- 2019. október 29-én Vasegerszegen hunyt el dr. Kiss Mária, az első női levéltár-igazgató. A Vas Megyei Levéltárban dolgozott, szerkesztette a Vas megyei levéltári füzetek sorozatot. Nyugdíjas éveiben a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár iratrendezési munkálatait végezte. A Szentgotthárd monográfiába készült tanulmányának címe: Gazdasági-társadalmi és politikai viszonyok 1918 és 1945 között.
2014-es év eseményei
- 2014. április 6-i választások óta vannak nemzetiségi szószólók a Parlamentben. A szlovénokat Kissné Köles Erika, az Országos Szlovén Önkormányzat jelöltje képviseli.
- 2014. április 13. Vasi Múzeumbarát Egyesület látogatást tett a városunkban „Pável Ágoston nyomában”.
- 2014. május 4-én dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök megáldotta a Robert Leeb ciszterci apátról készült szobrot a templom előtt. Az avató beszédet Dékány Árpád Sixtus zirci apát mondta. A fából faragott egészalakos alkotás Vanyúr István szigetvári szobrász munkája.
- 2014. május 16-án a szentgotthárdi csata 350. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia helyszíne volt városunk. 16-án Szentgotthárdon a Lipában, másnap, 17-én Vasváron a Békeházban tartottak előadásokat a témáról a korszak neves magyar, francia és török szakértői.
- 2014. június 16-án a zsidó temetőben a Szombathelyi Zsidó Hitközség és Szentgotthárd Város Önkormányzata megemlékezést tartott a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulóján.
- 2014. július 31-én – a Történelmi Napok nyitányaként – időszaki kiállítás nyílt az Önkormányzat és a Honismereti Klub rendezésében a Színház aulájában. Ezen láthatta a nagyközönség először a szentgotthárdi csatát megjelenítő digitális terepasztalt, amelyet a következő évben a Pável Ágoston Múzeumba költöztettek át. Fűzfa Balázs a kiállítás megnyitóján mutatta be Csuk Ferencnek az alkalomra írt históriás énekét a csatáról.
- 2014. szeptember 6-án a rábafüzesi temetőben Paukovits Helmut, a német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felavatta a Szent István koronájával kibővített I. világháborús hősi emlékművet.
2009-es év eseményei
- 2009. február 6-án a Burgenlandi Tartományi Hivatal első fokon engedélyezte a Begas Kraftwerk GmbH számára az évi 200 000 tonna hulladék elégetésére alkalmas termikus hulladékhasznosító erőművének megépítését a Szentgotthárd – Heiligenkreuzi határon átnyúló Ipari Park osztrák területén. A döntés után megsokszorozódtak a tiltakozó akciók Danke, NEIN! jelszóval a hulladékégető ellen a Greenpeace osztrák és magyar aktivistáinak, valamint a PRONAS-nak a szervezésében.
- 2009. március 6-án vehette át a szentgotthárdi termálfürdő a 2008-as építészeti nívódíjat.
- 2009. március 19-én a PRONAS átadta a bécsi Környezetvédelmi Szenátusnak (Umweltsenat) a fellebbezést a Burgenlandi Tartományi Hivatal által a kiadott engedély ellen, mely lehetővé tette volna a Szentgotthárd – Heiligenkreuzi határon átnyúló Ipari Park osztrák területén a szemétégető megépítését.
- 2009. június 25-én megdőlt a Rába 1965. áprilisi árvízi rekordja. A valaha mért legmagasabb vízállással – 506 cm-rel – tetőzött a Rába a szentgotthárdi vízmércénél. A korábbi rekord 1965-ben 470 cm volt.
- 2009. október 1-jén Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere felszólalt Brüsszelben, az Európai Parlament Petíciós Bizottságában a szemétégető felépítése ellen. Kiálltak a környezetvédelmi ügy mellett Áder János és Tabajdi Csaba EP-képviselők is.
- 2009. május 26-án Rábafüzesen felavatták a németek kitelepítésének évfordulójára készített emléktáblát.
- 2009. október 30-án adták át a termálfürdőhöz kapcsolódó négycsillagos Gotth' Art Hotelt. A beruházás csaknem négymilliárd forintba került.
2004-es év eseményei
- 2004. május 20-21-én a szentgotthárdi csata 340. évfordulóján Szentgotthárd Önkormányzata és a Berzsenyi Dániel Főiskola Francia Tanszéke nemzetközi tudományos konferenciát rendezett rangos hazai és nemzetközi előadók részvételével. A konferencia anyagából összeállított kiadványban 4 francia, 6 magyar és egy török előadó tanulmányát olvashatjuk. [Tóth Ferenc - Zágorhidi Czigány Balázs (szerk.): Háború és béke a XVII. század második felében. Szentgotthárd, 2004]
- 2004. július 30-án, a Történelmi Napok előestéjén két rendezvényen is találkozhatott a közönség Csuk Ferenc alkotásaival. „A gát" c. kisregényét Tóth Andorné tanárnő mutatta be, festményei az amatőr alkotók kiállításán szerepeltek.
- 2004. augusztus 21-én a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő szentgotthárdi Városi Könyvtár felvette Móra Ferenc nevét.
- 2004. szeptember 7-én Szegeden hunyt el Tekulics Péter, a szentgotthárdi származású gyermekgyógyász, egyetemi docens. 1945. február 23-án született, 1969-ben végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Csecsemő- és gyermekgyógyászatból, majd gyermekkardiológiából tett szakvizsgát. Kutatási területe a gyermekkardiológia, a gyermekek intenzív terápiája. 1990-től a Szegedi Gyermekkórház igazgató főorvosa volt, az orvostudományok kandidátusa. Alapítója és szerkesztője a Gyermekkardiológiai Hírlevélnek, vezette a Gyermekgyógyászat kardiológiai rovatát. Kitüntetései: Felsőoktatási Tanulmányi érdemérem (1969), Fonó Renée Emlékérem (1997), Batthyány-Strattmann László díj (2003).
- 2004. október 19-én hunyt el Szívás János, a szentgotthárdi születésű (1921. 08. 18.) Beke Manó-díjas főiskolai tanszékvezető tanár. Szentgotthárdon érettségizett, az ELTE-n szerzett matematika-fizika szakos diplomát. 1944-ben besorozták katonának, 1947-ben tért haza a hadifogságból. Szülővárosában kezdett tanítani, majd 1949-től a Szombathelyi Tanárképző Főiskola oktatója lett.
- 2004. december 15-én a frissen felújított refektóriumot a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola zenekara és énekkara koncerttel avatta fel.
- 2004 decemberében a szentgotthárdi Polgárőr Egyesület nyerte el az "Év Polgárőrei" kitüntető címet.
- 2004-ben adták ki újra Kuntár Lajos a véres Don című, 1945-ben betiltott munkáját. Az új kiadást a szerző önéletrajzi írásaival is kiegészítették.
1999-es év eseményei
- 1999. január 19-én mutatták be az érdeklődőknek a Kötődés c. antológia első kötetét, amely a szentgotthárdi irodalmi klub 14 szerzőjének prózai és verses műveit tartalmazza. A kiadványt Rőth Sándor fotói illusztrálják.
- 1999. április 27-28-án nemzetiségi néprajzi kutatások a hármas határ mentén címmel regionális konferenciát tartott Szentgotthárdon a Magyar Néprajzi Társaság nemzetiségi szakosztálya. A Szlovén Információs és Kulturális Központban zajló tanácskozás témája a nyugat-magyarországi, burgenlandi és szlovéniai térségben élő nemzeti kisebbségek helyzete. A konferenciát dr. Gráfik Imre, a Társaság elnöke vezette.
- 1999. augusztus 6-án halt meg a Vas megyei Zsennyén Kiss Sándor kétszeres Munkácsy-díjas érem- és szobrászművész. Az ő alkotásai a bronz emlékérem, amely 1983-ban, a Szentgotthárd várossá avatása alkalmából készült, és a Színház bronzkapujának domborművei. Az erdélyi származású művész fiatal éveiben Budapesten élt, majd a Vas megyei Zsennyén telepedett le és dolgozott. Az 1985-ben felszentelt csörötneki katolikus templom belső képzőművészeti alkotásait feleségével, Lesenyei Mártával közösen készítették. Három domborműve található Vatikánban, a Szent Péter Bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájában. 1925. május 24-én született Sároson.
- 1999. augusztus 11-én teljes napfogyatkozás volt Vas megye egész területén. Ezt megelőzően 1842-ben, azaz 157 évvel korábban fordult elő ilyen jelenség.
- 1999. augusztus 29-én dr. Konkoly István megyéspüspök megszentelte a már épülő templom alapkövét Farkasfán. Rimfel Ferenc plébános felolvasta az alapító okiratot, amit az építkezésről szóló újságokkal együtt elhelyeztek az alapkőbe.
- 1999 októberében készült el a III. Béla Szakképző előterében Osváth Miklós festőművésznek a falfestménye, amelyen megjelenítette Szentgotthárdnak és környékének főbb történelmi, néprajzi nevezetességeit.
- 1999. október 1-én vette fel a helyi zeneiskola Takács Jenő Burgenlandban élő zeneszerző nevét.
- 1999. október 3-án a zsidai Jó Pásztor kápolnánál összegyűlt több száz zarándok előtt tartott emlékmisén jelentette be dr. Konkoly Miklós szombathelyi megyéspüspök, hogy megindította Brenner János vértanú pap boldoggá avatási ügyének eljárását.
- 1999. október 22-én avatták a Rába-híd közelében a Kapu c. emlékművet. Az impozáns szobor alkotója Tornay Endre András (Zetelaka, 1949. július 21. – Kőszeg, 2008. április 7.), erdélyi származású szobrászművész, aki 1982-től Kőszegen élt. Az államalapítás millenniumán az országalma emlékeztet Szent István királyunkra, akinek az intelmeiből vett részletek olvashatók a kapu kőtömbjein. Az emlékmű formája a hármas határon elhelyezkedő városunk kapu szerepére utal. Az alapkőben egy időkapszulában helyet kapott többek közt egy korabeli helyi újság, a város vezetőinek és a városszépítőknek a névsora.
- 1999. október 30-án Rábatótfaluban nemzetközi tűzoltó-találkozót szerveztek szlovén és osztrák résztvevőkkel. A rendezvényt a helyi német és szlovén nemzetiségi önkormányzat koordinálta.
- 1999. november 18-án volt Metod Frlic Napfogyatkozás szobrának avatása a Szlovén Kulturális és Információs Központ kertjében.
- 1999. december 17-én dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter avatta fel a Hunyadi utcában a felújított, kibővített szakrendelőt. Az új épület alapterülete több mint 1000 négyzetméter. Szabóné Fülöp Ida tervei alapján a munkát a ZÁÉV végezte. A régi körzeti rendelőből valamennyi szakrendelés átköltözik az új épületbe,
1994-es év eseményei
- 1994. augusztus 20-án sugározták a Szentgotthárdi TV első adását. Első vezetője Monek László volt, aki előző évben kezdeményezte a kábelhálózat és a városi TV létrejöttét. Ekkor még csak a városközpont 6 utcája volt bekapcsolva a hálózatba. 5 év kellett hozzá, hogy 2000 háztartásba eljuthasson az adásuk.
- 1994 decemberében digitális telefonközpontot adtak át Körmenden. Ezzel a városban, valamint Szentgotthárdon és 58 környékbeli településen megszűnt a telefonok kézi kapcsolása. A beruházással 15 ezer telefonkészülék bekapcsolására teremtettek lehetőséget.
