Lánglovagok nyomában
A Szentgotthárd és városrészei önkéntes tűzoltó egyleteinek történetét áttekintő kiállítás 2022 júniusától 2023 júliusáig látható az önkormányzat előterében.
Aki megnézi a kiállítást, meg tudja oldani a munkafüzet feladatait: https://honismeret.com/erdekessegek/olvasnivalok/393-a-langlovagok-nyomaban-munkafuzet
1. tabló - Tűzoltó leszel
2. tabló - 150 éve alakult meg Szentgotthárd Önkéntes Tűzoltó Egylete
3. tabló - Városrészi egyesületek - Rábakethely, Máriaújfalu (Talapatka és Kisfalud), Zsida
4. tabló - Városrészi egyesületek - Rábafüzes, Jakabháza, Rábatótfalu, Farkasfa
5. tabló - Tűzoltó gyakorlatok, találkozók
A városok és falvak lakóinak életében a múltban állandó veszélyt jelentettek a tűzesetek. Egy villámcsapás vagy emberi figyelmetlenség könnyen lángra lobbantotta a zsúpfedeles házakat. Szentgotthárdon a legnagyobb tűzvész 1605-ben pusztított, amikor az Árpád-kori templomot a stájer kapitány felrobbantatta. A tűz átterjedt az egész településre. A szentgotthárdi csata idején a török seregek égettek fel egész falvakat.
Nem véletlen, hogy nép körében az egyik legnépszerűbb szent éppen Szent Flórián volt, hiszen az első tűzoltó egyesületek megalakulása előtt csak benne és a szomszédok segítségében bízhattak az emberek. Jelzésképpen félreverték a harangokat, és kézről kézre adták a kutakból, folyóból hozott vizet. Eredménynek számított, ha sikerült megakadályozni a tűz továbbterjedését.
Magyarországon Széchenyi Ödön (Pozsony, 1839 – Isztambul, 1922), Széchenyi István fiatalabb fia szervezte meg az első önkéntes és hivatásos tűzoltó egyesületeket angol mintára. Irányításával jött létre 1863-ban a fővárosi Önkéntes Tűzoltó Egylet. 1874-ben a török szultán őt bízta meg az isztambuli tűzoltóság megszervezésével. Szakértelmével és bátorságával kiérdemelte a „Tűzpasa” címet.
2. tabló - 150 éve alakult meg Szentgotthárd Önkéntes Tűzoltó Egylete
Járásunkban az legelső tűzoltó egylet a szentgotthárdi volt, 1872-ben – a szombathelyi egyesülettel egy időben – alakult meg. Az 1830-as években már működő „Männer-, Gesang- und Gesellingkeitsverein” nevű egyesültből vált ki, kezdetben német nyelven készítették irataikat. A tűzoltó egyesület első elnöke dr. Kolossa Ferenc volt. Tevékenységük kiterjedt Szentgotthárd környékére is. A legnagyobb tűzeset a korszakban az Óragyár leégése volt 1904-ben.
A tűzoltás eszközeinek beszerzését, pótlását a tagdíjakból, pártolói befizetésekből, a bálok bevételeiből, a temetéseken való közreműködésből igyekeztek biztosítani. Az 1890-es években a Hunyadi utcában felépített gyárak a biztonságuk érdekében saját tűzoltó egyesületeket is szerveztek. A szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2016 óta nem aktív.
3. tabló - Városrészi egyesületek - Rábakethely, Máriaújfalu (Talapatka és Kisfalud), Zsida
A szentgotthárdi után sorra alakultak és önállósodtak a városrészi egyesületek. Megalakulásuk pontos dátumát nem minden esetben ismerjük. A tevékenységükről szóló híradások tanúsítják, hogy nemcsak a tüzek oltásában, hanem a rendezvények lebonyolításában is szerepet vállaltak.
A kethelyi plébánia iskolaszéki jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy a millennium alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen, 1896. május 10-én a talapatkai és kisfaludi (máriaújfalui) tűzoltók díszsorfalat álltak az iskola előtt, a kethelyi tűzoltók pedig nemzeti színű zászló alatt vonultak fel a rendezvényre.
A zsidai egylet később alakult, 1925-ös jegyzőkönyvükben 32 tag neve szerepelt. Az ő önkéntes egyesületük napjainkig működik, 2000-ben felújították a szertárukat.
4. tabló - Városrészi egyesületek - Rábafüzes, Jakabháza, Rábatótfalu, Farkasfa
A Rába bal partján elhelyezkedő – zömében németajkú lakosságú – Rábafüzesen és Jakabházán az 1880-as években szervezték meg az önkéntes tűzoltók egyleteiket. Füzesen 1882-ben, Jakabházán 1888-ban. Mindkét egyesület tagjai ott voltak a szentgotthárdi tűzoltók 20 éves jubileumán rendezett nagyszabású ünnepségen, melyen a környék 17 településéről összesen 382 fő vett részt.
Rábatótfaluban 1893-ban alakult meg az egylet. A helybeliek nem feledkeztek meg a faluban pusztító 1826-os nagy tűzvészről, így 1883-ban felépített templomukat Szent Flórián tiszteletére szentelték. Az oltáron látható Szent Flórián szobra, mely Scsannicsár István plébános ajándéka.
Farkasfa tűzoltó egyesületi zászlajának a szentelése 1939. március 15-én volt. Templomuk csak 2000-ben épült, a tűz esetén a haranglábban lévő harang megkongatásával riasztottak. A falu központjában tűzoltó emlékhelyet alakítottak ki.
5. tabló - Tűzoltó gyakorlatok, találkozók
A tűzoltók akkor tudják elvégezni nagy bátorságot és fegyelmezettséget követelő munkájukat, ha rendszeres gyakorlatozással felkészülnek rá. A múlt század elején is próbára tették magukat, hogyan tudnak a társakkal együttműködve hatékonyan fellépni a tűz eloltására. A jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy őrséget, őrjáratokat is szerveztek, önfeláldozóan védték a közösség javait és életét a veszélytől.
A trianoni békekötés után is, szinte a mai napig fennmaradtak a kapcsolatok az osztrák, illetve szlovén települések tűzoltó egyesületeivel. Közös gyakorlatozások, bemutatók szervezésével elmélyültek az ismeretségek, barátságok jöttek létre. Az együttműködés nem mindig volt lehetséges, 1954-ban, nagyszombaton a tótfalui tűz oltására siető nagyfalvi (mogersdorfi) tűzoltókat a határőrök nem engedték magyar területre lépni.
Köszönjük a segítséget azoknak, akik fényképekkel, illetve tárgyakkal segítették a kiállítás megvalósulását és ezzel az emlékezést a "lánglovagok"-ra.
A kiállítást összeállította Talabér Lászlóné és Horváth Zsuzsanna. Grafikai kivitelezés Sohár Károly (TOSO).
