Az értéktár olyan adatbázis vagy adat- és képgyűjtemény, amely a település értékeinek az adatait őrzi, és azokat az érdeklődők rendelkezésére bocsátja.
Agrár- és élelmiszergazdaság (2)
Az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták.
A tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra.
Épített környezet (21)
A környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
Ipari és műszaki megoldások (7)
Az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás.
Kulturális örökség (146)
A kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.
Sport (5)
A fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények.
Az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
A turizmus és vendéglátás szellemi és anyagi értékei, különösen a turisztikai látványosságok, szolgáltatások, termékek, élelmiszer- és italgyártási módszerek a gasztronómia területén.
A vasútállomásról jövet a Rába-híd előtt találkozunk az ún. Stájer-házza, amelyet hajdan osztrák kaszagyári munkások számára építették. Ma a Pável Ágoston Múzeumnak ad helyet.
Rábakethelyen áll a környék legrégebbi temploma: az Árpád-korban építették a 256 m magas templomdombra.
A Városi Színház 1988 óta a kultúra „temploma”. Helyén korábban két igazi templom is állt. Az elsőt felrobbantották a Bocskai-szabadságharc idején, a másodikat magtárrá alakították.
Az országhatáron átnyúló árvízvédelmi létesítmény a Lapincs folyó nagy vizeit Szentgotthárd megkerülésével vezeti le a Láhn-patakba.
Az 1902-ben épült községháza 1969-ig adott otthont a település vezetőségének. Ma a Takáts Jenő Alapfokú Művészeti Iskola székhelye.
A Széll Kálmán téren álló épületben az 1800 évek közepén Olvasó Egylet, 1900-as éves első felében pedig kávéház és kaszinó szórakoztatta a szentgotthárdiakat.
A XVIII. század óta áll a volt elemi iskola épülete, amely a XX. század közepéig az oktatást szolgálta, majd 1960 óta a Városi Könyvtár otthona.
Az 1740 és 1779 között felépült barokk épületegyüttes Szentgotthárd legértékesebb műemléke.
Szentgotthárd központjában 1826 óta működik patika, amely azóta folyamatosan látja el a várost és a környékbeli településeket a számukra szükséges gyógyszerekkel.
A Magyar Királyi Dohánygyár volt az első a Hunyadi utcai üzemek sorában. Széll Kálmán mint országgyűlési képviselő érte el, hogy a magyar állam itt alapította meg a gyárat 1894-ben.
A mai szanatórium épülete 1896-ban az Első Magyar Óragyár számára készült, 1930-tól a Magyar Iskolaszanatórium működött benne.
Augusztus végétől október végéig Szentgotthárd utcáin sétálva szőlőillatot érzünk majd’ minden ház udvarából. Bepillantva lugasokat láthatunk, amelyeken óriási kék fürtöket pillanthatunk meg. Ez a kurmin vagy kormin, amelyet szívesen fogyasztunk, belőle szörpöt, lekvárt, pálinkát készítünk.
A "gotthárdi kenyér" nemzedékek óta a fogalom a városban és környékén. Sokszor előfordul, hogy a városból elszármazottak azt kérik a Szentgotthárdról érkezőktől, hogy hozzanak egy veknivel. Hagyományos ízeit a városba látogató turisták is megkedvelték.
