• 1929. február 11-én Szentgotthárdon hunyt el gr. dennewitzi Bülow Vilmos (sz. 1857-ben), Desits Zsófiának, Desits Gyula szentgotthárdi közjegyző lányának az özvegye. A königsbergi (porosz) állampolgárságú arisztokrata őse a napóleoni háborúk idején szerezte a grófi rangot. Tagja volt a müncheni festőakadémiának, valószínűleg ott találkozott későbbi feleségével. 1901-ben Szentgotthárdon házasodtak össze. 1905-től Bülow gróf nevét több gotthárdi cég felügyelő bizottsági tagjai között olvashatjuk (Sztg.-i Takarékpénztár, Kaszagyár Rt.). Sógoránál, dr. Vargha Gábornál lakott a Kossuth Lajos utcában. A nekrológok földbirtokosként, az evangélikus egyház támogatójaként említik, aki jelentős kép- és bélyeggyűjteménnyel rendelkezett. Felesége, Desits Zsófia 1927-ben halt meg, gyermekük nem született.

 

  • 1929. május 27-én született Budapesten Polesznyák László, a szentgotthárdi cserkészcsapat újraszervezője, több mint húsz éven át vezetője. Tagja volt Szépítő Egyesületnek, adományokat gyűjtött nemes célok érdekében. Kitüntették 56-os helytállásáért és a cserkészmozgalom újjászervezéséért. 2013. január 23-án halt meg.

 

  • 1929. július 17-én avatták fel Benczúr Gyula festményéről készült, Széll Kálmánt ábrázoló portrét Vas vármegye törvényhatósági ülésén. Az olajfestményt Knebel Riza művésznő festette.

 

  • 1929-ben a Desits Gyula (ma József Attila) utcában a templomuk mellett megnyílt az evangélikus (lutheránus) felekezeti iskola. Első tanítójuk Szalkay I. Károly volt. Az 1948-as államosításáig működött egyházi iskolaként.

 

  • 1929. december 30-án dr. Vargha Gábor javaslatára „a város érdekében végzett 25 éves hasznos főszolgabírói tevékenységért” díszpolgári címet szavaztak meg dr. Kiss Elemér részére, amit 1930. január 30-án, a közszolgálati emlékünnepen vehetett át.

  • 1924. február 1-én két harangot rendelt meg a szentgotthárdi plébánia közössége. A kisebb 225 kg-osat a hívők, az 567 kg-osat pedig a ciszterci rend fizette. Szeptember végére készültek el. Tíz évvel korábban még 9 harangja volt a szentgotthárdi római katolikus egyházközségnek, hat a templomban, kettő a Temetőkápolnában, egy pedig a Schlösslin álló kápolnában. A világháború idején nyolcat elvittek beolvasztásra, mindössze egy maradt.

 

  • 1924. február 23-án tartották a keresztény munkásifjak helyi csoportjának alakuló közgyűlését. Igazgatónak Láng Ince Pál ciszterci lelkészt, igazgatóhelyettesnek Szabó Tihamér hittantanárt, ifjúsági elnöknek Kovács Imre tanulót választották meg.

 

  • 1924 áprilisában a Trianon utáni területvesztések miatt az országgyűlés több gimnázium bezárásáról határozott, mely a gotthárdit is érintette volna. A település dr. Vargha Gábor országgyűlési képviselő és dr. Kiss Elemér főszolgabíró vezetésével összefogott. 1924. május 2-án, első alkalommal dr. Vargha Gábor, dr. Kiss Elemér, Czencz József és Székely Ernő személyesen vitte el a gimnázium működéséről szerkesztett emlékiratot a minisztériumba. Június 20-án újabb „látogatást” tettek Budapesten. Sikeres közbenjárásuk megmentette az intézményt a bezárástól, sőt a minisztérium megemelte a támogatását.

 

  • 1924. május 21-én halt meg Békefi Remig ciszterci apát, egyháztörténész, a MTA tagja. 1858. augusztus 3-án született Hajmáskéren. 1911-ben Vajda Ödönt követte a zirci apáti tisztségben. Megalapította a budai Szent Imre Gimnáziumot, előterjesztésére 1923-ban a pápa felállította a ciszterci rend önálló magyarországi kongregációját. Ő szerkesztette a ciszterci rendnek a millennium évében kiadott Emlékkönyvét, egy fejezetének ő a szerzője. Szentgotthárdi vonatkozású munkája az 1884-ben megjelent Kethely és környékének néprajza. Egri ravatalánál Négyesy László akadémikus, zirci temetésén pedig egykori diákja, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter búcsúzott tőle.

 

  • 1924-ben Szentgotthárdon lett állomásfőnök jágfai Gömbös Ferenc. Az 1928. januári fegyverbotránynál határozottan fellépett a magyar érdekek mellett. 1929. december 1-én 25 éves MÁV szolgálataiért kitüntetésben részesült. Tiszteletbeli tagja volt a keresztény Munkásifjak Egyesületének, dísztagja a Szentgotthárdi Kerékpáros Egyletnek. 1886-ban született Celldömölkön.

 

  • 1924-ben osztatlan bizalommal választották meg Günsberger Izidort a helyi izraelita hitközség elnökévé. 1873-ban Szentgotthárdon született. Édesapja halála után egyedül vezette a jelentős forgalmú gabona nagykereskedést. 50 évesen, 1923 novemberében megalapította a helyi Kereskedelmi Bankot.

  • 1919. január 1-től Czipott Géza, a szentgotthárdi evangélikus lelkész vette át a Harangszó című hetilap szerkesztését Kapi Béla körmendi lelkésztől. A dunántúli evangélikus egyházkerület országos terjesztésű hetilapját indulásától, 1910-től Szentgotthárdon, a Wellisch nyomdában nyomtatták. 1919-től 1929-ig, Czipott Géza Szombathelyre kerüléséig a lap szerkesztőbizottsága is településünkön működött.

 

  • 1919. szeptember 30-án született Vasszentmihályon Kovacsics József (†2003), a későbbi egyetemi tanár, a történeti demográfia és statisztika kiváló szaktekintélye.

 

  • 1919. december 6-án, halt meg Egerben Wellisch Béla, a szentgotthárdi nyomda, lap- és könyvkiadó vállalkozás alapítója. Szombathelyen született 1867. június 5-én. Édesapja – id. Wellisch Béla - a megyeszékhelyen üzemeltetett nyomdát. Ifj. Wellisch szentgotthárdi Deák Ferenc utcai üzemét 1893-ban indította. Itt jelentek meg a Gimnázium évkönyvei, különböző iskolai segédkönyvek, magyar, német és szlovén nyelvű kalendáriumok, szépirodalmi alkotások. Wellisch Béla adta ki 1895 és 1914 között a Szent-Gotthárd című társadalmi hetilapot és több más folyóiratot. Képeslapok, gyászjelentések és egyéb nyomtatványok elkészítésére is vállalkozott. Tagja volt a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének, bekapcsolódott a helyi közéletbe is. Korai halála után a céget változatlan néven egy volt alkalmazottja vitte tovább az özvegy megbízásából. 1930-tól Németh Vilmos saját nevén irányította, új helyen, a Széll Kálmán téren.

 

  • 1919. Megalakult a szentgotthárdi Hangya fogyasztási és értékesítési szövetkezet. Emeletes központjuk a Vajda Ödön tér (ma Szabadság tér) sarkán állt.

 

  • 1919 óta dolgozott a szentgotthárdi szolgabíróságon szentpéteri Horváth Pál. 1876-ban született Muraszombaton, de szülővárosát 1919-ben magyarsága miatt el kellett hagynia. Ettől fogva Szentgotthárdon Kiss Elemér mellett beosztott főszolgabíróként dolgozott. 1936. november 8-án hunyt el.

 

  • 1914. március 20-án Grazban elhunyt báró Roszner Józsefné gr. Zichy Karolina, a szentgotthárdi Nőegylet elnökasszonya, a helyi kisdedóvó létesítésének első számú szorgalmazója. 1842-ben Szentkirályon született gr. Zichy Hermann földbirtokos és Szegedy Karolina gyermekeként. Szentgotthárdon a Széchenyi utcában áll családi lakóházuk (1-es sz.), amelyben családjával élt. Három lányuk született. A férje a meteorológiai megfigyelések rögzítésével növelte városunk jó hírét.

 

  • 1914. július 24-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön dr. Schmidt Ede a szentgotthárdi születésű sikeres állatorvos. Szülei a szabadságharc leverése után a Kossuth-bankók elértéktelenedése miatt elszegényedtek, rokonai – köztük Komáromy Ödön ciszterci apát – támogatásával tanulhatott. Nem akart pap lenni, inkább katonának állt, megspórolt pénzéből végezte el a gyógykovács iskolát. 1872-től dolgozott Sepsiszentgyörgyön a királyi ménesnél. Közben állatorvosi diplomát is szerzett. Nagy tudású orvos volt, pontosan diagnosztizált, biztos kézzel végzett műtéteket.

 

  • 1914. június 27-én Csörötneken született Kuntár Lajos újságíró, író, könyvtáros, népművelő, a Szentgotthárd helytörténeti monográfia szerkesztője és társszerzője.

 

  • 1914. szeptember 27-én, 2 hónappal az első világháború kirobbanása után jelent meg utoljára a Szentgotthárd újság. Kiadója 20 éven át Wellisch Béla helyi nyomdatulajdonos volt. Az újság első száma 1895. december 1-én jelent meg. 1901. szeptember 8-tól Mathiász Artúr gimnáziumi tanár, majd 1911-től igazgató lett a lap a szerkesztője. A nyomdászok bevonulása és az általános papírhiány miatt szűnt meg az újság.

 

  • 1914. szeptember havában szerb nemzetiségű hadifoglyokat tartottak fogva a 33 szobás jakabházi kastélyban.

 

  • 1914. november 25-én született Rábatótfaluban Gáspár Károly (†1982). Tanítóként, majd iskolaigazgatóként, illetve a járási tanácson dolgozott. 447 db-ból álló néprajzi gyűjteményét a városnak adományozta, ezzel elősegítette a helyi múzeum létesítését.

 

  • 1914 óta volt a Szentgotthárdi Magyar Királyi Dohánygyár főorvosa dr. Fehér Samu, ókörtvélyesi körorvos. Az első világháború alatt a helyi ideiglenes vöröskeresztes kórház főorvosaként dolgozott, emellett ellátta a csörötneki körzetet is. Rendkívüli munkabírású ember volt. 1870. április 21-én született Sopron megyében, Beleden.

  • 1909. január 11-én dr. Vargha Gábor a község helyettes bírája lett.

 

  • 1909-ben kezdeményezte Szentgotthárdon ismeretterjesztő előadások tartását dr. Kutrucz Dezső (1853-1915) gimnáziumi igazgató. 1896 őszétől 1911-ig vezette a gimnáziumot. Az algimnáziumot az ő irányítása alatt szervezték át főgimnáziummá. 1902-től indították az első ötödik évfolyamos osztályt, melyeknek fenntartásáról a nagyközségnek kellett gondoskodnia. 1907-ben került az intézmény állami fenntartásba, és felvette Szentgotthárdi Magyar Királyi Állami Főgimnázium nevet. Az első érettségi vizsgálatok 1906. májusjúniusban voltak. Szentgotthárd kulturális életét ismeretterjesztő előadásokkal és színtársulatok meghívásával színesítette.

  • 1904. július 30-án este 10 óra körül tűz ütött ki a szentgotthárdi óragyárban. Délután 16.30-kor az első emeleti iroda melletti olvasztószobában, a kályha mellett keletkezett tűz, amit a dolgozók észrevettek és eloltottak. Valószínűleg a délutáni tűz lehetett az oka az estinek. A helyi tűzoltókon kívül még 12 környező település tűzoltói (Nagyfalva, Horvátfalu, Rábakeresztúr, Németlak, Badafalva, Rábafüzes, Alsószölnök, Kethely, Tótfalu, Kisfalud, Háromház és Talapatka) és civilek is segítettek. Emberfeletti küzdelmükkel sikerült megakadályozni, hogy a tűz továbbterjedjen a szomszédos dohány- és selyemgyárakra. Az óragyár ekkor Stern S. Antal órás cégéhez tartozott, 200 000 korona értékben biztosítva volt a Trieszti Általános Biztosító Intézetnél.

 

  • 1904. augusztus 17-én született Vasváron Bendefy László. A régészet, antropológia, történelem, földrajz, földtan, térképészet és geológia területein egyaránt jártas polihisztor tanulmányait Benda László néven a szentgotthárdi gimnáziumban kezdte, 1922-ben érettségizett.

 

  • 1904. augusztus 18-án elhunyt lipováczi Desits Gyula, szentgotthárdi járási királyi közjegyző. 1840. január 23-án született Csákányban. Jogi tanulmányai befejezése után 1864-ben tett ügyvédi vizsgát. 1869-ben nyitott Szentgotthárdon ügyvédi irodát, 1875-től mint a járás első közjegyzője működött településünkön. Széll Kálmánnal együtt nagy érdemeket szerzett Szentgotthárd iparosodásában és kulturális fejlődésében. Ferenc Józseftől 1895-ben magyar nemességet, 1903-ban pedig tanácsosi címet kapott. Képviselő-testületi tag volt. Feleségével együtt magánvagyonukból is példamutatóan támogatták a település fejlődését. Özvegyét a helyi evangélikus gyülekezet alapítójaként tisztelte. Valéria nevű lányuk lett dr. Vargha Gábor felesége. A közjegyző halála után a jelenlegi József Attila utcát róla nevezték el, a városháza dísztermében pedig arcképét helyezték el.

 

  • 1904. augusztus 25-én a Sopronban megrendezett ipari vásáron báró Wieser József a kaszakészítés folyamatáért a gépgyártás kategóriában I. díjat kapott. Ez nagyon kimagasló eredmény volt a rangos vásáron a fiatal, 1902-től működő kaszagyártól.

 

  • 1904-ben az izraelita vallású gyermekek számára felekezeti iskola nyílt a Rákóczi utcában. Létszámhiány miatt szűnt meg 1930-ban.

További cikkeink …

  1. 1899-es év eseményei
  2. 1894-es év eseményei
  3. 1889-es év eseményei
  4. 1884-es év eseményei
4. oldal / 10

Századok szerinti szűrés

Népszerű írásaink

Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Előző évElőző hónapKövetkező évKövetkező hónap
2024 November
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!

sztg ertektar also feher

Copyright © 2024 Szentgotthárdi Honismereti Klub. Minden jog fenntartva. Az oldalt tervezte: Csilinkó Gábor. A Joomla! a GNU Általános Nyilvános Licenc alatt kiadott szabad szoftver.