és diákjai. Az ünnepi hangulatot nagyban emelték az üzletek kirakataiban elhelyezett egykori érettségizettek tablói. Másnap de. 10 órakor Hodászi Ede igazgató köszöntőjével folytatódott az ünneplés. A kulturális műsorban fellépett a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és 3 helyi énekkar. Ebéd után zenés felvonulást, majd tornaünnepélyt tartottak. Táncmulatsággal zárult a nap.

 

  • 1969. június 30. Megszűnt a szentgotthárdi Iskolaszanatórium. A tüdőbeteg gyermekek létszámának csökkenése miatt nem volt rá szükség, az intézményt átszervezték tüdőszanatóriummá.

 

  • 1969. július 1-jén megszűnt a szentgotthárdi járás, területét a körmendihez csatolták.

 

  • 1969. július 28-án Mogersdorfban (Nagyfalu) nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek a szentgotthárdi csata 305. évfordulóján. Magyar részről Perjés Géza tartott előadást. Az egyhetes program során Magyarországra is ellátogattak.

 

  • 1969 őszén indult a tagozat a Zeneiskola mai épületének emeleti termeiben.

 

  • 1969. november 1-jén Vas Megye Tanácsa Szentgotthárdot nagyközséggé nyilvánította. Az erről szóló oklevelet november 6-án adták át a Szakmaközi Kultúrházban.

  • 1964. június 10-én a Nagyboldogasszony templom két kisebb harangjának meghajtására egy a sekrestyéből kapcsolható villamos berendezés készült. Csak a nagyharang maradt kézi meghúzású.

 

  • 1964. augusztus 2-án a szentgotthárdi csata 300. évfordulójára készült el az 1945-ben erősen megrongálódott kápolna helyén, a Schlössl hegyen az új, modern stílusú kápolna. Tornyot nem tervezett hozzá a tervező Ottokar Uhl, valószínűleg azért, mert a háborúban az teljesen megsemmisült. Onnét lőtt a német mesterlövész. Helyette néhány méterre tőle egy 15 méter magas, fehérre festett, vasbeton kereszt készült, mely nagyon messziről is jól látszik, sötétedés után pedig ki van világítva.

 

  • 1964. augusztus 9-én és 16-án, a két egymást követő vasárnapi szentmisén megemlékeztek a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templom 200 éves történetéről. A még nem teljes pompájában kész templomot 1764-ben áldotta meg Alberik Fritz apát, attól fogva misézhettek benne.

 

  • 1964. augusztus 30-án, vasárnap délelőtt fél 11-kor kezdődő ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a szentgotthárdi csata 300. évfordulójáról. A témáról dr. Szabó József történelemtanár tartott előadást.

 

  • 1964. szeptember 22-én Szentgotthárdon született Gécsek Tibor olimpikon, városunk díszpolgára, híres magyar atléta, kalapácsvető, aki először dobott 80 méter fölött. Hogy mekkora is az a több mint 80 méter, pontosan mutatja a Széll Kálmán téren elhelyezett dobókör és emlékkő.

 

  • 1964-ben a Vasi Szemle 3. számában megjelent Perjés Géza egy tanulmánya A szentgotthárdi csata címmel.

 

  • 1964-ben, mivel a tbc-s gyermekek száma évek óta csökkenőben volt, az Iskolaszanatóriumban 30 ágyon női tbc-s betegeket is gyógyítottak.

 

  • 1964-ben közvetlenül a Rába-híd mellé építették a Kaszagyári éttermet. Sajnos ekkor lebontották a barokk védőépítményt is, amelyet az eredeti, Josef Schnitzer által faragott 200 éves Nepomuki Szent János-szobor számára emeltek. A szobor a templom folyosójára került. A védőépületet a Rába-híd felújításakor, 2008-ban újra felépítették, a régi szobor helyére egy új került. Boa Endre és Bedi László piramistölgyből készült alkotását 2013. augusztus 20-án avatták fel.

 

  • 1964-ben épült fel a hajdani Kranyecz ház helyén egy háromemeletes lakóház, földszintjén az Éva presszóval.

További cikkeink …

  1. 1959-es év eseményei
  2. 1954-es év eseményei
  3. 1949-es év eseményei
  4. 1944-es év eseményei
2. oldal / 10

Századok szerinti szűrés

Népszerű írásaink