• 1899. július 13-án a Központi Értesítő hozta nyilvánosságra a Bujatti cég Magyarországon létesítendő selyemszövő gyára részére biztosított állami kedvezményeket a gyártelep üzembe helyezését követő 15 évben. A selyemgyár az eredetileg tervezett Komárom helyett Széll Kálmán miniszterelnök közbenjárására Szentgotthárdon épült fel.

 

  • 1899. október 28. Az olasz származású, bécsi Bujatti fivérek (Hermann, Ferenc György és Tódor) hivatalosan bejegyeztették a szentgotthárdi Selyemgyárat. A tőkét a bécsi selyemgyárat üzemeltető édesapjuk biztosította.

 

  • 1899. november 25-én volt dr. Vargha Gábor ügyvéd és Desits Valéria (szentgotthárdi királyi közjegyző lánya) polgári és egyházi esküvője. A tanúk nem kisebb személyek voltak, mint Széll Kálmán akkori miniszterelnök és Laky Kristóf kúriai bíró. A nászmenet előbb a szentgotthárdi anyakönyvi hivatalba ment, ahol Papp Antal főbíró végezte az esketést, majd a násznép Körtvélyesre (ma Eltendorf) hajtott, és az ottani evangélikus templomban zajlott az egyházi szertartás. Házasságukból két gyermek született. Tivadar nevű fiuk 1903-ban elhunyt, emlékére állíttatták a Rózsa utcában a Lourdes-i Szűz Mária-szobrot. Alice nevű lányuk 1993-ban hunyt el, első férjével (Franz von Zedwitz) együtt a szentgotthárdi családi sírban nyugszanak.

  • 1894. február 5-én hunyt el Schill Athanáz, a ciszterci apátság zirci korszakának első szentgotthárdi perjele (1878 és 1886 között). Székesfehérvárott született 1821. május 5-én. Szerzetes tanárként kezdte pályáját. Az egri főgimnáziumban latint és német nyelvet, valamint természettudományos tárgyakat tanított, majd Hercegfalván lelkészként tevékenykedett. Szentgotthárdon nagy szerepe volt a település elmagyarosodásában. Az elemi iskolában bevezette a magyar nyelvű oktatást, a szegény családból érkező diákokat ingyen tankönyvekkel segítette. Szigorúan ellenőrizte a tankötelezett korú gyermekek iskolába járását. Nyugdíjas éveit is itt töltötte 1888-től. A Temetőkápolna mellé temették el, sírtáblája a kápolna külső falába beépítve látható.

 

  • 1894. március 20-án Vajda Ödön zirci főapátot I. Ferenc József király a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki.

 

  • 1894. április 10-én tartották a szentgotthárdi téglagyár rt. alakuló közgyűlését, ahol az alaptőkét 20.000 Ft-ban határozták meg, mely 40 db 500 Ft-os címletű névre szóló részvényen szerepelt. Elnök-igazgatónak Usz Gábort, a négy igazgatósági tagnak pedig dr. Weidlich Lajost, dr. Lipp Ferencet, Friedrich Jakabot és Ruisz Rezsőt választották. A cégbíróság 5030.sz. 174/1. sorszámmal április 25-én fogadta el a Szentgotthárdi Első Téglagyár Rt. bejegyzését. 1949-ben államosították, 1999 októberében megtörtént a közel száz éve megnyitott téglagyári épületek és kémény lebontása.

 

  • 1894. május 9-én egyhangúlag elfogadta a képviselő-testület dr. Vargha Gábor javaslatát, hogy Széll Kálmánról nevezzék el Szentgotthárd főterét. Széll Kálmán június 7-én hozzájárulását adta az indítványhoz.

 

  • 1894 szeptemberétől rendelte el a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium az iparostanonc iskolákban heti 1-1 órában a hittan és erkölcstan kötelező oktatását.

 

  • 1894. október 28-án Vajda Ödön zirci apát felavatta a szentgotthárdi elemi iskola felújított épületét. A megnövelt alapterületű és emeletráépítéssel bővített intézményben 4 tanterem, egy tanácsterem, két tanítói és két tanítónői lakást kapott helyet. Az épület jelenleg a városi könyvtárnak ad helyet.

 

  • 1894. november 5-én tartották szűk családi körben Széll Kálmán Ilona nevű lányának és Bernrieder Jánosnak az esküvőjét a gasztonyi templomban. A menyasszony kérői nagybátyja Vörösmarty Béla és Ernuszt Kelemen, Vas megye főispánja voltak; a vőlegényé Széchenyi Sándor és Bernrieder László. A fogadást a rátóti kastélyban tartották.

 

  • 1894 a szentgotthárdi Magyar Királyi Dohánygyár megalapításának éve. A munka a következő év szeptember 1-jén kezdődött meg. A környéken régóta nagy hagyománya volt a dohánytermesztésnek, ezért is sikerült Széll Kálmán volt pénzügyminiszternek, a körzet országgyűlési képviselőjének elérnie, hogy Szombathely helyett Szentgotthárdon épülhessen fel a gyár. Az első évtizedekben, egészen 1935-ig szivart gyártottak, 1945 után itt készült a Munkás cigaretta. A finom, aprólékos munka a nők elhelyezkedését segítette a környéken. A gyár 1948-ig működött.

 

  • 1894-ben már kerékpáros versenyeket tartottak a környéken, főleg Ausztriában. Ebben az évben lett országúti kerékpár bajnokuk Gerger Ferenc, aki Felsőrönökön született 1867.szeptember 4-én. Nagyon tehetséges, hosszú távra specializálódott versenyző volt. Ő nyerte a Párizs – Bécs közötti 1400 km-es országúti versenyt 1894-ben. 1896-ban VB bronzérmes, a következő évben pedig EB aranyérmes lett mint profi kerékpáros versenyző. 1937. március 27-én hunyt el Grazban.

  • 1889. június 5-12 közt Angster József neves pécsi orgonakészítő tartózkodott Szent-Gotthárdon az apátságban, az orgona javítása végett. Innét Zircre utazott tovább.

 

  • 1889. november 17-én született Illyés Károly erdőmérnök, aki 1920-1941 közt a zirci apátság szentgotthárdi erdőgondnokságának vezetője volt. 1956. augusztus 30-án halt meg.

 

  • 1889-ben alakult a Dalárda. Első alelnöke, majd elnöke, 1914 után díszelnöke dr. Vargha Gábor volt. Az egyesület elnevezése többször változott.

 

  • 1889-ben megjelent dr. Borovszky Samu szerkesztésében a Vas vármegye c. könyv. A megye 10 járása közül ekkor a szentgotthárdi a legnagyobb és legnépesebb volt 1 nagy- és 79 kisközséggel. Területe 117.749 kat. hold, lakosainak száma pedig 53.245 fő.

  • 1879 áprilisában Kováts Antal (Buda, 1838. jún. 13. – Szentgotthárd, 1908) városbíró hársfasort ültettetett a templom előtti téren a királyi pár ezüstlakodalmának tiszteletére. Ugyanezen évtől német helyett magyar nyelven a községi jegyzőkönyveket. A bíró kezdeményezője volt 1896-ban a villanyvilágítás bevezetésének. Mérnököt hozatott és ő gyűjtötte össze a részvényeseket is. Hosszú évekig állt a Szentgotthárdi Magyar Asztaltársaság és más egyletek élén.

 

  • 1879 szeptemberében kezdődött az első olyan tanév a helyi római katolikus iskolában, amikor minden tantárgyat magyarul tanítottak. 1878-ban a heiligenkreuzi helyett magyar (zirci) vezetés alá került a szentgotthárdi ciszterci apátság, a tanárok is kicserélődtek. Schill Athanáz perjel és iskolaigazgató, Kalocsay Endre Kornél hitoktató és tanító, és főleg Pum Károly ifjú segédtanító voltak azok, akik lankadatlan igyekezettel kezdtek magyar nyelven tanítani. 1895-től Pum Károly lett az iskola igazgatója. A Szent-Gotthárdi Magyar Asztaltársaság alelnökeként is a magyarosítás ügyét szolgálta.

 

  • 1879. november 21-én Gasztonyban született és Sárváron, 1988. augusztus 31-én halt meg dr. Kránitz József, aki Szentgotthárd nagyközség tanácselnöke volt 1967 és 1969 között.

További cikkeink …

  1. 1869-es év eseményei
  2. 1864-es év eseményei
  3. 1859-es év eseményei
  4. 1854-es év eseményei
5. oldal / 10

Századok szerinti szűrés

Népszerű írásaink